MovieCops

MICI NÉNI KÉT ÉLETE

2019. október 28. - Field64

Kati: Hoztunk egy kis virágot a Mici néninek.
Mici néni: Jaj, köszönöm szépen! A virágot nagyon szeretem.
(Lacihoz) Tedd abba a vázába!
(Fáncsihoz) Abba száz szál rózsát
kaptam a
Babarózsa 100. előadására.
Kati: A Majláth gróftól.
Mici néni: Attól! Attól!
Fáncsi: (Katihoz) Maga, fiam, ilyen élénken emlékszik?
Kati: Az édesanyám mesélte.
Fáncsi: Magát is szépekkel traktálják otthon.

A hatvanas évek (sőt talán az egész hazai filmtörténet) egyik legnépszerűbb filmje a Mici néni két élete. Mamcserov Frigyes alkotását 1963-ban mutatták be a mozik. A történet alapjául szolgáló novellát Hámos György, a korszak közismert újságírója és humoristája írta az eltartási szerződések propagálása érdekében. Akkoriban a lapok tele voltak ugyan az eltartási szerződésekkel kapcsolatos visszaélésekről és jogi hiányosságokról szóló cikkekkel, a rendszer mégis kiemelten fontosnak tartotta ezt a lehetőséget az égető lakásproblémák enyhítése érdekében. Mici nénit, a kiöregedett primadonnát, aki nem hajlandó szeretetotthonba vonulni, hanem inkább eltartókat fogad az otthonába, Kiss Manyi alakította. Gáláns udvarlóját, az egykori fiákeresből taxissá avanzsált Gál Alfrédot Páger Antal személyesítette meg. A Mici nénit eltartó házaspárt két pályakezdő színész, Tóth Judit és Szokolay Ottó formálta meg, a kisebb epizódszerepekben pedig olyan közkedvelt művészek láthatók, mint Fónay Márta, Sulyok Mária, Szendrő József, Mezei Mária, Somogyi Nusi, Győrffy György, Kaló Flórián, Csala Zsuzsa és mások. A zenét a méltán közkedvelt Fényes Szabolcs szerezte. A vendéglői jelenetben elhangzó dal, a Tudom, hogy van neki eredetileg a Halló, Budapest! (1935) című filmhez íródott, amely csak töredékesen maradt fent. A Mici néni két élete főcíme alatt egyébként valóságos egyveleget hallunk olyan klasszikus Fényes-slágerekből, mint például a Küldök néked egy nápolyi dalt, a Valami kis szerelem, az Itt a luxusvonat, az Odavagyok magáért és a Van-e szerelmesebb vallomás. Említsük meg, hogy a film dramaturgja kedvenc szaklapom, a Filmvilág munkatársa és későbbi főszerkesztője, Létay Vera volt, Mamcserov asszisztense pedig az ötvenéves korában elhunyt zseniális rendező, Huszárik Zoltán. A Mici néni két élete azon kevés magyar film egyike, amelynek esetében a nézők és a kritikusok véleménye többé-kevésbé megegyezett. Az opusz népszerűségét nemcsak az jelzi, hogy még az új évezredben is rendszeresen műsorra tűzik a tévécsatornák – igazán megérdemelne egy valóban igényes DVD-kiadást! –, hanem az is, hogy színpadi változatban is évek óta megtekinthető. Kuriózum, hogy a filmváltozat egykori fiatalasszonya, Tóth Judit is eljátszotta már Mici nénit a színpadon.

mici_neni01.jpg

A cselekmény

Hangay Mici, a zenés színpadok egykori sztárja, kinek valaha maga Majláth gróf csapta a szelet, most egyedül él belvárosi lakásában. Haszonleső szomszédai gondoskodnak róla, Mici néni pedig nagyszerűen eljátssza, hogy halálos beteg, akinek már nem sok van hátra. Értékes bútorait is már elígérgette „a sok jóságért cserébe”. Némelyik darabot többeknek is előre elajándékozta azzal, hogy azonnal vihetik, amint ő örökre lehunyta a szemét. Két idős kolléganője, Fáncsi és Juliska rendszeresen meglátogatja őt, de hiába próbálják rábeszélni Mici nénit arra, hogy vonuljon be ő is a színészotthonba, az öregasszony hajthatatlan. Sőt újsághirdetést ad fel, hogy gondozásért cserébe átengedné az egyik szobáját egy gyermektelen házaspárnak, halála után pedig az eltartóié lehet az egész lakás. Bútorozott belvárosi lakás egy utolsó napjait élő tulajdonossal: ez egy olyan ritka lehetőség, amely sokak érdeklődését felkelti, és Mici néninél hamarosan egymásnak adják a kilincset a jelentkezők. A szelektálásban a két idős barátnő is segít, különösen a csípős nyelvű Fáncsi. Az érdeklődők között van Bokor Laci is, aki albérletben lakik, ahol a házinénije egyre élénkebben tiltakozik az ellen, hogy a fiatalember a megbeszélt heti két alkalomnál többször is felviszi a szobájába a barátnőjét, Katit. A házisárkány nem is sejti, hogy a szerelmesek titokban már össze is házasodtak. Mici néni rokonszenvesnek találja Lacit, és végül az ifjú házasoknak adja oda a másik szobát. Laci este boldogan elújságolja a hírt Katinak, aki szintén előáll egy meglepetéssel: gyermeket vár. Rögtön meg is nyugtatja a férjét, hogy ebből nem lesz semmi baj, mert mire megjön a gyerek, addigra Mici néni úgy megszereti őket, hogy ő fog a legjobban örülni a kis jövevénynek.

mici_neni02.jpg

Ezalatt Mici nénihez kései látogató érkezik. Gál Alfréd, az idős taxis csak este tudta felkeresni a művésznőt a lakás ügyében, mert napközben dolgozott. Mici néni közli vele, hogy a hirdetés sajnos már nem aktuális, a szoba lakóra talált. Kiderül azonban, hogy Gál úr jól ismeri a művésznőt, annak idején sokat kocsikáztatta. Igaz, akkor még nem taxis volt, hanem fiákeres. Mici néni beinvitálja a rokonszenves öregurat, és elbeszélgetnek a régi időkről. Másnap Laciék beköltöznek új otthonukba. A szomszédok és a kollégák egyaránt irigykednek rájuk, és arra célozgatnak, hogy az öregasszonyt idő előtt át akarják segíteni a túlvilágra, hogy minden az övék lehessen. Végtére is Laci gyógyszerészmérnök, az ilyesmi nem okozhat neki gondot. A mindig éber házmesterné, Galambosné igazolva látja gyanúját, amikor a kukában megtalálja Mici néni kidobált gyógyszereit. Laci rostálta meg a házi patikát, mivel sok gyógyszer szavatossága már lejárt, vagy olyan betegségekre kéne szedni őket, amilyenektől Mici néni szerencsére nem szenved. Galambosné alibiből ebédet visz a művésznőnek, hogy személyesen tőle tudja meg, hogy bánnak vele az eltartói, akik napközben dolgoznak. Panaszáradatra számít, Mici néni azonban inkább dicséri a fiatalokat, akik reggel is bőségesen adtak neki enni, és finom ebédet hagytak számára otthon. Este mindketten hoznak neki vacsorát is. A torkos Mici néni mindent befal. Nem csoda, hogy ágynak esik, és orvost kell hozzá hívni. A házaspár „jóakarói” máris meg vannak győződve arról, hogy Laci és Kati megmérgezte a művésznőt, de az orvos szerint csupán gyomorrontásról van szó, amelyet a beteg hamar kihever. A fiatalok túlbuzgósága rövidesen újabb problémákat okoz, melyeket tetéz, hogy a tüneményes Mici néni titkos randevúkra jár új hódolójával, Gál Alfréddal…

mici_neni03.jpg

Az eltartási szerződés

Egyes on- és off-line szerzők hajlamosak az eltartási szerződést a szocializmus antihumánus találmányai közé sorolni, holott ilyesfajta megállapodások írásos nyomai már a tizenhetedik századból is fennmaradtak. Az viszont kétségtelen, hogy a szocializmus évtizedeire jellemző súlyos lakáshiányt a rendszer részben az eltartási szerződések népszerűsítésével kívánta megoldani. Ez még mindig demokratikusabb és humánusabb eljárás volt, mint például a kikényszerített társbérlet, vagyis amikor a rendszer úgy ítélte meg, hogy valaki számára túl nagy az a lakás, amelyben az illető magányosan él, ezért az illetékes elvtársak idegeneket költöztettek be hozzá társbérlőknek, gyakran népes családokat. Nemegyszer megesett, hogy az eredeti tulajdonosnak vagy bérlőnek be kellett érnie a lakás kisebbik szobájával. Mondani sem kéne, hogy az ilyesfajta kierőltetett együttélésekből rengeteg konfliktus származott, különösen a konyha-, a vécé- és a fürdőszoba-használatot illetően. Az eltartási szerződések áthidalhatatlannak látszó emberi problémája abból eredt, hogy a lakásért cserébe az eltartott méltó körülmények között és minél tovább szeretett volna élni, míg az eltartók kimondatlanul is alig várták már, hogy az ingatlan végleg és kizárólagosan az övék lehessen. A gondokat tetézte, hogy az eltartási szerződések jogi háttere nem volt kellőképpen kidolgozva, emiatt számos visszaélés történt. A hatvanas évek elején az újságok meglepően sokat cikkeztek az eltartási szerződésekkel kapcsolatos tisztázatlan helyzetről, sürgetve a határozott és egyértelmű intézkedéseket.

mici_neni04.jpg

Például a Népszava is gyakran foglalkozott az eltartási szerződések témájával. 1958. június 22-i számában ismertette egy tanyasi néni ügyét, akit egyik szomszédja rávett a szerződéskötésre, sőt egy olyan végrendelet megírására is, amelyben az öregasszony mindenét az eltartóira (egy házaspárra) hagyja. Még meg sem száradt a tinta a papírokon, az eltartók máris hangnemet váltottak, és vagy nem törődtek a nénivel, vagy durván bántak vele. „Módot kellene találni arra, hogy az eltartási szerződések végrehajtását hatóságok is ellenőrizzék. Meg kell keresni a lehetőséget arra, hogy megvédelmezzük az otthonra vágyó idős embereket, akik lelketlen haszonlesők kezébe kerülnek. Törvényes rendezés, világos rendelkezések kellenek az eltartási szerződések ma bizony nem egyszer sötét szövevényének kibogozására!” – vonta le a tanulságot a cikk szerzője. A helyzetet azért is sürgősen rendezni kellett, mert megszaporodtak azok a peres ügyek, amelyekben valamelyik fél az eltartási szerződés felbontását kérte. Általában az volt a gyakoribb, hogy az eltartottakat érte sérelem, de előfordultak olyan esetek is, amikor a gondozott különleges kívánságokkal állt elő, vagy csupán azért kérte az egyébként jól funkcionáló szerződés felbontását, mert másvalaki még kedvezőbb eltartási feltételeket ígért neki. Az ötvenes évek végén a tanácsok jogkört kaptak arra, hogy ellenőrizzék az eltartási szerződések betartását, amit megnehezített az a tény, hogy a megállapodásokat a felek többnyire egymással kötötték, külső személyek bevonása nélkül. Számos esetben a tanácsnak nem is volt tudomása arról, hogy egyes idős emberek eltartókkal szerződtek. Ekkortájt merült fel az az igény is, hogy az eltartásra vállalkozók csakis a tanácson keresztül köthessenek eltartási szerződést, illetve legyen lehetőség arra is, hogy az idős ember magával az állammal szerződjön. Ez azt jelentette, hogy a lakásáért cserébe az eltartásra szoruló személy elhelyezést, ellátást és gondozást kap egy szociális otthonban.

mici_neni05.jpg

1960. május 1-jén egy új Polgári Törvénykönyv lépett hatályba, amely rendezni próbálta az eltartási szerződések ügyét is. A Ptk. lényegében a tanácsok hatáskörébe utalta a szerződések betartásának ellenőrzését, a panaszok kivizsgálását és a békéltetés megpróbálását. A gondot továbbra is az jelentette, hogy a törvény még ekkor sem írta elő az eltartási szerződések kötelező bejelentését a tanácsok felé. A Ptk. ugyanakkor felhatalmazta a bíróságokat arra, hogy indokolt esetekben, peres eljárás keretében, módosítsák az érvényben lévő szerződéseket, így például valamelyik fél kérésére a természetbeni ellátást életjáradékká változtathatták. A törvény védelmet adott az eltartóknak is, akik kérhették a gondozásra fordított kiadásaik megtérítését, amennyiben a szerződést nem az ő hibájukból bontották fel. A jogi szabályozás ellenére a média azt sugallta, hogy továbbra is főleg a szerződő felek türelmén és empátiáján múlnak a dolgok, ezért előzetes és alapos körültekintést javasolt a szerződéskötések előtt. Egy év elteltével a lapok arról cikkeztek, hogy a helyzet az új Ptk. bevezetése ellenére sem változott számottevően, a szerződések gyakran csak álcázásul szolgálnak lakásátjátszásokra és uzsora albérleti díjak követelésére. Egy korabeli statisztika szerint az eltartási szerződések nyolcvan (!) százalékával komoly bajok voltak. 1963-ban határozottan megfogalmazódott az az igény, hogy kizárólag a tanácsok bevonásával lehessen eltartási szerződéseket kötni, és Budapest vonatkozásában csakis olyan személy lehessen eltartó, aki legalább öt éve a fővárosban él, hogy ezzel is megakadályozzák a vidékiek beszivárgását Budapestre. A tanácsok jelezték, hogy ellenőrző jogkörük hatékony érvényesítéséhez elengedhetetlen lenne, hogy a jogszabály szankciók kiszabását is biztosítsa számukra. A nehézségek ellenére az eltartási szerződések jelentették az égető lakásproblémák egyik hatékony megoldását, s a Mici néni két élete azt próbálta vicces formában szemléltetni, hogy kellő empátiával és türelemmel ez igenis működőképes modell lehet. Az alkotók becsületére legyen mondva, hogy nem hallgattak a nehézségekről sem, főleg a kíváncsi, irigy és rosszindulatú szomszédok és kollégák bemutatását illetően. A rendszerváltás után kibővültek a lakáshoz jutás lehetőségei, ezért az eltartási szerződés korábbi jelentősége háttérbe szorult, mindazonáltal mindmáig élő – és napjainkban is sok jogi vitára okot adó – formulának számít.

mici_neni06.jpg

A szerző

Hámos György író, kritikus, újságíró, humorista és forgatókönyvíró 1910. június 1-jén született Budapesten. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészetet tanult. Újságírói karrierje 1932-ben kezdődött a Pester Lloydnál. Két év múlva került az Új Időkhöz, amelynek 1948-ban lett a felelős szerkesztője. 1945 és 1951 között a Budapesti Rendőr-főkapitányság állományához tartozott, ahol alezredesként kezdte, később ezredessé léptették elő. Ő maga így idézte fel életének ezt az időszakát: „Már 1945 januárjában a Sólyom László irányította budapesti főkapitányságra kerültem vezető beosztásba. Mivel máshoz, mint az íráshoz, nem értettem: a rendőri sajtóiroda vezetője lettem... Így telt el néhány izgalmas év, amikor is észrevették, hogy közönséges bűncselekmények nálunk már nincsenek, a bűnügyi sajtóirodát megszüntették, s engem – mit lehet egy íróval kezdeni – a Gyermekvédelmi Osztály vezetésével bíztak meg.” 1951 és 1953 között az Országos Béketanács munkatársaként ténykedett, ezt követően a Magyar Rendőr című lapot szerkesztette. 1955-től az Irodalmi Újság számára dolgozott. 1958-ban lett a Filmvilág szerkesztője. 1957-ben írta első forgatókönyvét, 1968-ban az utolsót. Ezalatt a bő egy évtized alatt írta a Két vallomás (1957, Keleti Márton), a Rangon alul (1960, Bán Frigyes), a Mici néni két élete (1963, Mamcserov Frigyes), a Tilos a szerelem (1965, Rényi Tamás) és az Alfa Rómeó és Júlia (1969, Mamcserov Frigyes) szkriptjét. 1964-től az Élet és Irodalom című hetilap közölte a tévékritikáit. Humoreszkjei nagyon népszerűek voltak, ironikus jegyzeteivel folyamatosan szerepelt a rádióban. Halála előtt egy évvel így nyilatkozott alkotói módszereiről: „Megfürösztöm a művet abban a közegben, amit az én írói egyéniségemnek tartok, s azután így teszem ki az olvasó elé. Amit kritikusaim szelíd iróniaként szoktak említeni, abból a felismerésből származik, hogy senki sem ír előre megfontolt szándékkal rosszat.” Munkásságát rangos díjakkal is elismerték: 1951-ben kapta meg a Kossuth-díjat, 1968-ban Gábor Andor-díjat, 1970-ben József Attila-díjat vehetett át. A Munka Érdemrenddel háromszor is kitüntették (1955, 1969, 1970). Írásaiból több kötetet is kiadtak. Kevésbé köztudott, hogy egy 1951-ben bemutatott operett, a katonai témájú Aranycsillag szövegkönyve is az ő nevéhez fűződik (zeneszerző: Székely Endre). Hámos György hosszú betegség után, 1976. január 9-én hunyt el Budapesten.

mici_neni07.jpg

A rendező

Mamcserov Frigyes 1923. március 9-én született Budapesten. Háy Gyula és Keleti Márton tanítványa volt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol 1953-ban kapta meg a diplomáját. 1953 és 1956 között a Hunnia Filmgyár dramaturggyakornokaként dolgozott. 1954 és 1962 között többször is Ranódy László asszisztense lehetett, például az Akiket a pacsirta elkísér (1959) és a Légy jó mindhalálig (1960) forgatásán. Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című klasszikusából készítette első saját filmjét 1956-ban. 1956 és 1958 között Brüsszelben és Londonban forgatott, külföldi intézmények megbízásából. (Az általam ismert életrajzai nem térnek ki rá, de valószínűleg a forradalom idején távozott az országból.) 1958-ban tért haza. Második mozifilmje, a Mici néni két élete tette igazán ismertté a mozilátogatók körében. Későbbi alkotásaira is jellemző volt a biztos színészvezetés és a közönség igényeinek maximális figyelembevétele, amit feltehetően még Keletitől tanult a főiskolán. Mesteréhez hasonlóan drámákat is rendezett (Bálvány, 1963; Az orvos halála, 1966), ám igazából a szellemes-humoros életképek álltak közel hozzá, elég csak olyan filmjeire gondolni, mint az Alfa Rómeó és Júlia (1969) és a Csak egy telefon (1970). Somogyi Tóth Sándor A gyerekek kétszer születnek meg című regénye alapján készült Mamcserov utolsó mozifilmje, a Vállald önmagadat (1975), amely egy kamasz fiú (Szergej Jelisztratov) útkereséséről szól. Mamcserov 1962-től dolgozott a Magyar Televízió számára is. Legsikeresebb tévéfilmje az Illetlenek (1977) volt, melynek tűzoltó főszereplői (Kertész Péter, Harsányi Gábor, Tímár Béla és Hollai Kálmán) a nudizmus örömeinek akarnak hódolni, de meztelenül kénytelenek elmenekülni a parancsnok kutyája elől, mert az állat lelkesen lohol utánuk a vízben talált kézigránáttal. A direktor 1988-ban forgatott utoljára (Csicsóka és a Moszkítók). 1997. november 7-én hunyt el Budapesten. Az új évezredben derült ki, hogy az ötvenes években Mamcserovot beszervezték ügynöknek. Néhány – nálánál híresebb – kollégájával ellentétben nem tartozott a szorgalmas, lelkes és jól használható jelentgetők közé, sőt kezdetben visszautasította az együttműködést.

mici_neni08.jpg

A négy főszereplő

A Mici nénit alakító Kiss Manyi 1911. március 12-én született a székelyföldi Magyarlónán. Eredeti neve: Kiss Margit. Szülei tanítók voltak, Kiss Lajos és Nagy Zsuzsanna. Manyinak volt egy hat évvel idősebb bátyja, Lajos és egy öt évvel idősebb nővére, Ilona. Négyéves volt, amikor a szülei elváltak, és mindketten újraházasodtak. Manyi nem számított különösebben jó tanulónak, viszont volt érzéke a zenéhez. Ennek köszönhetően tizenöt éves korában beíratták a Kolozsvári Zenekonzervatóriumba. Élete akkor vett új fordulatot, amikor a Kolozsvári Nemzeti Színházban megnézte Kálmán Imre operettjét, a Tatárjárást. Abbahagyta zeneiskolai tanulmányait, és jelentkezett a színház rendezője, Izsó Miklós színitanodájába. Családja nem örült a pályamódosításnak, ám hiába próbálták Manyit visszaterelni a zenei pályára. 1928-ban kapta meg színészi oklevelét. Még abban az évben Miskolcra szerződött, 1929-ben pedig Szegedre. Szubrettként és komikaként komoly sikereket aratott, amivel egynémely kolléganője irigységét is kivívta. 1932-ben feleségül ment Alfredo Ufferini olasz bűvészhez, és néhány hónapig férjével és annak családjával külföldi cirkuszokban lépett fel. 1934-ben visszatért Budapestre, ahol a fővárosi közönség is gyorsan a szívébe zárta.

mici_neni09.jpg

1935-ben kezdett filmezni. Kezdetben főleg komikaként számítottak rá, és nemegyszer csak mellékszerepeket kapott. 1945 után karrierje megtorpant, mivel a háború alatt fellépett a hírhedt kívánsághangversenyeken és az orosz fronton harcoló katonák előtt, amit a kommunista hatalom nem vett jó néven. Az ötvenes évektől bíztak rá megint nagyobb színészi feladatokat. 1954-től haláláig a Madách Színház társulatát erősítette, híres alakítása volt a Kurázsi mama címszerepe. Filmszereplései közül ne maradjon említetlenül a Körhinta (1956, Fábri Zoltán), a Hannibál tanár úr (1956, Fábri Zoltán), a Gerolsteini kaland (1957, Farkas Zoltán), a Külvárosi legenda (1957, Máriássy Félix), a Napfény a jégen (1961, Bán Frigyes), a Butaságom története (1966, Keleti Márton), a ...Hogy szaladnak a fák! (1967, Zolnay Pál) és a Sziget a szárazföldön (1969, Elek Judit). A fekete város (1972, Zsurzs Éva) című nagy sikerű tévésorozatban állt utoljára a kamerák elé. 1954-ben kapta meg a Jászai Mari-díjat, 1957-ben a Kossuth-díjat, 1962-ben lett Érdemes Művész, 1964-ben pedig Kiváló Művész. Kiss Manyi 1971. március 29-én hunyt el Budapesten.

mici_neni10.jpg

A Gál Alfrédot játszó Páger Antal 1899. január 29-én született Makón. Édesapja Páger Sándor csizmadia volt, édesanyja, Czimbrik Rozália a Hollósy Kornélia Színház egykori jegyszedője. A házaspárnak összesen nyolc gyermeke született, közülük négyen korán meghaltak. Páger gyerekkorában a zene és a festészet iránt érdeklődött, aminek az apja annyira nem örült, hogy összetörte fia hegedűjét és festőállványát. Miután leérettségizett, Budapestre jött, hogy továbbtanuljon. Nem akart a szülei nyakán élősködni, ezért lakatossegédként, majd aratómunkásként dolgozott, hogy megkeresse a tandíjra valót. Bár orvos szeretett volna lenni, mire összegyűlt a pénze, már csak a jogi karon volt hely, így oda jelentkezett. Az évnyitóig hazament, és kedvtelésből fellépett néhány műkedvelő előadáson. Ezeknek köszönhette, hogy meghívták Székesfehérvárra hivatásos színésznek. Az első világháborúban az olasz fronton harcolt. Leszerelése után vidéken folytatta színészi pályáját. 1931-ben szerződött Pestre, ahol néhány év alatt igazi sztárrá vált, fellépésenként 250 pengő gázsit kapott a Vígszínházban. Népszerűségéhez a film is hozzájárult. 1932-ben állt először a kamera elé Rökk Marika és Ráday Imre partnereként. Jobboldalinak számított, néhány kétes értékű propagandafilmben is szerepet vállalt, ezért érthető, hogy a szovjet csapatok elől Nyugatra menekült. Ausztria és Franciaország után Argentínában telepedett le, ahol 1951-ben az állampolgárságot is megkapta. Közben idehaza betiltották a filmjeit.

mici_neni11.jpg

1956-ban – hosszas egyeztető tárgyalások után – hazatelepült Magyarországra, és különösebb akadályok nélkül folytathatta a karrierjét. A Vígszínházhoz tért vissza, és a színházi elfoglaltságai mellett sokat filmezett. Csupán néhány az emlékezetes filmjeiből: Merénylet (1960), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960), Felmegyek a miniszterhez (1962), Elveszett paradicsom (1962), Hattyúdal (1964), Pacsirta (1964), Húsz óra (1965), Utószezon (1967), Keménykalap és krumpliorr (1974), Fekete gyémántok (1977). Utolsó mozifilmjét 1985-ben, utolsó tévéfilmjét 1987-ben mutatták be. Kétszer nősült, első feleségétől két lánya született. Cannes-ban (1964) és Velencében (1967) egyaránt megkapta a legjobb férfi alakítás díját. Az utóbbi díj körül botrány támadt, amiről a korabeli magyar média mélyen hallgatott: a zsűri amerikai tagja, Susan Sontag írónő és esztéta sajtótámadást intézett a magyar színész ellen, akit a háború előtti politikai állásfoglalása miatt antiszemitának nevezett. Páger 1963-ban lett Kiváló Művész, és 1965-ben vehette át a Kossuth-díjat. 1986. december 14-én az esti előadásra készülve otthonában rosszul lett. Kórházba vitték, ahol a szakszerű ellátás ellenére egy óra múlva meghalt. 1988-ban a hírhedt színikritikus, Molnár Gál Péter A Páger-ügy címmel objektívnek álcázott botránykönyvet írt róla, amelynek végkicsengése, hogy a művész nem mert őszintén szembenézni a múltjával, a háború alatti ellentmondásos tevékenységével, emberi gyengeségeivel. Különösen fonáknak érzem, hogy az őszinteséget épp egy olyan szerző kérte számon Págeren, aki a könyv megjelenésekor még mélyen hallgatott saját ügynöki múltjáról, majd leleplezése után azzal védekezett, hogy – szintén eltitkolt – homoszexualitása miatt vált zsarolhatóvá.  

mici_neni12.jpg

A Katit megformáló Tóth Judit 1940. január 6-án született Budapesten. Édesapja Tóth Elek, édesanyja Frey Margit. 1958 és 1962 között járt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, itt ismerkedett meg Cs. Németh Lajossal. 1961-ben házasodtak össze, és mindmáig együtt vannak. Két fiuk született: 1970-ben Balázs, aki műszaki pályára lépett, 1981-ben pedig Bálint, aki hangmérnökként és zenészként találta meg a hivatását. Tóth Judit pályája első két évadát a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban töltötte. 1964-ben szerződött Budapestre, a József Attila Színházhoz, amelynek 1983-ig volt a tagja. Távozása után játszott a Józsefvárosi Színházban, a Budapesti Kamaraszínházban és a Turay Ida Színházban. Néhány éve szabadúszó művészként dolgozik, mert így maga választhatja meg, hogy milyen szerepet játszik el. Ezért a művészi szabadságért vállalja az ingázás fáradalmait, és vidéken is színpadra lép. Különösen szívesen játszik Sopronban, ahol férjével együtt nagy szeretetnek és köztiszteletnek örvend. Vígjátékokban és drámákban egyaránt bizonyította a tehetségét, különösen szerette Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékában Rozalinda és Németh László Nagy család című drámájában Kata szerepét. 1961-ben kezdett filmezni, első nagyobb feladatát a Mici néni két életében kapta. A hatvanas évek olyan kultfilmjeiben is foglalkoztatták, mint az Ezek a fiatalok… (1967, Banovich Tamás) és a Falak (1968, Kovács András). A hetvenes években inkább televíziós produkciókba hívták, ugyanakkor néhány mozifilmben is láthattuk. A közönség szinkronszínészként is jól ismerheti. Közel a nyolcvanhoz az életvidám Tóth Judit még mindig játszik, így például állandó mellékszereplője a Drága örökösök című tévésorozatnak.

mici_neni13.jpg

A Bokor Lacit alakító Szokolay Ottó 1937. november 23-án született Kispesten. Esztergályosnak készült, 1953-ban kezdte meg tanulmányait a Rákosi Mátyás Művek MTH Intézetének diákjaként. Jó megjelenésének, kellemes bariton hangjának köszönhetően valahogy kikristályosodott, hogy inkább színészettel kéne foglalkoznia, és nem esztergálással. 1957-ben elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1961-ben vehette át a diplomáját. Vidéken kezdte a pályát, akkoriban ez nem volt ritkaság a végzős színészek körében. Két évadon át a kaposvári Csiky Gergely Színház társulatát erősítette, majd 1963-ban behívták tartalékos katonának. Leszerelése után a Miskolci Nemzeti Színház szerződtette, ahonnan Várkonyi Zoltán hívta át a budapesti Vígszínházba. Itt sem maradt sokáig, 1965-ben a Nemzeti Színház fogadta tagjai sorába. Többször is játszott Shakespeare-drámákban, pályája elején például Rómeót személyesítette meg oly eredményesen, hogy Kaposvár hölgyei nem győztek sóhajtozni utána. Magyar és külföldi szerzők klasszikus darabjaiban éppúgy fellépett, mint kortárs színművekben, de sajnos nem tudott kiteljesedni a pályája. Ez nem igazán rajta múlt: egyszerűen olyan típust képviselt, amely az ő színészileg legértékesebb éveiben épp nem volt divatban, ezért sem a színházigazgatók, sem a rendezők nem kezelték őt a helyén. 1961-ben kezdett filmezni. Mozifilmekben és tévéfilmekben egyaránt foglalkoztatták, ám ritkán jutott főszerepekhez. Némi kárpótlást jelentett számára a szinkronszínészi munka, számos sikeres külföldi film és sorozat magyar változatában hallhattuk kellemes orgánumát. 1999-ben lépett utoljára a Nemzeti Színház színpadára, de csak 2014-ben kapta meg az Érdemes Művész kitüntetést. Szokolay Ottó hosszan tartó betegség után, 2018. május 27-én hunyt el.

mici_neni14.jpg

Így készült a film

A Mici néni két élete forgatását 1962 nyárutóján kezdték meg. Mamcserov Frigyes és asszisztense, Huszárik Zoltán körülbelül ötszáz (!) budapesti lakást keresett fel, hogy megtalálja a legmegfelelőbb helyszínt Mici néni otthonának. A direktornak ugyanis az volt a meggyőződése, hogy egy díszlet nem tud igazi illúziót nyújtani, és a színészi játékra is ösztönzően hat, ha a művész egy igazi lakásban mozog, és nem a műtermi falak között. Szerinte eredeti helyszínen forgatni mindenki számára előnyös megoldást jelentett, mert olcsóbb volt, mint a díszletépítés, és a lakástulajdonos is jól járt, mert a forgatás idejére szállodába mehetett, amit a filmgyár fizetett, a felvételek befejezése után pedig felújították a lakását. A „nyertes” lakás egy mérnöké volt, aki a VII. kerület, Tanács körút 1. szám alatt lakott, a harmadik emelet egyik saroklakásában. (A Tanács körút 1991 óta ismét a Károly körút nevet viseli.) A szelektálásnak volt egy különösen fontos szempontja: a kilátás. Erre Mamcserov a következő magyarázatot adta: „A franciaablakokon kitekintve az Astoria Szállodát, a Rákóczi út és a Múzeum körút örökké »csúcsforgalmi« kereszteződését, a lüktető mai életet látjuk. Ez »hozza ki« legjobban az ellentétet az itt lakó, csak a múltban, emlékeibe temetkezve élő idős szí­nésznő, Mici néni és a mai valóság között. Ezért jó a színhely.” A Tanács körúti ház kapualja viszont nem felelt meg a filmesek elképzeléseinek, emiatt a Fónay Márta által játszott házmesterné valójában a VIII. kerület, Krúdy utca 18. szám alatti ház kapualjából figyelte a Mici nénihez érkező és onnan távozó embereket.

mici_neni15.jpg

Hámos és Mamcserov ragaszkodtak ahhoz, hogy Mici nénit Kiss Manyi, Gál urat pedig Páger Antal játssza, a többi szereplő kiválasztását viszont nagyban befolyásolta a korabeli magyar művészvilág egyik legnagyobb problémája, a színészegyeztetés. Hetekig leállt a forgatás amiatt, hogy megtalálják a másodfőszereplőket, a fiatal házaspárt. A Katit alakító Tóth Juditot viszonylag könnyen megkapta a produkció, míg Lacit, a férjét játszó Szokolay Ottó a sokadik választás volt. Előtte szóba került Mécs Károly, Cs. Németh Lajos, Varga Tibor, Fonyó József, Budai István, sőt még a táncdalénekes Koós János is, de mindegyikükkel kapcsolatban egyeztetési problémák merültek fel. A korszak magyar filmjei esetében az időjárás is komoly kockázati tényező volt, hiszen a színészt a színháza többnyire csak előre meghatározott napokra engedte el, és ha mondjuk egy mellékszereplővel a rossz időjárás miatt nem sikerült a film számára szabaddá tett napjain forgatni, akkor gyakran megesett, hogy sebtében új színészt kellett keresni és egyeztetni. Valószínűleg az egyeztetés lehetett az oka annak is, hogy végül nem játszott a filmben néhány olyan művész, akinek szereplését előzetesen beígérték, mint például Makay Margit és Agárdy Gábor. A Mici néni két élete egyik legismertebb és legviccesebb jelenete, amikor a házaspár és az idős szerelmesek véletlenül ugyanarra a szórakozóhelyre mennek mulatni. Az állapotos Kati a forgatagban megpillantja Mici nénit, aki valójában ágyhoz kötött beteg – a fiatal házasok legalábbis így tudják, ezért is vállalták el a gondozását. Laci azt hiszi, felesége csupán a gyermekvárás izgalmában képzelődik, és inkább hazaviszi. Mici néninek és lovagjának tehát nagyon igyekezniük kell, hogy a fiatalok előtt érjenek haza. A jelenetet a Lukács uszoda közelében lévő Malomtó étteremben (a korabeli sajtó Tó presszóként is emlegette) forgatták, melyet nem sokkal azelőtt újítottak fel. A valaha igen népszerű vendéglátóhely sajnos évek óta nem üzemel, és napjainkban eléggé lepusztult állapotban van. Kiss Manyival a vágó, Zákonyi Sándor gyakorolta a charlestont, mivel Zákonyi civilben kitűnő táncos volt. Bármilyen vicces is a filmben ez a közjáték, a statisztáknak nem volt kedvük nevetni. A jelenet ugyanis nyáron játszódott, ezért ennek megfelelően kellett öltözni, de magára a forgatásra egy hűvös októberi estén került sor.

mici_neni16.jpg

A színházi előadások

2000. január 7-én a Ruttkai Éva Színház mutatta be a Mici néni két élete színpadi változatát Vajda Anikó átdolgozásában, Nagy Miklós rendezésében. Az előadás érdekessége, hogy Mici nénit a filmváltozat Katija, Tóth Judit alakította, míg Gál Alfréd szerepében a művésznő férje, Cs. Németh Lajos lépett színpadra, aki annak idején esélyes volt Laci szerepére a mozifilmben. A fiatal párt Ábel Anita és Bank Tamás játszotta. „A színészek is jól lavíroznak a körúti könnyed kommersz és a Kádár-korszakot sirató játékok között húzódó keskeny mezsgyén. Többnyire elkerülik a színiforgalom nosztalgikus érzelmi dugóit is. Bár a bútorral telezsúfolt kicsi színpadon néha akkora a tényleges forgalom, mint odalent az Üllői út és a Körút kereszteződésében. Egyik-másik színinövendék némi csörömpölés közepette át is bukfencezik a csipkés foteleken. Bezzeg a főszínésznék még a tévedést, a rossz lépést is kamatoztatják a színpadon” – írta a Vasárnapi Hírek kritikusa, Gantner Ilona. 2002. augusztus 12-én a Debreceni Csokonai Színház mutatta be a darabot Naszlady Éva rendezésében a következő szereposztással: Horváth Zsuzsa (Mici néni), Csikos Sándor (Gál Alfréd), Tokaji Csaba (Laci), Mezei Réka és Sallai Nóra (Kati). 2010. november 22-én a budapesti Turay Ida Színház vette elő a Vajda Anikó-féle változatot, ezúttal Bencze Ilona rendezésében. A két főszerepet ismét Tóth Judit és Cs. Németh Lajos játszotta. 2010. december 11-én került a budapesti József Attila Színház műsorára a Mici néni két élete, de már nem Vajda Anikó, hanem Ruttkay Zsófia átdolgozásában. Az előadást Léner Péter rendezte, Mici nénit Esztergályos Cecília, Gál Alfrédot Bodrogi Gyula (mint vendég), Katit Kovalik Ágnes és Krassy Renáta, Lacit Zöld Csaba alakította. Mici néni két barátnőjét Galambos Erzsi és Vándor Éva játszotta. A revizoronline kritikusát, Papp Tímeát összességében nem győzte meg az előadás: „Hiába Esztergályos és Bodrogi jutalomjátéknak is felfogható szerepeltetése, ha az egész olyan, mint amikor a strandon a nyári dögmelegben a hűs fagyi ízét veszti, olvadni kezd, és csak folyik, csak ragad.”

mici_neni17.jpg

Így látták ők

„Egyébként sokan ismerhetik Mici nénit, hiszen nemcsak neki magának, hanem Hámos György róla írt irodalmi forgatókönyvének is két élete volt már, mielőtt film lett belőle. Megjelent folytatásokban a Magyar Nemzet hasábjain, majd könyv alakban. Olvasásakor is jól szórakoztunk, megcsapott humorának elevensége, találó maisága. De most így, filmen nézve valahogy épp a maiság jelentkezését keveselljük. Filmen is híven érvényesül a téma friss és eleven komikuma, de csak a filmvígjátékok szabványos, már több mint három évtizede megszokott módszerével. Valamivel több, elegánsabb, főleg modernebb groteszkség nem ártott volna. Mamcserov Frigyes, a fiatal rendező is inkább csak a könyvből képre átültető, közvetítő tevékenységet végzett, alig-alig lopott egy-egy szikrát a filmbe a magáéból. Kiss Manyinál viszont ideálisabb Mici nénit aligha találhattak volna. Ha valaki tudja, hogyan kell karikírozni a szubrettet, a naivát, ő aztán igazán tudja. Jól bírja a szerep iramát és színeváltozásait, azt adja, amit vártunk tőle, s közben – jól látjuk – ő maga is csendben, befelé jól szórakozik a szerepén.”

(Sas György: „Mici néni két élete”. In: Film, Színház, Muzsika, 1963. március 9., 6–7. o.)

mici_neni18.jpg

„Ez az egészében és részleteiben egyaránt játékosan fonák, és mégis reális, mai történet mulatságos film alapjául szolgált. Mamcserov Frigyes rendezésében kiváló színészek kelnek harcra a nézőtér kacagásáért, az írói ötleteket gyakran megtoldva humoros színészi leleménnyel. Mici nénit Kiss Manyi játssza, alakítása műgondot és zabolátlan jókedvet spontán iróniával elegyít. Páger Antal mint gáláns udvarló fanyar, egyéni humorral erezi megszokottan egyszerű játékát. Mici néni két barátnőjének, az egykori pályatársaknak hálás szerepében Mezei Mária és Somogyi Nusi ajándékozza meg a nézőt bővérűen humoros, kitűnően formált portrévázlatokkal. Ezekkel a remekbe készült vígjátéki-bohózati alakításokkal nehezen versenyezhet Tóth Judit és Szokolay Ottó kissé merev, ötlettelenebb játéka a valóban fiatal pár szerepében. Hegyi Barnabás korrekt, szép képekbe foglalja új vidám filmünk történetét, amely vígjátékokban szűkölködő moziműsorunkban üdítő változatosságot hozott s ismét megerősíti az igényt, hogy sok jó, tartalmas, mai vidám filmre van szükség.”

(Zay László: „Mici néni két élete”. In: Magyar Nemzet, 1963. március 7., 4. o.)

mici_neni19.jpg

„A Mici néni két élete ízlésesen és kulturáltan elégíti ki vidámságéhségünket, nevetésszomjunkat. Amikor örülünk a feltehetően nagy sikert arató filmvígjátéknak, egy cseppnyi elégedetlenség is vegyül a hangunkba. Ügy tűnik, többet mondhatott volna el a film. Jobban, tehát mélyebben szórakoztathatott volna a Mici néni. Anélkül, hogy okoskodó, moralizálgató vígjátékká savanyodott volna, a cselekmény sodrában izmosabban mutathatta volna meg vígjátéki filozófiáját, és még mindig megtarthatta volna pezsgő vidámságát. Az alapötlet megőriz ebből csipetnyit, hiszen minden erős alapötlet valamely igazság plasztikus megjelenési formája. Később azonban a kalandok és tréfák kissé elfedik a film bölcsességét. S ez az, amit sajnálunk. Mamcserov Frigyesnek ez második rendezése; az első nem volt túlságosan sikerült. Második vígjátéki munkája fejlődést mutat. Mamcserov tiszta, zavartalan vígjátéki atmoszférát teremt, és jól használja fel a zenét is, amelyet ez alkalommal Fényes Szabolcs szerzett. Ami különösen mulatságossá avatja a Mici nénit, az egy nagyszerű komikuspár tüneményes játéka. Kiss Manyi és Páger Antal idősecske szerelmesei a szelíden gunyoros jellemzésnek, a játékfantáziának és egyes helyeken a némafilm érzelmesen bombasztikus színészi stílusa intelligens paródiájának keveredéséből elragadó vígjátéki alakokat teremtenek.”

(M. G. P.: „Mici néni két élete”. In: Népszabadság, 1963. március 7., 8. o.)

mici_neni20.jpg

„1962-ben még az ötvenes években uralkodó társadalmi álfilm jellemezte a kínálatot, de egy évvel később nagy változást tapasztalunk. A 19 darabnak közel a fele népszórakoztató mozi, ám a szocialista vígjátékok között új zsánerek is felütik fejüket: a bűnügyi és a kalandfilm. Nehéz helyzetből indult folyó évben a könnyű műfaj: olyan frenetikus sikerrel kellett konkurálnia, mint a ’62-ben gyártott, de csak a tavasszal bemutatott Mici néni két élete. Mamcserov Frigyes filmje úgy rossz, ahogy van. Fene se érti, mi volt a titka, amelyet máig őriz. Talán a szemérmes visszakacsintás a két háború közti fehér telefonos vígjátékokra? Talán az a kortalan báj, amit tökéletes ideológia- és politikamentességének (nagy szó volt ez akkor) köszönhetett? Vagy inkább az ötvenévesen is vásott kölykös, koboldszerű Kiss Manyinak, aki született szubrett és komika. Persze tudott mást is, derekasan hozta a kizsákmányolt munkásnőket és megtört parasztasszonyokat, de akkor volt igazán elemében, ha komédiázhatott. Mint a Gerolsteini kalandban, Feleki Kamill oldalán. Most be kellett érnie Págerrel, aki épp annyira humoros, mint egy kerékpárbelső. Bérház és vidéke lakói – a partvislelkű házmesterné, a procc ügyvédék, az éltes barátnők és a nyálas fiatalok – között Mici néni a hab a tortán, sőt ő a torta is.”

(Bori Erzsébet: „Mesterek és művezetők”. On-line kritika)

mici_neni21.jpg

Mici néni két élete (1963) – magyar filmvígjáték. Saját azonos című novellájából a forgatókönyvet írta: Hámos György. Dramaturg: Létay Vera. Operatőr: Hegyi Barnabás. Zene: Fényes Szabolcs. Díszlet: Zeichán Béla. Jelmez: Katona Piroska. Vágó: Zákonyi Sándor. Rendező: Mamcserov Frigyes. Főszereplők: Kiss Manyi (Mici néni), Páger Antal (Gál Alfréd), Szokolay Ottó (Bokor Laci), Tóth Judit (Kati, a felesége), Fónay Márta (Galambosné), Sulyok Mária (Rehákné), Szendrő József (Rehák úr, az ügyvéd), Somogyi Nusi (Juliska), Mezei Mária (Fáncsi), Ladomerszky Margit (a házinéni), Várhegyi Teréz (Hédike). Magyarországi bemutató: 1963. március 7. (mozipremier), 1971. július 1. (felújítás).

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold a szöveget a lap tetején, és lájkolj minket a Facebook oldalunkon is!

ÉS EZEKET OLVASTAD MÁR?

Field toplistái: A magyar filmek

Hyppolit, a lakáj

Körhinta

Szegény gazdagok

Az aranyember

Szegénylegények

Butaságom története

Fejlövés

Az oroszlán ugrani készül

Virágvasárnap

Szerelem

Szerelmem, Elektra

A szarvassá vált fiúk

Örökbefogadás

141 perc A befejezetlen mondatból

Herkulesfürdői emlék

Kísértet Lublón 

Árvácska

Defekt

Egy erkölcsös éjszaka

80 huszár

Magyar rapszódia / Allegro barbaro

Mephisto

Emberrabló lányok

A bejegyzés trackback címe:

https://moviecops.blog.hu/api/trackback/id/tr4015249126

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása