Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

EGRI CSILLAGOK

2019. december 16. - Field64

„Summáját írom Egör várának,
Megszállásának, viadaljának,
Szégyönvallását császár hadának,
Nagy vígasságát Ferdinánd királnak.”

(Tinódi Lantos Sebestyén: Egri históriának summája, 1553)

A magyar filmtörténet egyik legnépszerűbb produkciója az 1968-ban bemutatott Egri csillagok, Várkonyi Zoltán alkotása. Kevesen tudják, hogy Gárdonyi Géza regényéből már 1923-ban is készült egy film, nem is akárki rendezte, hanem a nemzetközileg is elismert Fejős Pál. Várkonyi adaptációja a korszak legdrágább magyar filmje volt, költségvetése állítólag meghaladta a negyvenmillió forintot. Szakmán belül és kívül egyesek úgy gondolták, indokolatlan pénzpazarlásról van szó, s részben emiatt – a kedélyek lecsillapítására – a média folyamatosan beszámolt a forgatásról, hangsúlyozva a készülő film költségkímélő trükkjeit. Mivel az eredeti helyszín már nem volt alkalmas a forgatásra, ezért Pilisborosjenő közelében felépítették az egri várat, amely nagyjából egyharmaddal volt kisebb, mint az igazi. A stáb más helyszíneken is dolgozott, sőt készültek műtermi és külföldi felvételek is. A fő- és a mellékszerepekben az új tehetségek mellett a magyar színjátszás krémje látható, egy igazi hazai sztárparádé. A megérdemelt közönségsiker nem maradt el, a kritikusok azonban különösen sokat fanyalogtak, és igen sok bírálat érte a Nemeskürty István által írt forgatókönyvet. Az elmúlt bő fél évszázad alatt az Egri csillagok a hazai filmgyártás közkedvelt klasszikusai közé emelkedett, és 2018. október 25-én felújított változatban visszakerült a moziműsorba.

A film magyar plakátját Plakátfiú bocsátotta rendelkezésemre. Hálás köszönetem önzetlen segítségéért.

egricsillagok01.jpg

A cselekmény

1533-at írunk. Két magyar kisgyerek, Bornemissza Gergő és Cecey Vicuska török fogságba kerül, ahonnan sikerül megszökniük. Szökéskor a bátor kisfiú nemcsak a Jumurdzsák nevű török janicsár lovát, hanem a férfi amulettgyűrűjét is magával viszi. Az aggódó felnőttek boldogan fogadják az épségben hazatért gyerekeket, és mindenki biztos abban, hogy Gergőből derék katona válik majd. Múlnak az évek, az országban egymást követik a sorsdöntő események. 1541-ben a törökök csellel elfoglalják Budát, miközben Szulejmán szultán a sátrában vendégül látja az általa is elismert kisded magyar királyt, János Zsigmondot és kíséretét, melyet Török Bálint vezetett. A szultán foglyul ejti és Konstantinápolyba küldeti Török Bálintot, s parancsára az erős támogató nélkül maradt özvegy Izabella királynénak és János Zsigmondnak Erdélybe kell mennie. Itt a királyné az udvarhölgyként őt szolgáló Cecey Évát hozzá akarja adni Fürjes Ádámhoz, a lány azonban megszökik az esküvő elől. Szerelmével, Gergellyel, valamint Mekcsey Istvánnal és Török Jancsival együtt Konstantinápolyba indul, hogy kiszabadítsák Török Bálintot. Tervüket épp a félszemű Jumurdzsák hiúsítja meg, így eredménytelenül kénytelenek visszatérni Magyarországra. Eltelik egy évtized. A szerelmesek ezalatt összeházasodtak, fiuk is született, Jancsika. Gergely és csapata Egerbe megy, hogy segítségére legyen Dobó István kapitánynak a vár védelmében, hiszen bármikor várható a törökök ostroma. Ezalatt az álruhás Jumurdzsák beállít Évához, és Gergely gyűrűje iránt érdeklődik. A gyanakvó asszonynál nem éri el a célját, ezért csellel elrabolja a kis Jancsikát, hogy Egerbe vigye az apjához, s visszaszerezze Bornemisszától a gyűrűt. A kétségbeesett anya az odaadó családi barát, Miklós diák társaságában szintén az egri várba indul…  

egricsillagok02.jpg

A regény

Gárdonyi Géza (1863–1922) mindössze három történelmi regényt írt, és ezek közül az Egri csillagok volt az első. Az olvasók először folytatásos újságregényként ismerhették meg: a Pesti Hírlap kezdte közölni, az első rész az 1899. december 24-i lapszámban kapott helyet Az egri csillagok címmel. (A mű címéből később a könyvkiadók többnyire elhagyták a névelőt.) Állítólag az 1896-os millennium (a honfoglalás ezredik évfordulója) keltette fel Gárdonyi érdeklődését a magyar történelem iránt. Történelmi hűségre törekedett, ezért előzetesen számos forrásmunkát áttanulmányozott, például Tinódi Lantos Sebestyén fentebb idézett históriás énekét, sőt a krónikást az Egri csillagok egyik mellékszereplőjévé tette. A felkészülés részeként felkereste azokat a helyszíneket, ahol regénye szereplői megfordulnak: Budát, Szigetvárt, Egert, Erdélyt, Sopront, sőt még Konstantinápolyt is. Alaposan tájékozódott a korabeli életformáról, az öltözködési és étkezési szokásokról, valamint nagy figyelmet szentelt a korabeli fegyvereknek és a törökök vallási szertartásainak is. A történelmi regények esetében gyakori írói fogás, hogy a valóban élt személyek csupán mellékszereplőkként jelennek meg, és a cselekmény fiktív főszereplők köré épül, mert ez nagyobb szabadságot biztosít a szerzőnek. Gárdonyi szakított ezzel a jól bevált alkotói módszerrel, hiszen főhőse, Bornemissza Gergely (1526–1555) nem kitalált figura. A fiatalon elhunyt nemzeti hős egy pécsi kovácsmester fiaként jött világra. 1552-ben hadnagyként szolgált az egri várban. Találmányai – különösen a tüzes kerék és a tüzes hordók – jelentősen hozzájárultak az egri diadalhoz. A következő évben ő lett a vár kapitánya (miután Ferdinánd király erdélyi vajdává nevezte ki Dobót), aki kellő határozottsággal irányította az újjáépítést, s az ő tervei alapján épült meg a Gergely-bástya. 1554 októberében a törökök elfogták, és Konstantinápolyba hurcolták. A fogságban is hősiesen viselkedett, és megtagadta, hogy elárulja Eger harcászati titkait. Az Eger ostrománál legyőzött Ahmed pasa parancsára 1555 szeptemberében felakasztották. A pasa csak néhány héttel élte túl Bornemisszát: sógora, Szulejmán szultán utasítására október 9-én megfojtották. A gyilkosság hátterében állítólag a szultán felesége, Hürrem intrikái álltak.

egricsillagok03.jpg

Gergely kedvese, Cecey Éva kitalált személy. Bornemisszának a valóságban két felesége volt, Fügedi Erzsébet és Sigér Dorottya, akiktől összesen hat gyermeke született. Erzsébet asszony halála után, 1554 januárjában köttetett a második házasság. A regényben is szereplő Jancsika alighanem Dorottya asszonytól született, a valóságban tehát az egri ostrom idején még nem élt. A fiú osztozott apja sorsában: mivel részt vett a Báthory Zsigmond elleni összeesküvésben, az erdélyi fejedelem parancsára 1594. szeptember 12-én felakasztották. A királypárti nagybirtokos nemes, Dobó István (1502–1572), az egri vár kapitánya mindmáig az egyik legnagyobb nemzeti hősünk, aki Eger védelmében játszott szerepével rá is szolgált erre. A krónikák azonban feljegyezték néhány kevésbé előnyös tulajdonságát is, így például pénzsóvárságát és fukarságát. Egynémely sötét ügyletének és ellenségei kitartó áskálódásainak köszönhetően élete utolsó éveiben várbörtönbe került, ahol egészsége megromlott, és nem sokkal kiszabadulása után meghalt. Mekcsey István (? – 1553) várnagy szintén elévülhetetlen érdemeket szerzett a vár ostroma közben, amiért az uralkodó jutalomban részesítette. A következő évben Sajóvárkonyban összetűzésbe keveredett egy fogadó vendégeivel, és a csetepatéban valaki egy fejszével fejbe vágta. Gyilkosát nem találták meg. Enyingi Török Bálint (1502–1551) főnemes a mohácsi csatában II. Lajos király testőre volt. (Ha arra gondolunk, hogy mi lett Lajos sorsa, akkor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Török Bálint nem végezte jól a dolgát.) Az özvegy királyné és a gyermek János Zsigmond király egyik híveként 1541-ben került török fogságba. Konstantinápolyban halt meg. A regényben eszményített hősként jelenik meg, akit Gergelyék megkísérelnek kiszabadítani.

egricsillagok04.jpg

A regény egyes fordulatait ugyan a képzelet szülte, de akár a valóságban is megtörténhettek volna. Ilyen motívum például a történet elején a két gyerek elrablása: a mohácsi csata után gyakran megesett, hogy fosztogató törökök hatoltak be az országba, és magukkal hurcolták az itt foglyul ejtett gyerekeket, hogy janicsárokat neveljenek belőlük. A regényben kiemelt szerephez jutnak bizonyos tárgyak is, mint például Jumurdzsák gyűrűje, a török Hajván rajzai a magyarországi várakról és az a kicsi kard, amelyet Gergő Dobótól kap, majd évekkel később a fiának, Jancsikának adja tovább. Jumurdzsák ezt a kardot dobja be a várba, hogy tudassa Bornemisszával, hogy a fia nála van. Gárdonyi mesterien szövi a cselekmény szálait, a szereplők sorsa párhuzamosan fut, Eger ostromakor azonban összeérnek a szálak. Visszatérő motívum a könyvben a rabság és a szabadság szembeállítása, illetve az álruhába öltözés, amivel Gergelyék éppúgy élnek, mint Jumurdzsák. Az Egri csillagok nyelvezete nem bonyolult, mert Gárdonyi kizárólag olyan kifejezéseket használt, melyek az 1500-as években is ismertek lehettek. Műve a hazaszeretet megfogalmazásának egyik legszebb példája irodalmunkban, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy 2005-ben Magyarország legkedveltebb regényének választották. Noha már első megjelenése után hamar népszerűvé vált, kritikai fogadtatására a maga idejében némi fanyalgás volt jellemző. Többen kifogásolták az alcímet (Bornemissza Gergely élete), ami biográfiát ígér, ám e sajátos műfaj elvárásainak nem felel meg. Egyesek feleslegesnek találták az első kiadás illusztrációit, és úgy érezték, a műből túlságosan kiérződik az autodidakta szerzőkre jellemző tudálékosság: „Mint az életrajzzá minősítés, úgy ezek a fölösleges képek is arra vallanak, hogy szerző szereti a tudálékosság látszatát mutogatni, s minthogy ezt a hajlamát megtaláljuk egyéb munkásságában is, így abban a tévedésben látszik lenni, hogy életrajzot írni nagyobb érdem, mint regényt, a tankönyvekből és gyermeklapokból eléggé ismert történelmi képek pedig még akadémiai színezetet is kölcsönözhetnek művének” – írta például a Magyar Szemle (1901. júl. 28.) kritikusa. A regény vitathatatlan érdemei azonban hamar feledtették a felemlegetett hibákat, és 1902-ben Gárdonyi az Egri csillagokért megkapta a Péczely-díjat, melyet az utóbbi évek egyik legkitűnőbb irodalmi alkotásáért ítéltek neki.

egricsillagok05.jpg

Az 1923-as filmváltozat

Amikor a magyar média hírül adta, hogy Várkonyi Zoltán hozzálátott az Egri csillagok filmváltozatának előkészítéséhez, a lelkes újságírók általában azt se felejtették el megemlíteni, hogy „az adaptációval régi adósságát törleszti a magyar filmgyártás”. Pedig Gárdonyi regényének már korábban is készült egy mozgóképes feldolgozása, és azt nem is akárki rendezte: a nemzetközi hírű Fejős Pálnak (1897–1963) az 1923-as Egri csillagok volt az utolsó magyar filmje, mielőtt az Egyesült Államokba távozott volna. Eredetileg Arany János Az ünneprontók című 1877-es költeményének ihletésére tervezett egy filmet, amelyről azért mondott le, mert akkoriban még nem volt saját lakása, ahol nyugodtan dolgozhatott volna az ötleten. 1922-ben az Egerhez közeli Mikófalván megrendezett egy passiójátékot, amelynek huszonöt előadását körülbelül huszonötezer néző látta, és országos üggyé vált. Az előadások kapcsán többször is járt Egerben, személyesen is ismerte Gárdonyit, aki a passiójáték egyik védnöke volt. (Az író 1922. október 30-án hunyt el.) Fejős korábban arra gondolt, hogy Gárdonyi Hosszúhajú veszedelem című művét viszi filmre, végül mégis az Egri csillagokat választotta. Nagyszabású filmet tervezett óriási statisztériával, mivel egy ilyesfajta hazafias produkció elkészítéséhez könnyebb volt támogatókat találnia, mint a szerző fentebb említett, nőellenesnek tartott elbeszélésgyűjteményéhez. A szereposztás a következő volt: Bornemissza Gergelyt Sziklai Béla, Cecey Évát Jankovszky Mara, Dobó Istvánt Bihary Nándor, Jumurdzsákot Makláry Zoltán játszotta. Természetesen némafilmről volt szó, hiszen a hangosfilm csak évek múlva jelent meg és terjedt el. A némafilmeket általában élő zongorakísérettel vetítették, az elegánsabb mozikban zenekar is volt. A bevált vetítési gyakorlattól eltérően Fejős önálló kísérőzene komponálására kérte fel Angyal László zeneszerzőt, aki úgy emlékezett, hogy az Egri csillagok volt az első magyar film, amelynek saját zenéje volt. Ebben azonban tévedett, mert például Az aranyásóhoz (1914, Kertész Mihály) és Tetemrehíváshoz (1915, Garas Márton) is született önálló zene: a Kertész-film zeneszerzője Kacsóh Pongrác volt, a Garas-film komponistájának neve sajnos nem maradt fenn.

egricsillagok06.jpg

Ami egészen biztos, hogy már az 1923-as filmet sem Egerben forgatták, mert az eredeti helyszín már akkor sem volt erre alkalmas. Az egri várat a Veszprém megyei Csesznek vára helyettesítette, amely a török elleni harcban annak idején szintén fontos szerepet játszott. A stáb forgatott a fővárosi Kúria épületében, Óbuda környékén, a budavári bástyán és a kisbéri méntelepen is. A barlangjeleneteket a Pálvölgyi cseppkőbarlangban vették fel, ami azért volt igen bátor vállalkozás, mert a barlangot akkoriban még csak részlegesen tárták fel, a járható szakasz is csak 1927-ben kapott villanyvilágítást. A produkció keletkezéstörténetéhez egy skandalum is kapcsolódik. A forgatást a katonaság is segítette, és néhány katona ennek örömére úgy berúgott, hogy a Mátyás-templomban zajló felvételek közben botrányosan viselkedtek. A keresztény sajtó felfújta az ügyet, s állítólag egyenesen a Vatikánból érkezett utasítás arra, hogy az incidens miatt a templomot újra fel kell szentelni. A forgatás 1923 augusztusában ért véget, a szeptember 7-ére meghirdetett bemutatót mégis elhalasztották. Fejős nem várta meg a premiert, és az Egyesült Államokba utazott. Talán emiatt terjedt el az az infó még a szakirodalomban is, hogy a film befejezetlenül maradt, noha a korabeli sajtó nemcsak a befejezésről adott hírt, hanem arról is, hogy egy gödöllői zárt körű vetítésen maga Horthy Miklós is megnézte, és nagyon tetszett neki. A december 6-án megtartott nyilvános bemutatóról a Színházi Élet kritikusa lelkes beszámolót közölt. Angyal László visszaemlékezései szerint azonban az Egri csillagok megbukott, ámbár vidéken is játszották, sőt külföldre is eljutott. Egyes források úgy tudják, hogy Fejős nem az Egri csillagok kudarca, hanem a korábbi passiójátékkal kapcsolatos anyagi botrányok miatt hagyta el az országot.

egricsillagok07.jpg

AZ 1968-AS FILMVÁLTOZAT

A forgatókönyv

Az Egri csillagok szkriptje Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész első forgatókönyvírói munkája volt. Írói tevékenységének egyik állandó témáját a magyar történelem jelentette: arra törekedett, hogy lerántsa a leplet a hamis illúziókról, és a mindent megszépítő történelemszemlélet helyett meghonosítsa a tényközpontú történetírást. Különösen nagy visszhangot váltott ki 1968-as kötete, az Ez történt Mohács után, amely az elsők között próbált leszámolni a nemzet egyik leggyászosabb történelmi eseményét övező legendákkal. Az Egri csillagokról a következőket mondta: „Eger vár védelme viszont olyan ritka pillanata a magyar történelemnek, amikor valóban rendkívüli – és igazságos – katonai győzelmet arattak elődeink. Az Egri csillagokban éppen az izgat engem, mi a magyarázata, hogy Mohácsnál a sokezres magyar sereg elvesztette a csatát, Egernél 1935 ember megnyerte. S azért nincs ellentét a két munkám között, mert mindkettő a hiteles történelmi eseményeket eleveníti fel, illetve azok mozgatórugóit vizsgálja.” Nemeskürty kiemelte, hogy Dobó István különleges alakja a magyar történelemnek: olyan hős, aki életben marad, és viszonylag kevés emberáldozat árán megvédi Eger várát, ellentétben történelmünk azon hőseivel, akik bátran mentek az értelmetlen és általában eredménytelen halálba. Kiemelkedő hősnek tartotta Bornemissza Gergelyt is, mert „a magyar Da Vinci” nem virtuskodásával tűnik ki, hanem tudományos-technikai felkészültségének köszönhetően ésszel nyeri meg a csatát. Bár Cecey Éva fiktív figura, Nemeskürty fontosnak érezte, hogy a férfiakkal egyenrangú, emancipált asszony típusát testesíti meg, s ez a fajta nőábrázolás nem volt jellemző a huszadik század elejének magyar irodalmára. Véleményét így summázta: „Az Egri csillagok… nem a hősiesen halni készülők legendája, hanem az életért okosan harcolók krónikája lesz.”

egricsillagok08.jpg

Nemeskürty és Várkonyi úgy döntöttek, hogy mivel az Egri csillagok kimagaslóan jelentős alkotása a magyar irodalomnak, ezért igyekeznek maximálisan hűségesek maradni Gárdonyi regényéhez. Ugyanakkor célul tűzték ki azt is, hogy a film tükrözze azoknak az újabb keletű történelmi kutatásoknak az eredményeit is, melyeket Gárdonyi még nem ismerhetett, hogy az események és a jellemek ábrázolása a lehető leghitelesebb legyen. Arról persze szó sem lehetett, hogy egy az egyben vigyék filmre a könyvet, hiszen az egy hosszabb (és jóval költségesebb) tévésorozatot igényelt volna. A változtatások egyike az volt, hogy elhagyták az ismétlődő epizódokat, például a Bornemissza találmányaival kapcsolatos leírásokat. Gyakorlati okokból rövidült Gergő és Vicuska gyerekkorának eseménysora is, elsősorban azért, mert a szerepekre akkor már nem is két-két, hanem három-három színészt kellett volna választani, ami szakmai szempontból is nehézséget jelentett volna, és a nézőket is fölöslegesen zavarta volna meg. A történelmi hűségre való törekvés érvényesült abban is, hogy a film megpróbálta még jobban kiemelni Bornemissza alakját, illetve tudományos jártasságát a győzelem elérésében. Nemeskürty kutatásokat folytatott Sárközi cigány személyét illetően is, és megtalálta Gárdonyi egyik feljegyzését, amely szerint a figura az író fantáziájának szülötte. Kihagyni mégsem akarták, így a filmben Bornemissza ötleteinek egyfajta kivitelezőjeként láthatjuk. Nemeskürty szerint egyetlen ponton tértek el a történelmi tényektől: „A pápához Frangepán Ferenc látogatott el beszámolni a magyar végvárak helyzetéről, mi pedig a regényesség érdekében Dobó Istvánt és Bornemissza Gergelyt küldjük el hozzá – ez az egyetlen engedmény, amelyet a történelmi hitelességgel szemben a regényesség javára teszünk...”

egricsillagok09.jpg

A szereposztás

Várkonyi Zoltán 1967 májusában azt nyilatkozta, hogy még nincs kialakult szereposztása az Egri csillagoknak, de abban bízik, hogy korábbi Jókai-filmjeihez hasonlóan most is nézői levelek százait fogja kapni, melyeknek írói szereposztási javaslatokkal állnak elő. Az Esti Hírlap 1967. november 9-i számában az a hír jelent meg, hogy a november végi, december eleji próbafelvételeken dől el a szereposztás. Ehhez képest az Ifjúsági Magazin 1968. január 1-jei számában szavazásra szólították fel az olvasókat, hogy tegyenek javaslatokat arra, kik játsszák a hat legfontosabb szerepet: Bornemissza Gergely, Cecey Éva, Dobó István, Mekcsey, Jumurdzsák és Sárközi cigány. A szavazatok beküldésének határideje 1968. január 20-a volt. 12 367 szavazat érkezett be. A március 1-jei eredményhirdetés ugyanakkor azt sugallta, hogy az olvasók igazából nem a szereposztásról döntöttek – bár ők ebben a hitben voltak –, hanem megpróbálták eltalálni, hogy a rendező kiket választott. Az ügyes marketingfogást ugyanis a Népszava lényegében már az 1968. január 24-i számában leleplezte: a rövid cikk arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazás határideje január 20-a volt (postai úton!), Várkonyi viszont már január 22-én kész szereposztást hirdetett, szóval kizárt, hogy döntését az olvasók érdemben befolyásolhatták volna, maximum megerősítették. Hogy Kovács István lett Bornemissza Gergely, Venczel Vera pedig Cecey Éva, az igazából senkit nem lepett meg, mivel a közönség Várkonyi előző filmje, a Jókai-mű alapján forgatott Kárpáthy Zoltán (1966) főszerepeiben már megszerette őket. Utólag több kritikus is kifogásolta, hogy valóban Kovács volt-e a legjobb választás Bornemissza szerepére, de az elmúlt évtizedekben a bíráló hangok elcsitultak, és a közönség teljes mértékben őt azonosítja ezzel a szereppel.

egricsillagok10.jpg

„Kárpáthy Zoltán romantikus hős, bontakozó jellem, aki egy kicsit csodálkozva fogadja a körülötte és a vele zajló eseményeket. Végső soron ezek az események formálják őt. Gergő ezzel szemben cselekvő hős, határozott jellem, mindig tettre kész, ő már felkészült feladatára, arra, hogy ő is részt kapott a világ, az ország bajainak orvoslásából. Történelmi hős, aki nemcsak bátor katona, hanem ragyogó mérnök és tüzér is volt. Sokrétűbb és nehezebb szerep. Várkonyi Zoltán rendező segítségével, remélem, meg tudom majd mutatni a kitűnő ember jellemének gazdag tárházát” – nyilatkozta a forgatás előtt Kovács István. Negyven év távlatából Venczel Vera felidézte, hogy milyen nagy lehetőséget jelentett számára a Várkonyi-filmekben való szereplés, ami egész pályafutását meghatározta. Sajnálatosnak mondta, hogy már jó ideje nem készülnek ilyen kaliberű történelmi filmek, pedig lenne rájuk igény, és bőven akadna méltó irodalmi alapanyag is. Az elmúlt években több újságíró is megpróbálta rávezetni a művésznőt arra, hogy Cecey Évát nevezze meg mint kedvenc szerepét, Venczel Vera azonban ezekre a kérdésekre azt felelte, hogy mindegyik szerepét szerette, nincsen kiemelkedő kedvence, mert amit nem talált magához illőnek és kellően színvonalasnak, azt el sem vállalta. Az egri vár kapitányát, Dobó Istvánt a magyar színjátszás kimagasló egyénisége, Sinkovits Imre keltette életre. „Dobó alakra nem hasonlítható egyetlen eddigi szerepemhez sem. Nem lesz könnyű feladat, hiszen mindenkinek van róla valamilyen elképzelése, s nekem egybe kell ötvöznöm ezeket... Újra elolvastam Gárdonyi regényét, s azt kutattam a sorok között, hogy mi az a varázs, amely rabul ejti a gyerekeket. Azon vettem észre magam, hogy ismét gyerek lettem, s rájöttem, hogy itt a felnőttnek is gyermekkori élményei a meghatározók! [...] Dobót nem emberfeletti erőkkel felruházott, romantikus hősként szeretném megformálni, hanem rendíthetetlen emberként és nagyszerű hazafiként... Hamarosan elkezdem a lovas edzéseket, hiszen lóról, karddal, gyalogosokkal szemben még sohasem küzdöttem…”  

egricsillagok11.jpg

Várkonyi Zoltán filmjeinek mindig is nagy erőssége volt a szereposztás: az Egri csillagokban még a mellékszerepeket is olyan kiváló színészek játszották, mint például Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Bitskey Tibor, Koncz Gábor, Pécsi Ildikó, Gobbi Hilda, Mádi Szabó Gábor, Somogyvári Rudolf, Benkő Péter, Agárdy Gábor, Tahi Tóth László, Tordy Géza, Major Tamás és sokan mások. Amint meghallotta, hogy megfilmesítik az Egri csillagokat, Bárdi György állítólag azonnal arra gondolt, hogy szívesen eljátszaná Jumurdzsákot, ám senkinek sem szólt erről. Titkos kívánsága végül teljesült, s a szerepre Móna István öttusázó olimpiai bajnok készítette fel. Bárdit egyáltalán nem zavarta, hogy negatív szerepet játszik, ő így látta a figura jelentőségét: „Persze, több rokonszenv fordul Bornemissza Gergely vagy Dobó alakítója felé, de az sem tagadható, hogy Dobó és Bornemissza szilárdsága, hősiessége is úgy fénylik föl igazán, ha Jumurdzsák eléggé gyűlöletes.” Emlékezzünk meg a gyerekszereplőkről is! Gergőt az ötödikes Megyeri Tamás, Vicát az első osztályos Füzesséry Erika alakította. A kisfiú kiválasztásában a mozgástechnika és a szövegmondás mellett fontos volt a lovaglásban való jártasság is: Tamás ötéves kora óta lovagolt. A stábtagok nagyon megszerették a gyerekeket. Tamás különösen Agárdy Gáborral barátkozott össze, de szép emlékei vannak Sinkovits Imréről is. Már akkor azt mondta, hogy erdésznek készül, és az erdőtől valóban nem szakadt el, mert vadász lett belőle. (Füzesséry Erikáról nem találtam bővebb információkat, ahogyan a Jancsikát játszó Korga Györgyről sem, aki 1968 és 1975 között még néhány filmben szerepelt.) A forgatáson rengeteg statiszta vett részt, elsősorban sorkatonák, sportolók és kaszkadőrök, köztük Szacski Mihály Lovagi Tornaklubjának tagjai. 2013-ban Szacski így emlékezett vissza a filmben való közreműködésére: „Szokatlan módon egy történelmi korszak látványvilágát kellett felvázolnom és azt mozgással megtöltenem, természetesen ezek a küzdelmi, harci cselekményekre korlátozódtak. Összetett feladat volt, mert a mozgásrekonstrukciókon túl viselettörténetet, fegyvertörténetet kellett tanulmányoznom, és történeti antropológiai elemzéseket is el kellett végeznem. Várkonyi Zoltán minden esetben kérte, hogy ezeket a rövid kis elemzéseket előre adjam meg.”

egricsillagok12.jpg

A díszletek

Mint azt a legtöbb filmbarát jól tudja, az egri várban játszódó jeleneteket nem az eredeti helyszínen vették fel, hanem Pilisborosjenő határában földből, kőből, betonból és fából megépítették az eredeti vár méreténél körülbelül egyharmaddal kisebb díszletvárat, beleértve a bástyákat, a kapukat, a gyilokjárókat, a vizes árkokat és a helyenként nyolc méter magas várfalat. (A kazamatákat a Pilisborosjenőtől körülbelül ötven kilométerre lévő Tárnok sziklákba vájt járatai helyettesítették, melyeket a helybeliek terményraktározásra használtak.) A várépítéshez a korabeli híradások szerint kő- és murvabányát kellett nyitni a helyszín közelében. Götz Jenő gyártásvezető annak idején elmondta, hogy fontos szempont volt a táj hasonlósága a Gárdonyi által leírtakhoz, ugyanakkor technikai jellegű szempontokat is figyelembe vettek. Így például azt, hogy a helyszín közel legyen Budapesthez, s így a sok technikai felszerelés, a színészek és a statisztéria könnyen és gyorsan (na meg olcsón) szállítható legyen. Béres István mérnök őrnagy egyéb tényezőket is mérlegelt. Pilisborosjenő környéke ugyanis agyagos talajú, ezért igen alapos és pontos előzetes számításokra volt szükség, mert a bástyáknak és a várfalaknak ki kellett állniuk a több ezer ostromló rohamát. Mindemellett valamelyest lazáknak is kellett lenniük, hiszen a cselekmény egy adott pontján le kellett rombolni őket.

egricsillagok13.jpg

A várépítésben a Magyar Néphadsereg is részt vett, sőt több ezer sorkatona statisztát is biztosított a forgatáshoz. A díszletépítéshez a szakemberek előzetesen több forrást is tanulmányoztak, mindenekelőtt Gárdonyi regényét, valamint a Magyarországi várak című könyvet és egyéb írásos anyagokat. Segítettek a Hadtörténeti Intézet szakemberei is, és a különböző helyekről szerzett információk alapján Vayer Tamás díszlettervező és a produkció látványtervezője, Szász Endre grafikus megtervezte az építményt. Szász hónapokra beköltözött a Filmgyár pasaréti stúdiójába, a második emelet egyik szobájába, ahol nem kevesebb, mint háromszáz látványtervet készített a filmhez. Nemcsak a díszletekhez, hanem a jelmezekhez, sőt a trükkfelvételekhez is. A korabeli magyar média szerint először fordult elő a filmtörténetben, hogy egy film minden hátterét, díszletét és jelmezét festőművész festette, jómagam azonban nem vagyok biztos abban, hogy a nemzetközi filmgyártásban ilyesmire nem volt-e már példa korábban is. A bástyák és a várfalak egy részét vesszőkötegekből építették, amelyekre sűrített levegős készülékből maltert lövelltek. Amikor ez megszáradt, pontosan úgy nézett ki, mint az igazi kő.

egricsillagok14.jpg

A jelmezek és a kellékek

A magyar történelmi filmekkel kapcsolatban gyakran elhangzik az a jogos észrevétel, hogy a jelmezek egyrészt nem korhűek, másrészt nem hatnak természetesen, és szinte ordít róluk, hogy a szereplők csak a forgatás kedvéért bújtak beléjük. Az Egri csillagok ebből a szempontból is kivételt jelent. A szakemberek – Kemenes Fanni, Láng Rudolf és Mialkovszky Erzsébet jelmeztervezők vezetésével – kiemelt figyelmet szenteltek a korhűségre, és az átlagosnál jóval kevesebb szakmai hibát vétettek. Azok a legendás bakik – karóra az egyik törökön, Tisza cipő a másikon, honvédségi bakancsok a statisztákon stb. –, amelyeket olykor felemlegetnek a filmmel kapcsolatban, legkevésbé sem a jelmeztervezők hibája, inkább a statiszták eligazításával megbízott munkatársak figyelmetlenségének következménye. A jelmeztervezők gondosan ügyeltek az erdélyi és a magyar viselet közötti apró különbségekre, az oszmán hierarchiának az öltözködésben megmutatkozó jelzésére és a cigányok ruházkodásának eklektikusságára is. Arra a korszakra jellemző volt az itáliai divat hatása, amit szintén érzékeltetni próbáltak. A janicsár Jumurdzsák öltözködésében magyar elemek is megfigyelhetők, kék nadrágja például magyar szabású. A Cecey család a XVI. századi polgári divat szerint öltözködik: az asszony süvegformájú főkötője érdekes módon csak Franciaországban, a Német-római Birodalomban és Magyarországon terjedt el a nők körében. A jelmeztervezők szakértelmének köszönhetően a filmben jól elkülönül egymástól a polgári, a kisnemesi és a főnemesi öltözködés, s láthatjuk a különbséget a hétköznapi viseletek és a díszruhák között is. Itt-ott persze becsúsztak pontatlanságok is: Éva például a királyné szolgálatában olyan szabású díszruhát visel, amely Magyarországon csupán a barokk korban honosodott meg, míg a fiatal Dobó István a történet elején a XIX. századi német vadászviseletekre emlékeztető ruhában látható. Összességében mégis elmondható, hogy az Egri csillagok jelmezei nagy mértékben hozzájárultak a film hangulatának és hitelességének megteremtéséhez, és kiemelt szerepet kaptak a figurák jellemzésében, társadalmi helyzetük érzékeltetésében.

egricsillagok15.jpg

A statisztéria magyar és török ruháit a Fővárosi Kézműipari Vállalat készítette. A több ezer főnyi kollektívát kezdetben csupán a lelkesedés motiválta, mert az első tárgyalások alkalmával kiderült, hogy a cég pillanatnyilag még semmi olyasmivel nem rendelkezik, amire a filmeseknek szükségük lenne. „Túl azon, hogy maga az ügy minden segítséget megérdemel, új profilt vélünk felfedezni, új üzletágat. Szoros kapcsolatot kívánunk kiépíteni a filmgyárral, a produkciókkal és a külföldi vendégprodukciókkal, s biztos, hogy kölcsönösen egymás hasznára lehetünk” – nyilatkozta a vállalat főmérnöke. Az előállítás előtt két csoportra osztották a megrendelt jelmezeket: azokra, amelyeket a kamera közelről is mutatni fog, és azokra, amelyek csak távolról lesznek láthatók. Az első esetben nem volt lehetőség semmilyen trükközésre, vagyis a ruhákat a legnemesebb alapanyagokból kellett elkészíteni. A második esetben úgynevezett „papírruhá”-val próbálkoztak, amely mosható, vasalható, esőálló és tűzbiztos. A szükséges alapanyagot a Lőrinci Vattagyár állította elő hulladékanyagok felhasználásával, míg a szabás, a varrás, a festés és a filmnyomás a Fővárosi Kézműipari Vállalatnál történt. Felhasználás előtt a papírruhákat komoly tesztnek vetették alá: a filmgyári esőgép negyedórán át vizet záporozott rájuk. Ezután megszárították és kivasalták őket: sem a formájuk nem változott, sem a színük nem engedett, ugyanolyanok voltak, mint az esőpróba előtt. A papírruháknak köszönhetően a jelmezköltségek az eredetileg tervezett összeg felére csökkentek. A jelmezek egy részét a harci öltözékek tették ki: a több ezer statisztának például rengeteg páncélingre volt szüksége. Ezeket lurexszel átszőtt polipropilénből állították elő, és az anyagot úgy szőtték és varrták, mint egy pulóvert. Állítólag ezek a „páncélingek” még közvetlen közelről is abszolút élethűnek látszottak, súlyuk – és előállítási költségük! – viszont a töredéke volt az igaziaknak.

egricsillagok16.jpg

A fegyvereket az úgynevezett „műanyagrészleg” készítette, Reiser Győző irányításával. Az alapanyag ezúttal a polisztirol volt, melyből fröccsöntéssel vagy vákuumhúzással gyártották a fegyvereket. Hiába voltak ezek csupán élethű utánzatok, meg kellett felelniük a fegyvermesteri és a szakértői előírásoknak is. A pajzsok kibírták a tompa élű kardok szúrásait, s a polisztirol sisak is állta a csapásokat. A filmhez ötszáz íjat, körülbelül ötezer nyilat, ötszáz pajzsot és több ezer lándzsát rendeltek a filmesek. Szükség volt több száz strucctollra is a sisakok korhű díszítéséhez. A filmeseket úgy kellett fellocsolni, amikor meghallották, hogy mennyibe kerül egyetlen darab strucctoll. A problémát végül úgy oldották meg, hogy másféle madártollakat ragasztottak össze strucctollá. A vértezetet és a szablyákat Zágon Rezső kardműves iparművész készítette. A nyergeket műbőrből és műanyagból gyártották. A lófarkak alapanyaga kender és műszál volt. A török sátrak díszítéséhez polisztirolt használtak. A nehézfegyverzetet (ágyúkat, ágyúgolyókat) a szakemberek papírmaséból állították elő. Ezek egy részével lőni is kellett, amit úgy oldottak meg, hogy a huzagolt csőbe vas alkatrészeket építettek, amelyek jól bírták a hőt és a lángot. Forgatás előtt természetesen kipróbálták az egyik ágyút egy fegyvermester jelenlétében, és a végeredménnyel mindenki elégedett volt.

egricsillagok17.jpg

A forgatás

A hónapokig (egyes források szerint két évig!) tartó előkészületi munkálatok után 1968 májusában kezdődött el a tényleges forgatás. Az első jelenetet, amely Szulejmán sátrában játszódik, műteremben vették fel. Az eredeti elképzelés szerint a stáb Bulgáriában, Jugoszláviában és Törökországban is forgatott volna. A jugoszláv és a török forgatás azonban túlságosan költségesnek ígérkezett, és különösebb értelme nem is lett volna Konstantinápolyba utazni, hiszen a város már megváltozott a XVI. század óta. A szükséges jeleneteket ezért a bolgár tengerparton vették fel augusztus folyamán. Az anyag később, a laboratóriumi munkák közben megsérült, emiatt pótforgatásra volt szükség, amelyre a Balatonnál került sor. Mint arról szó volt, a produkciót kiemelten támogatta a Néphadsereg, sőt még a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) is. Az ostromjelenet júliusi forgatásakor a támadó törököket javarészt sorkatonák játszották. Ők már hetekkel a forgatás előtt bajuszt és szakállt növesztettek feljebbvalóik parancsára, mivel képtelenség lett volna naponta több ezer embernek álbajuszt és álszakállt felhelyezni. A katonáknak meg kellett tanulniuk a korabeli fegyverek használatát is. A forgatást az időjárás is nehezítette, bár a 36 fokos meleg még mindig jobb volt, mint ha tartós eső miatt vesztegelt volna a népes stáb. A hőség annak ellenére kimerítette a katonákat, hogy többségük a korabeli török szokásoknak megfelelően félmeztelenül indult a csatába. Komoly szervezést igényelt a folyamatos vízellátás megoldása, mert a díszletvárba bevezetett szükségvezetékeken érkezett víz nem bizonyult elegendőnek a szomjas színészek és statiszták számára.

egricsillagok18.jpg

A korabeli sajtót bejárta az a hír, hogy az ostromjelenet forgatása közben előre nem tervezett tűz ütött ki a díszletben, amelynek egy része leégett. A produkció fő gyártásvezetője, Németh András – szintén az újságokban – cáfolta ezeket a beszámolókat: „A következők történtek: az ostrom felvételeihez felgyújtottuk az egyik torony tetejét, de az erős szél miatt az egy kicsit tovább égett, mint ahogy ezt elterveztük. Hogy a tűz további terjedését megakadályozzuk, leromboltuk a szomszédos díszletfal egy részét. Tehát: mindössze több égett le a toronyból a tervezettnél, ugyanakkor ezt is fel tudtuk használni, hiszen így azokhoz a képsorokhoz, amelyek a vár pusztulását mutatják be, nem kellett a vár más részeit lerombolnunk. A felvételek ideje alatt egyébként két tűzoltóautó állt készenlétben a forgatás színhelyén. Ugyanekkor – éppen a kérdéses torony mellett – egy nagy medence állt tele vízzel. Ezt a 3 méter mély és 16 x 5 méteres úgynevezett »ugrómedencét« azért építtettük, hogy az ostrom alatt a falról lepotyogó »török katonák« ebbe essenek.” A tűz nem hátráltatta a munkát, sőt az ostrom forgatása a tervezettnél egy nappal hamarabb, már július 30-án befejeződött. Itt említsük meg, hogy a sorkatonák mellett igazi profik is részt vettek a csatajelenetben, mint például Papp Bertalan vívói és Ferdinandy Géza öttusázói. Nem volt egyszerű a kazamatajelenetek forgatása sem. Minden technikai felszerelést csigákon kellett leereszteni a barlangrendszerbe, és a robbantást követően öt óra hosszat kellett szellőztetni a járatokat a szintén csigákon leeresztett elszívó berendezésekkel. A forgatás befejezése után a stábot is csigákkal húzták a felszínre, mert a filmjelenet részeként felrobbantották az összetákolt feljárót.

egricsillagok19.jpg

Várkonyi Zoltán elmondása szerint különösen sok gond volt az állatokkal, „a rakoncátlan vad tevékkel, a mozdulni nem akaró bivalyokkal, az otthonukat kereső birkákkal és a több mint ötszáz lóval”. A legnagyobb problémát az ashabádi filmstúdiótól kapott tevék okozták, amelyek az egyik jelenet forgatása közben egyszerűen megszöktek Pilisborosjenőről. A lovasok ugyan üldözőbe vették a szökevényeket, a lovaknál gyorsabb tevék azonban lerázták az üldözőiket, és eltűntek a szemük elől. Órák múlva a rendőrség értesítette a stábot, hogy a kimerült állatok a csillaghegyi strandra vonultak be hűsölni. A színészeknek is bőven kijutott a nehézségekből, a legnehezebb helyzetben talán Sinkovits Imre volt. Az eskütételt ugyanis szintén tűző napfényben vették fel, s a munka jócskán elhúzódott. A színész teljes fegyverzetben – kard, páncéling, acélsisak – volt. Ahogy véget ért a felvétel, az öltöztető szabó rohant Sinkovitshoz, hogy megszabadítsa a nehéz öltözékétől. Elsőként a sisakot akarta levenni róla, de ahogy hozzáért a felforrósodott fémhez, megégette a kezét. Csak nedves törülközővel lehetett megfogni a sisakot, hogy levegyék a színész fejéről. Venczel Vera évekkel később elmesélte, hogy semmiféle rendezői instrukciót nem kaptak ahhoz a jelenethez, amelyben Éva és Jumurdzsák kerül szembe egymással. Várkonyi mindössze annyit mondott a színészeknek: „Ugorjatok egymásnak!” Venczel Vera és Bárdi György így is tett, és a jelenet annyira jól sikerült, hogy csak egyszer vették fel, s az került a végső változatba.

egricsillagok120.jpg

A trükkök

Az Egri csillagok a korabeli magyar filmgyártás technikai lehetőségeinek határait feszegette. Várkonyi és az operatőr, Hildebrand István kezdettől fogva tudták, hogy bizonyos helyszíneket nem lehet díszletként megépíteni, hanem trükkfelvételekre lesz szükség. Ehhez viszont nem volt szakember idehaza, tehát segítséget kértek a szovjet filmesektől, s kifejezetten a film számára külön trükkrészleg alakult Budapesten, a Gyarmat utcai filmstúdióban. G. B. Eisenberg szovjet trükkoperatőr mögött harmincesztendős szakmai tapasztalat állt, dolgozott többek között Szergej Bondarcsuk Oscar-díjas szuperprodukciójában, a négyrészes Háború és békében (1965–1967) is. A magyar filmben való feladatáról a következőket nyilatkozta: „Tulajdonképpen konzultáns vagyok. Elsősorban Szász Endrének, a film főtervezőjének igyekszem tapasztalataimat átadni. Technikai tanácsokat adok, hogyan is kell a maketteket és az előtétrajzokat megoldani, kivitelezni ahhoz, hogy azok a filmben a valóság illúzióját keltsék. Előtétrajzokat fotografál majd a filmbe Hildebrand István operatőr azokhoz a jelenetekhez, melyeknek hátteréül a korabeli Budavár vagy Konstantinápoly szolgál. Nagy problémát okoz annak a jelenetnek a megoldása is, amikor a felgyújtott Eger város lángokban áll, vagy amikor a vár ostrománál a törököket ledobálják a várfalról. Ezeket is csak trükkfelvételek segítségével lehet fotografálni.” A munkába besegített a látványos mesefilmjei révén közkedvelt orosz rendező, Alekszandr Ptusko is, mert „nála jobban senki se tudja, hogyan lehet valakit úgy lefejezni, hogy mégse veszítse el a fejét”. Az orosz szakemberek tanácsa kellett ahhoz is, hogyan oldják meg azt, hogy a filmben a leszúrt ellenség háta közepén jöjjön ki a kard. (Anno a magyar média nem nagyon foglalkozott azzal, hogy Várkonyi és Hildebrand között idővel annyira kiéleződtek a művészi ellentétek, hogy a rendező lecserélte az operatőrt Szécsényi Ferencre.)

egricsillagok121.jpg

A történelmi krónikákból tudjuk, hogy az ostromot tulajdonképpen Bornemissza találmánya, a „tűzkerék” döntötte el, amelyet a védők a várfokról indítottak pusztító útjára. A török ostromlók fejvesztve menekültek a sosem látott szerkezet elől, amely lángot, tüzet és szikrát szórt magából, babonás rémületet keltve a támadókban. A filmben látható tűzkereket a produkció katonai trükktechnikusa és pirotechnikusa, Koltai Henrik mérnök őrnagy tervezte, és a Fűzfői Nitrokémiai Vállalat valósította meg. A szerkezet öt méter magas, három méter széles és több mint két mázsa súlyú volt. Történelmi tanulmányainkból azt is tudjuk, hogy a várvédők a bástyákról forró szurkot öntöttek a törökökre. A filmbeli forró szurok valójában egy ártalmatlan fekete massza volt, amelyet szárazjéggel kevertek, amitől gőzölgött és bugyborékolt. A „forró ólom” előállításához szintén szükség volt szárazjégre, amelyet ekkor egy speciális műanyag folyadékkal elegyítettek. Balákovics István, a Tűzoltókészülékek Gyárának főmérnöke oldotta meg, hogy filmre vehessék azt, amint lángba borul a harcosok meztelen felsőteste. Ehhez saját maga állított elő egy égés elleni védőkenőcsöt, amellyel előzetesen bekenték a szereplők felsőtestét. Persze a csata hevében nemcsak a félmeztelenül harcolók felsőteste kaphatott lángra, hanem a felöltözöttek ruhája is. Technikailag ezt úgy oldották meg, hogy a szereplők műanyag védőinget vettek fel, amelyet előtte átitattak egy szénsavfejlesztő anyaggal, ami „eltaszítja” a testtől a lángot. Akiket nyíllövés vagy kardcsapás ért, azokat felvétel előtt szintén műanyagból készült „páncéling”-be öltöztették. Nyíllövés esetén a páncéling fölé egy vastag parafaing került. Ebben egy olyan szerkezetet helyeztek el, amely abban a pillanatban, ahogy elöl ütés éri (vagyis becsapódik a nyílvessző), a hátsó részen egy fél nyílvesszőt dob ki. Oldalról filmezve, megfelelő kameraállásból ez úgy látszik, mintha az illetőt valóban keresztüldöfné a nyílvessző. A különféle sérüléseket, égett, zúzott, vágott és szúrt sebeket dr. Kiss Gyula állította elő a szereplők testén. Itt említsük meg azt is, hogy bár a magyar filmgyártásban szokatlanul nagyszámú statisztéria vett részt a forgatáson, állítólag még az emberek pótlására is bevetették a trükköket: például a távolról mutatott katonák felfújható, festett ballonok voltak. Amikor a szultán elé vonuló menetet látjuk, csupán az első, körülbelül háromszáz személy volt élő ember, a többiek rajzolt figurák voltak.

egricsillagok122.jpg

A fogadtatás

Annak idején talán maga Várkonyi se gondolt bele abba, hogy a hazafias Jókai-művek és a Gárdonyi-regény filmre vitelével nem csupán a magyar irodalom klasszikusait népszerűsíti, hanem a nemzeti öntudatot, a szabadságvágyat is erősíti egy olyan korban, amelyben Magyarország szovjet elnyomás alatt állt. A sokszor ostobának és igénytelennek elkönyvelt közönség viszont alighanem ráérzett erre a pluszüzenetre, s ezzel magyarázható, hogy ezek a Várkonyi-filmek kezdettől fogva nagy népszerűségnek örvendtek, miközben szakmai fogadtatásukra inkább a műmagyarkodást is felemlegető fanyalgás volt jellemző. Mint fentebb szó volt róla, az Egri csillagok különböző társadalmi szervezetek addig példátlan összefogásával valósult meg, és körülbelül negyvenmilliós költségvetése kiugróan magasnak számított. Feltehetően a direktor számított is arra, hogy a magas büdzsét a fejére fogják olvasni, ezért is emlegette oly gyakran már a forgatás időszakában, hogy miféle költségkímélő módszereket alkalmaztak. Tegyük hozzá azt is, hogy külföldön (például a szocialista Lengyelországban is!) egy-egy hasonló kaliberű produkció ennek sokszorosába került. Az Egri csillagok a korábbi Jókai-filmeknél is élesebb bírálatokban részesült, és a szuperprodukciónak szinte nem is volt olyan mozzanata, amelyen valaki ne akart volna fogást találni. A költségvetést illetően elhangzott, hogy kár volt ennyi pénzt kidobni egy olyan filmre, amely csak az országhatáron belül lehet érdekes, majd egyes kritikusok – rögtön ellentmondva önmaguknak – kifogásolták, hogy a költséges látvány mégsem elég pazar. Ekkoriban hangzottak el az első kifogások a honvédségi bakancsot és karórát viselő statisztákról is. A karórás bakiról azóta már kiderült, hogy városi legenda, mert csupán a forgatásról készült werkfilmben látható az egyik statiszta csuklóján egy karóra.

egricsillagok123.jpg

Bármennyire hangsúlyozta is Nemeskürty, hogy egyszerre akartak hűségesek maradni a regényhez és a történelemhez, a kritikusok ezt nem így látták: „Szinte megfoghatatlan, hogyan juthatott eszébe [Nemeskürtynek] annyi, a regény szellemétől és nyelvezetétől idegen átírás, betoldás, önkényes másítás. Mintha maga a forrás, az egész nép híven őrzött szellemi értéke semmire sem kötelezte volna. Hány helyen cserélte fel Gárdonyi realista helyzetleírását és emberábrázolását oktalan műkuruckodással. Rendelkezésre állt a nemes anyag, s mégis talmi kellékekkel helyettesítette” – tette szóvá például a Film, Színház, Muzsika kritikusa, Sas György. Cinikus ítészek még azt is megjegyezték, hogy Várkonyinak nem Gárdonyi, hanem inkább Jókai való, aki a történelmi hűséget szabadabban kezelte. Sinkovits Imre alakítását leszámítva a színészi játék sem váltott ki egyértelmű lelkesedést: „…általában a színészi alakítások nem érik el a rendezés látványosságának a színvonalát” – írta Szombathelyi Ervin a Népszavában. Részben a szokatlanul éles bírálatokkal is magyarázható, hogy Várkonyi csak nyolc évvel később, 1976-ban forgatott újra egy nagyszabású irodalmi adaptációt, a Fekete gyémántokat, ismét egy Jókai-mű alapján. Az elmarasztaló kritikák ellenére az elmúlt bő fél évszázad alatt az Egri csillagok a magyar filmtörténet egyik klasszikusává nemesedett, egyes híradások szerint több mint kilencmillió belföldi nézője volt, és a harmadik legnépszerűbb alkotás az 1948 után készült hazai filmek toplistáján. Persze az is kérdés, hogy milyen toplistáról beszélünk: a HVG 1993. január 30-i számában közölt, statisztikai adatokkal kiegészített Top 12-es listán például nincs rajta sem ez, sem más Várkonyi-film. (A listát a Mágnás Miska vezeti 9 875 000 nézővel, az utolsó helyezett az 1949-es Lúdas Matyi 5 095 000 nézővel.)  

egricsillagok124.jpg

A színházi előadás

A budapesti Nemzeti Színház 2018. március 9-én mutatta be az Egri csillagok színpadi változatát Zalán Tibor költő átdolgozásában, dramaturg: Szász Zsolt. Az adaptáció érdekessége, hogy a várbeli gyerekek szemszögéből mutatja be az eseményeket, de nem arról van szó, hogy gyerekszínészek játszanak minden szerepet. Cecey Évát Barta Ágnes, Bornemissza Gergelyt Berettyán Nándor, Dobó kapitányt Horváth Lajos Ottó, Jumurdzsákot Schnell Ádám, a török szultánt pedig Bodrogi Gyula alakította. A koreográfiát Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője, Kossuth-díjas táncművész tervezte. Koncepciója alapján látványos tömegjelenetek elevenedtek meg a színpadon, táncosokkal, színészekkel, gyerekekkel. Vidnyánszky Attila rendező a mozgás mellett az élő zenének is fontos szerepet szánt, ez utóbbit a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara szolgáltatta. A direktor többek között ezeket mondta elképzeléseiről: „Hősökre, példaképekre ma is szüksége van a fiataloknak. A nagy tettek, nagy érzelmek ma is megmozgatják a fantáziájukat. Úgy érzem, fontos, hogy a mindennapokból kiszakadva, a gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli, igazodási pontokat nem nyújtó világunkban tiszta történeteket is el tudjunk mesélni.” A díszleteket Székely László, a jelmezeket Bianca Imelda Jeremias és Zs. Vincze Zsuzsa tervezte, aki Zsuráfszky mellett részt vett a koreográfia kialakításában is. A közel három és félórás előadást egy szünettel játszották. „A Nemzeti Színházban látható Egri csillagok megpróbál a Gárdonyi Géza által megteremtett figurákon keresztül tanítani, minden nézőhöz szólni. Bár nem szokványos egy ilyen hosszú előadás, de abszolút filmélményt nyújt. A hanghatások mellé remek díszlet és jelmezek párosulnak, a rendezés pedig minden lehetőséget kihasznál, hogy ámulatba ejtse a nézőket” – olvashatjuk a színházi előadásokkal foglalkozó Deszkavízió blogban Jasinka Ádám véleményét.

egricsillagok125.jpg

Így látták ők

„Várkonyi Zoltán feltehetően óriási munkát végzett, de… nem tudta egységessé formálni ezt a művet, s talán a nagy stratégiai feladatok mellett nem jutott ereje megnyirbálni a szokványromantika vadhajtásaitól. Mindenre tellett: selyemre, bársonyra, ágyúkra, petárdákra, tűzvészre, füstre, lovakra, tevékre, az egész egri várra – csak épp a valamivel nagyobb szellemi koncentrációra, elmélyültségre, fantáziára ne tellett volna? Kezdjük talán ott: a forgatókönyv irodalmi megmunkálása igazán megért volna még egy esztendőt. Ami a legfájdalmasabb: Bornemissza Gergely, akiről pedig a regény leginkább szól, szinte teljesen eltűnt a filmben, ő a főszereplő és még csak századrész annyira sem ismerkedhetünk meg vele, mint a regényben.”

(Sas György: „Egri csillagok”. In: Film, Színház, Muzsika, 1968. december 21., 4–5. o.)

egricsillagok126.jpg

„Ami a rendezést illeti, nagyon szépek a tömegjelenetek körképei, különö­sen az egri vár alá felvonuló csapatok elrendezett alakzatai. Erős képzőművészeti képzelőerő­ről vall ugyanakkor a belső terek kiképzése is, mint például a szultán sátra, az isztambuli fürdő vagy éppen Izabella királyné lovagterme Gyaluvárban. A rendező a sok szereplőt könnyed természetességgel mozgatja, szinte hangjegyekkel kottázható zenei ritmusban. Néhány jelenet külön kiemelést érdemel. Így a társaitól búcsúzó cigánytánc megjelenítése, a fé­nyes padisah elé vonuló Török Bálint szemkápráztató ruhaváltása, az éjszakában felragyogó őrtüzek a török táborban. A harci jelenetek egyik fő érdeme, hogy ugyan nem kerülik meg a látvá­nyosságot, azonban sehol sem kísért valamiféle bántó naturalizmus, nem borzaszt a patakokban folyó vér látványa. Hozzá kell ehhez tenni azonban, hogy a várért vívott csatajelenetekben olykor bizony a rendezői, színészi megoldások mesterkéltsé­gét lehet tetten érni.”

(Szombathelyi Ervin: „Egri csillagok”. In: Népszava, 1968. december 23.)

egricsillagok127.jpg

„Várkonyi és Nemeskürty úgy nyúltak Gárdonyi regényéhez, hogy átmentették annak leíró képeit, színes pannóit, hangulatait, alakjainak naiv báját, érzelmességét és meseszerűségét. Mindeközben gyengéden javítanak történelemszemléletén. Úgy érik ezt el, hogy a regényből egyetlen vezérmotívumot emelnek ki – Jumurdzsák makacs nyomköveté­sét elvesztett talizmánja után. Ez a szál tartja össze a cselekményt, amely azok számára, akik nem olvasták a regényt, talán némi információs igényt hagy maga után. Jumurdzsák epizódja a legvadregényesebb, nagyoperai szál a meséből, és Bárdi György is csak egy romantikus operakonvenció fogásaival képes megoldani az évtizedes bosszú és megszállott nyomozás félszemű háborús kalandorát. Olyan regényhősök megelevenítése, mint Bornemissza Gergely vagy Cecey Éva: nem színművészi feladat. Vagy fedi a kiválasztott színész a regényalakról dédelgetett elképzeléseket, vagy sem. Venczel Vera első lá­tásra is Cecey Éva, és minél tovább nézzük a filmet, annál inkább azzá válik; Kovács István rögtön, az elején nem Bornemissza és a későbbiek folyamán mind kevésbé az. Sinkovits Imre Dobó Istvánja finom filmszínészi munka: teli van atyai gondoskodással, előrelátással és humanista aggodalommal.”

(M. G. P.: „Egri csillagok”. In: Népszabadság, 1968. december 24.)

egricsillagok128.jpg

Egri csillagok (1968) – magyar történelmi kalandfilm. Gárdonyi Géza azonos című regényéből a forgatókönyvet írta: Nemeskürty István. Operatőr: Szécsényi Ferenc. Zene: Farkas Ferenc. Díszlet: Szász Endre, Vayer Tamás és Nagy Vilmos. Jelmez: Kemenes Fanni, Láng Rudolf és Mialkovszky Erzsébet. Vágó: Szécsényi Ferencné. Rendező: Várkonyi Zoltán. Főszereplők: Kovács István (Bornemissza Gergely), Venczel Vera (Cecey Éva), Sinkovits Imre (Dobó István), Bárdi György (Jumurdzsák), Bitskey Tibor (Mekcsey István), Bessenyei Ferenc (Török Bálint), Benkő Péter (Török János), Ruttkai Éva (Izabella királyné), Mádi Szabó Gábor (Cecey), Szemere Vera (Ceceyné), Agárdy Gábor (Sárközi cigány), Somogyvári Rudolf (Hegedűs István), Tahi Tóth László (Kobzos Ádám), Tordy Géza (Miklós diák), Latinovits Zoltán (Varsányi Imre). Magyarországi mozibemutató: 1968. december 19.

Ha tetszett a bejegyzés, lájkold a szöveget a lap tetején, és lájkolj minket a Facebook oldalunkon is!

ÉS EZEKET OLVASTAD MÁR?

Field toplistái: A magyar filmek

Hyppolit, a lakáj

Körhinta

Szegény gazdagok

Az aranyember

Mici néni két élete

Szegénylegények

Butaságom története

Fejlövés

Az oroszlán ugrani készül

Virágvasárnap

Szerelem

Szerelmem, Elektra

A szarvassá vált fiúk

Örökbefogadás

141 perc A befejezetlen mondatból

Herkulesfürdői emlék

Kísértet Lublón 

Árvácska

Defekt

Egy erkölcsös éjszaka

80 huszár

Magyar rapszódia / Allegro barbaro

Mephisto

Emberrabló lányok

A bejegyzés trackback címe:

https://moviecops.blog.hu/api/trackback/id/tr2515346146

Tralfamador75 2019.12.16. 19:45:06

Ez ismét nagyon oké poszt lett.

sírjatok 2019.12.16. 21:19:33

Nagyon jó, igényes poszt.

DarthVader 2019.12.16. 22:04:45

A spanyol nyelvű plakátról jutott eszembe: néhány szót lehetett volna ejteni a film külföldi sorsáról is. Amilyen, olyan.

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2019.12.16. 22:08:34

Hát LE A KALAPPAL, ejjj, micsoda igényes, minőségi, remek munka. És még szórakoztató is, ezer köszönet érte.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.16. 22:36:52

@DarthVader:

Csak akkor szoktam írni a magyar filmek külföldi fogadtatásáról, ha valóban volt értékelhető visszhangjuk, mint mondjuk a Szerelemnek, a Szegénylegényeknek vagy a Mephistónak. Az Egri csillagokról szerencsére annyira sok forrást sikerült találnom, hogy a korlátozott terjedelem miatt még ki is kellett hagynom olyan altémákat, amelyeket általában meg szoktam írni (szerző és rendező életrajza, történelmi háttér). Az Egri csillagok egyébként eljutott külföldre, Nyugatra is, de érthető módon ott nem válhatott olyan fontos alkotássá, nemzeti üggyé, mint idehaza.

@Felicitasz:
Köszi az elismerést, egy szerzőt mindig ez motivál arra, hogy újabb témáknak feküdjön neki.

Tom Bradley 2019.12.16. 23:13:20

Ha jól kerestem rá a google-n és a facebookon, akkor Füzesséry Erika iparművész lett. (Az egyik facebook-profilján látható, hogy 1980-ban érettségizett, ami korban kb. megfelel a kicsi Vicuskát játszó lánynak).
Aztán lehet, hogy tévedtem.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.16. 23:36:48

@Tom Bradley:

Szia!

Köszi, hogy segíteni szeretnél. Én is kerestem Erikát a Googlén, és megtaláltam az iparművészt, de az ottani fotója alapján fiatalnak tűnt, pedig feltehetően most 56-57 éves lehet. A Facebookon csak most kerestem rá, de én ott csak egy profilt találtam ezzel a névvel. Az iskoláinál nem láttam dátumot, az életkorát se adta meg, és a két fényképen sem néz ki ötvenes nőnek, bár lehet, hogy nem friss képeket tett láthatóvá. Elképzelhető persze, hogy ő az, de akár igen, akár nem, reméljük, jó egészségnek örvend, és szépen alakult az élete.

Tom Bradley 2019.12.16. 23:52:11

@Field64: Én ezt találtam:
www.facebook.com/erika.fuzessery/timeline?lst=100001516867981%3A100000076549936%3A1576533963
Itt említi, hogy "I. László Gimnázium 1980. évfolyam", ami alapján kb. 1961-62-ben születhetett
Kétségkívül, a fénykép nem erre utal :)
Esetleg próblj meg a másik, frissebbnek tűnő profilján írni neki.
Egy másik google találat email címet és telefonszámot is hoz. Szerintem megérné meginterjúvolni, ha ő az, akkor érdekes élményei lehetnek.

Alec 2019.12.16. 23:52:24

a könyv kiváló de a film szerintem ritka rossz.. ha nem olvastam volna a regényt fogalmam sem lenne mi történik a filmben

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.17. 00:19:59

@Tom Bradley:

Oké, én tényleg nem ezt találtam meg. Nekem csak a másik profilt adja ki, ha Erika Füzesséry névre keresek, ha meg Füzesséry Erikaként keresem, akkor is csak a másik profil jön ki, plusz egy Füzesséry Erik nevű illető.

Ha 1980-ban érettségizett, akkor lehet, hogy tényleg róla van szó.

Nem akarok kapcsolatba lépni vele, mert ehhez nem vagyok eléggé extrovertált alkat, és lehetséges, hogy ő is azért nem utal múltjának erre a részére, mert már iparművészként szeretne ismert lenni, és nem az egykori filmszerep révén.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.17. 00:23:57

@Alec:

Semmi gond, ilyesmi is megtörténhet.

A korom miatt én előbb láttam a filmet, és csak utána olvastam a könyvet. Nekem a könyv ismerete nélkül sem volt gond megérteni, mi történik. Emlékszem, évekig Jumurdzsákot láttam Bárdiban, bármit is játszott. :) Arra viszont csak most figyeltem fel, hogy Venczel Vera milyen gyönyörű volt, főleg akkor, amikor Gergőékkel álruhában mennek Konstantinápolyba, énekeseknek öltözve.

kis_kiraly · http://kiskiraly.blog.hu 2019.12.17. 01:53:05

A film nézőszáma azért csalóka mert van olyan lista is ahol a két rész nézőszámát összeadják, miközben ugyanaz a néző nézte meg a második részt is :) Lehet hogy valaki májd rácáfol kis szünettel mutatták be a filmet.
Az egyik statisztikában (nyilván becslés):
Egri csillagok I 4,559 millió néző
Egri csillagok II 4,559 millió néző

Együtt nyilván kijön a kilencmillió, de ha egymás után mutattták be a két részt akkor csak 4 és félmilliós a nézőszám.

Szuper írás amúgy, gondolom volt vele munka!

szánmonoxid 2019.12.17. 04:39:26

Ez az Egör biztosan baromság, ellentmond a magyar nyelvnek. Mindig is Eger volt, az ö csak olyan helyeken váltja egyes tájszólásokban az e-t, ha ott más tájszólásokban zárt e (ë) van.

"Pilisborosjenő közelében felépítették az egri várat"
Konkrétan Csobánkán.
Katonaként dekkoltam ott (pár évtizeddel később), volt ott egy remek harci akadálypálya, föld alatti labirintussal, napalmégetéssel, harckocsi elleni támadáshoz romházakkal, hegyről lemenő drótkötélpályával (ez utóbbit kimondottan élveztem - ma ezt több ezer forint/menet áron mérik, nekünk kötelező volt, mondjuk én potyáztam is, bár a tetejére megint gyalog kellett felmászni).
Ja, meg napi 4 liter vízzel per fő, abból kellett megoldani a kaját (leves- és tea- vagy kávé- stb. főzést), ivást és a mosakodást, fogmosást is. Egy hét után már elég méretes emberszagunk volt, de 19-20 évesen elviseltük.

"valamint Mekcsey Imrével"
A regényben és a filmben István. Te melyik történetet olvastad/láttad?

"karóra az egyik törökön, Tisza cipő a másikon, honvédségi bakancsok a statisztákon stb."
Ezek alaptalan legendák. Most már bárki otthon kikockázhatná a filmet és kivághatná belőle ezeket a részeket - de nem tette meg senki, mert nincs mit. A honvédségi bakancs egyébként a surranó névre hallgatott.

"a nemzeti öntudatot, a szabadságvágyat is erősíti egy olyan korban, amelyben Magyarország szovjet elnyomás alatt állt"
Ezeket a "vörös farok"-szerű baromságokat el kéne már felejteni. Az emberek kurvára nem éreztek itt semmilyen szovjet elnyomást, és nem is érdekelte őket, pár száz elvakult hülye "értelmiségit" kivéve.
Nem az 1990 után írott alaptalan ökörségekből kellene kiindulni.

"nem borzaszt a patakokban folyó vér látványa"
Meg kellene rendeztetni Tarantinóval. :-)

Egyébként nagyon alapos munka a cikk, nem is tudom, hogy tudtál ennyi mindennek utánajárni. Fenti észrevételeim ellenére csak gratulálni tudok.
A helyesíráshoz is, sokkal jobb, mint a legtöbb fizetett újságíróé.

szánmonoxid 2019.12.17. 04:55:01

Ja, Kovács István szerintem is rossz választás volt, eleve nem valami jó színész, egyik filmjében sem (az Abigéltől a Szomszédok sorozatig semmiben nem alakított valami nagyot).

A fiatal Venczel Vera viszont örök szerelmem (bár minimum anyám lehetne életkor szerint :-).
Az egyik legszebb nő, akit valaha láttam. Pedig láttam párat.
És kiváló színész is.

Ahogy a filmben szereplő gárda nagy része is, Agárdi, Sinkovits, Zenthe (a német fegyvermester), Major, Gobbi, Pécsi Ildikó (nem Sándor :-), Bárdy (aki y-nal Bárdy), Bitskey, Latinovits, Benkő Péter és Gyula, Bessenyei, Rajz, Bujtor, Koncz... Egészen elképesztő névsor, mindenkit fel sem tudnék sorolni. (Ehhez képest egyébként rém gyenge lett a filmváltozat.)
(Egyébként Szász Endre is szerepel a filmben, festőt játszik, epizódszerep. Érdekes, hogy Makláry Zoltán nem, pedig akkor még nem is volt nagyon öreg.)

Ernő Koska 2019.12.17. 08:11:45

Fanyalogjanak csak a kritikusok, ezt a filmet alsó hangon 4,5 millió néző látta! Ez minősíti a filmet, ez jó film! Nekem az Egri csillagok hiteles film, hihető film, a benne játszó nagyszerű színészek teszik hitelessé. Igen elhiszem, hogy Sinkovits Imre Dobó, és elhiszem, hogy Bárdy György Jumurdzsák stb. Jut eszembe, ha ma forgatnák le a filmet ki lenne Dobó és ki lenne Jumurdzsák? Félreértés ne essék, ma is vannak tehetséges színészek, csak olyan egyéniségek nincsenek, mint Sinkovits Imre, Bárdy György, Bitskey Tibor, Agárdy Gábor stb. Ez van ők voltak valakik. Tisztelet a még élő szereplőknek Venczel Vera, Koncz Gábor, Kovács István, Benkő Péter stb., jó egészséget kívánok nekik.

Lobo Marunga 2019.12.17. 08:15:59

Azt hiszem, ez eddig a legalaposabb és legkorrektebb Egri csillagok-film poszt, és végre egy olyan, ami nem áradozik, hogy milyen nagyszerű ez a film, hanem egyszerűen csak összefoglalja, amit érdemes tudni róla.
A magam részéről egyébként minden idők egyik legrosszabb magyar filmjének tartom, és mindenképpen az egyik legrosszabb adaptációnak. Részben a posztban is szerepel, de röviden néhány érv:
1. A film elején megjelenik egy felirat: "Gárdonyi Géza: Egri csillagok" Ezt még akkor sem írhatták volna ki, ha betű szerint követnék a regényt, legfeljebb csak akkor, ha Gárdonyi írta volna a forgatókönyvet. Sokan máig csak a filmet látták, és azt hiszik, ettől már ismerik a regényt.
2. A regény lényege nem a háború, és nem a hazafiság. Pontosabban nem ebben merül ki a lényege. Sokkal fontosabbak a jellemábrázolások, amikből a film egy miligrammot sem ad vissza.
3. A szerepmódosítások egytől egyig nagyon rosszak lettek. Sárközi nagyon fáj. Az ő karakterének a lényege a gyávaság. Azt mutatja be, hogy gyávának lenni nem bűn, bátornak lenni pedig önmagában nem erény. A bátor Hegedűs elárulja a várat, a gyáva Sárközi megmenti. És ezt az irodalmi bűnt egy Agárdy kaliberű zsenivel elkövettetni még nagyobb bűn. De ennél is jobban fáj Baloghné, aki a regényben egy 30-as éveiben járó, finom, művelt, gyönyörű özvegy, a filmben pedig egy tenyeres-talpas öreg parasztasszony. Aki egyébként Gobbi Hildával remek karakter lenne, és az se baj, hogy Baloghnét kihagyták, de akkor ne használták volna a nevet!
3. Fölösleges figurák: Értelmetlen és fölösleges a tahi-Tóth által alakított vicceskedő deák, és a Pécsi Ildikó által megformált ki tudja micsoda. Ezek helyett nem fért volna be egy Zoltay?
4. Sinkovits mint Dobó. Nem véletlenül volt ez nehéz neki, mert ez nem neki való. Sinkovits nem hőskarakter. Tizedesként is azért annyira jó, mert szinte lemászik róla az egyenruha.
5. Értelmetlen és fölösleges jelenetek: Oké, hogy rövidítünk, nincs is ezzel gond, de akkor mi szükség olyan végtelenített, dögunalmas, és semmi előre nem vivő jelenetekre, amik meg egyébként se szerepelnek a könyvben. Pl. Éva esküvői tánca, vagy a látogatás a pápánál.
6. Vár: Nagy húzás volt a díszletvár. De ha már ennyit belefeccöltek, és folyamatosan a történelmi hűséget emlegetik, akkor hol a város? Az egri vár egyik fő jellemzője, hogy városi vár, a regényben is hangsúlyos szerepet kap a vár tövében fekvő Eger. Legalább néhány házzal jelezhették volna.
7. Ív: A regény ívét Bornemissza élete adja, bizonyos szintig egy életútregényről is van szó. Ez a filmből kimarad, így a film egész egyszerűen nem jut el A-ból B-be. Oké, mondhatnánk, hogy a csatáról szól, azt emeli ki. De nem emeli ki! Mert akkor meg ott kellene kezdődnie, és érezni kéne a feszültséget. De a legnagyobb csatajelenet is olyan, mint egy kisvárosi hagyományőrző egyesület falunapi bemutatója, csak több szereplővel. Nincs kiért izgulni, rágni a körmöd, és utána felszabadulni, nincs átélhető hősi önfeláldozás, csak egy gyenge és lapos illusztráció. És így nézve tényleg kár volt a költségekért és erőfeszítésekért.
8. A súlytalan Bornemisszánál is nagyobb gond, hogy alapszinten sem ábrázolja Bornemissza és Dobó kapcsolatát, ami az egyik legfontosabb vezérfonala a regénynek.
9. A sok sztár mind látszani akar. Valószínűleg ez is jelentősen hozzátett a jelenetek bántó statikusságához, amitől a film tulajdonképpen közepes minőségű illusztrációk laza halmaza lett. Meggyőződésem, hogy az ügyes marketingesek kétség kívül szükséges és máig ható médiafelhajtása nélkül már nem íródna róla legalább évi egy poszt, inkább valahol a méltán elfelejtett félresikerült próbálkozások között emlegetnénk.

Terézágyú 2019.12.17. 10:30:33

@Lobo Marunga:
" Értelmetlen és fölösleges jelenetek: Oké, hogy rövidítünk, nincs is ezzel gond, de akkor mi szükség olyan végtelenített, dögunalmas, és semmi előre nem vivő jelenetekre, amik meg egyébként se szerepelnek a könyvben. Pl. Éva esküvői tánca,"

Vagy éppen Sárközi búcsútánca. De a jedikulai "olasz énekesek" dala sem szerepelt az eredetiben.
Hogy miért tette bele Nemeskürty mégis? mert még a "régi iskola" híve volt, vagyis, hogy minden filmben kell lennie egy zenés/táncos jelenetnek.

Mellesleg nem véletlen, hogy Török Bálint a Jedikulában büszkén mondja a rabtársának, hogy "már Magyarországon is nyomtatnak könyveket" - Nemeskürty éppen e korszak nyomdászat- és irodalomtörténetének kutatója volt.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.17. 10:45:58

@kis_kiraly:

Szia, köszi az elismerést! Igen, valószínűleg erről lehet szó, hogy duplán számolták a nézőket, pedig úgy emlékszem, a két részt nem külön-külön filmként vetítették, hanem egyetlen előadásban, de nyilván felemelt helyárakkal. (Megvan a gyűjteményemben a Képes Film Híradó 1968-as évfolyama, és abban egyetlen filmként hirdetik, nem külön a két részt.) Valószínűleg emiatt nem fért bele a HVG Top 12-jébe, ahol az utolsó helyezett film nézőszáma is meghaladta az ötmilliót.

@szánmonoxid:

Köszi az elismerést, tényleg sok meló volt vele, de szívügyemnek tekintem, hogy a magyar filmek se hiányozzanak ebből a blogból, legalábbis azok, amelyeket kedvelek.

„Ez az Egör biztosan baromság, ellentmond a magyar nyelvnek.”

Ezt Tinódival kellene tisztázni, ha volna rá mód. :) Emlékszem, anno énekórán tanultuk ezt a históriás éneket, de kicsit más volt a szövege. Most viszont mottóként próbáltam megtalálni az eredeti szöveget. A mek.oszk.hu weboldalon megtalálható Tinódi összes költeménye. Feltehetően ezek az eredeti szövegek, és ott azok a sorok olvashatók, amelyek a bejegyzés mottójában is.

mek.oszk.hu/01100/01100/01100.htm#7

„Konkrétan Csobánkán.”

Az összes általam felhasznált korabeli és modern forrás Pilisborosjenőt említi, egész pontosan általában így fogalmaznak: „Pilisborosjenő közelében/határában”. A Wikipédia is Pilisborosjenőhöz köti a díszletvárat:

hu.wikipedia.org/wiki/Egri_v%C3%A1r_(Pilis)

A film forgatásának 50. évfordulóját is Pilisborosjenőn ünnepelték:

www.pilisborosjeno.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=864:2018-08-31-14-38-23&catid=20:hirdetmenyek--tajekoztatok&Itemid=49

„A regényben és a filmben István. Te melyik történetet olvastad/láttad?”

Igazad is van, meg nem is. A név összesen négyszer fordul elő a szövegben, háromszor teljesen kiírva, és csak egyszer írtam figyelmetlenségből Imrét István helyett. Köszi az észrevételt, ki is javítottam, de gondolom, a 2 István vs. 1 Imre láttán lelked mélyén te is tudtad, hogy csak sajnálatos figyelmetlenség történt, ami egy ilyen hosszúságú és ennyi adatot tartalmazó szöveg esetében sajnos előfordulhat.

„Honvédségi bakancs vs. surranó”.

Voltam katona, szóval tisztában vagyok azzal, hogy mi a pontos elnevezés, és mi a katonák által használt szleng. Ha nem indokolt, nem szeretem a szlenget használni, mert nem a lazaságot és látszat-bennfentességet sugalló nyelvhasználattal szeretném elnyerni az olvasók rokonszenvét. A hétköznapi nyelvhasználat egyébként is egyre jobban közelít az igénytelenség felé, szóval inkább választom az „unalmasabb”, kevésbé elcsépelt, viszont nem helytelen elnevezést. Egyszerűbb lett volna a jelmezek kapcsán is azt írnom, hogy poli-biszbaszokból csinálták őket, de igyekeztem utánanézni, hogy mi a pontos elnevezés, és hogy tényleg az-e a helyes írásmódjuk, ahogy a korabeli forrásokban írták őket.

„Ezeket a "vörös farok"-szerű baromságokat el kéne már felejteni. Az emberek kurvára nem éreztek itt semmilyen szovjet elnyomást, és nem is érdekelte őket, pár száz elvakult hülye "értelmiségit" kivéve. Nem az 1990 után írott alaptalan ökörségekből kellene kiindulni.”

Minden dolognak többféle nézőpontja lehetséges. Te így látod, más meg másképp. Éltem már 1968-ban, és jól emlékszem, hogy a felszín alatt az emberek pontosan tudták, hogy mi a valóság, legfeljebb akik megtehették volna, azok nem akartak, a többiek meg nem mertek beszélni róla.

@Ernő Koska:

Egyetértek veled. Én is szeretem ezt a filmet. Más rendező nyilván másképp csinálta volna meg akkor is, most is. És hirtelenjében én se tudnék a mai színészek közül olyan nagy egyéniségeket mondani, akikkel ezt el tudnám képzelni, bár ha jobban elgondolkodnék, nyilván össze lehetne hozni egy vállalható szereposztást.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.17. 10:46:39

@Lobo Marunga:

@Lobo Marunga:
Sok mindenben egyetértek veled, abban különösen, hogy minden írásomban igyekszem objektíven bemutatni, hogy az adott film hogyan született meg, és nem akarom a személyes véleményemet ráerőltetni senkire se.

Csak néhány személyes gondolat:

1. Valóban nem kellett volna annyira hangsúlyozni, hogy az alkotók mennyire hűségesek akartak maradni Gárdonyihoz, hiszen egy filmváltozat nem alkalmas arra, hogy egy az egyben visszaadjon egy könyvet, nem is lehet ez a célja, hiszen akkor csupán illusztrálna. Minél híresebb egy könyv, annál nagyobbak (és sokfélék) a filmváltozatával szembeni elvárások, melyeknek képtelenség megfelelni. Hitchcock például maga mondta, hogy épp emiatt sose választott irodalomtörténetileg is nagyra értékelt regényt filmtémául.

2. Hogy az Egri csillagokra én (és még sokan mások) ekkora lelkesedéssel és szeretettel emlékezünk vissza, abban valószínűleg benne van a nosztalgia elmúlt gyerekkorunk, ifjúságunk iránt is, amikor a hazai és a külföldi filmek még nem voltak olyan cinikusak, vulgárisak és erőszakosak, mint mostanság, amikor igazi színészek játszották még a mellékszerepeket is, és nem a „mindenki lehet sztár” elvét követve utcáról toborzott amatőrök, médiában feltűnt percemberkék kaptak filmszerepeket.

3. Ha megpróbálunk elvonatkoztatni a regénytől, akkor szerintem kapunk egy igényesen elkészített, látványos, érthető, romantikus kalandfilmet, amely talán még most is kedvet ébreszt a nézőben, hogy elővegye a regényt, vagy utánanézzen a történelmi tényeknek. A nagy költségvetésű hollywoodi történelmi szuperprodukcióknak se a történelmi hitelesség és az irodalmi alapművekhez való hűség a legnagyobb erényük, de ettől még népszerűek, és némelyik mű igencsak érdemein felül. De ez már egy másik téma. :)

Köszi a hozzászólást, komolyan örültem neki, és megtisztelőnek tartom, hogy vetted a fáradságot, és időt szántál arra, hogy megírd a véleményed.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2019.12.17. 11:11:09

Nem vagyok se irodalomkritikus, se filmesztéta, így csak laikusként mondhatom, hogy szerettem olvasni a regényt és nézni a filmet. Nekem mindkettő tetszett. :)

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.17. 11:13:41

@Frady Endre:

Szia! Magam is pontosan így vagyok ezzel.

Macropus Rufus 2019.12.17. 11:17:31

@szánmonoxid:
"Konkrétan Csobánkán."
Pedig az Pilisborosjenő. Ahol de dekkoltál az a csobánkai lőtér. És az Csobánkához tartozik, a vár meg Pilisborosjenő közig.határán belül van. Solymári vagyok, kismilliószor jártam ott. A lőtéren is voltam, bár a katonák ezt nem díjazták, szóval kergetőzés volt. De mentségemre szolgáljon, voltam vagy 9-10 éves. Szóval azt sem tudtam mi a fene van, csak jöttek a dzsiádzsók :D para indult, futás.

A lőtér: ott mostanában is vannak jó kis megmozdulások. A solymári Zsíros-hegy bizonyos részeiről tiszta rálátás van a területre. Egy jó objektívvel kiválóan lehet látni a mozgásokat. Robbantástól kezdve helikopteres gyakorlásig minden volt ott már.

Lobo Marunga 2019.12.17. 11:55:44

@Field64: Kapnánk, ha az alkotók lettek volna olyan bátrak, hogy ha már elkezdtek elszakadni a regénytől, végig is viszik, és tényleg elszakadnak. És nem azt írják ki az elején, hogy Gárdonyi Géza: Egri csillagok, hanem valóban alkotnak egy önálló filmet a témában, amihez az egyik ötletforrás a Gárdonyi-regény lett volna.

kritizator 2019.12.17. 12:15:38

@szánmonoxid: Az egyik legszebb nő (volt:( ), akit valaha láttam.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.17. 12:16:30

@Lobo Marunga:

Nyilván az alkotók maguk teremtették meg a támadási felületet azzal, hogy túlságosan hangsúlyozták a regényhez való hűségüket, bár Nemeskürty azt is mondta, hogy az újabb keletű történelmi kutatások eredményeit is megpróbálják beleszőni a forgatókönyvbe. Nagyon kevés olyan filmet tudnék mondani, amely egyenértékű (netán jobb) lenne, mint az alapjául szolgáló irodalmi mű. Mint írtam az egyik kommentemben, én először a filmmel ismerkedtem meg, és gyerek létemre megértettem, mi történik, miről van szó, és hiába volt kétrészes, egyáltalán nem untam. A regényt is szeretem, és utólag sem lepett meg, hogy a film nem egészen ugyanaz volt.

Itt azért azt is figyelembe kell venni, hogy a magyar filmgyártás akkoriban kezdte el a szuperprodukciók gyártását, és ezek rendre ledorongoló kritikákat kaptak. Nézd meg például a cikk végi linkek közül Az aranyemberét vagy a Szegény gazdagokét, az idézett korabeli kritikákat! És ezek a filmek mégis megmaradtak a nézők emlékezetében ennyi év után is, mert hibáik ellenére is másmilyenek akartak lenni, mint a sok sematikus vagy erőltetetten művészkedő kortárs filmek, és vállalták, hogy nem az alkotók szűk barát i körének vagy az elit értelmiségnek szólnak, hanem egy szélesebb közönségréteget próbálnak megszólítani, amihez persze bizonyos engedmények is kellettek.

Nemeskürty nagy érdemének tartom, hogy fontosnak tartotta a magyarságtudat, a nemzeti önérzet megerősítését egy olyan korban, amikor a nemzeti szuverenitás helyett inkább a proletár internacionalizmus volt a központi irányelv. És ezért támogatta Várkonyi szuperprodukcióit, mert valószínűleg úgy gondolta, ezt a feladatot népszerű irodalmi művek adaptálásával érdemes elkezdeni. Egyébként kezdetben támogatta ő Jancsóékat is, akik utálták Jókai romantikus történelemszemléletét és Várkonyi hasonló szellemű filmjeit, miközben az ő – egyébként szintén fontos és jelentős – korai filmjeiknek sem a történelmi hűség a legfőbb érdemük, sőt hangoztatták is, hogy ők áltörténelmi filmeket csinálnak.

Terézágyú 2019.12.17. 12:17:34

Zenés jelenetek: ha megnézzük a Várkonyi-féle Jókai-filmeket, ott is töbször láthatjuk, hogy van benne egy zenés/táncos "orfeumi" jelenet... Pl. a Kőszívű ember fiaiban annyira fontos volt az a jelenet, hogy Ödön Szentpéterváron táncosnőket néz meg - miközben sokkal fontosabb jelenetek meg kimaradtak a filmből?
Ugyanígy az Egy magyar nábob elején Kárpáthy János bulizása (persze-persze a jellemzéséhez hozzá tartozik), de mikor annyi fontosabb jelenet kimarad - a zenés/táncos jelenet benne van. Miért? Mert a régi filmiskola szerint egy zenés/táncos jelenetnek kell lennie minden filmben...

Egyébként: az Egri csillagok pápa-jelenete pont azért kellett bele a filmbe, ezért lette beleírva, hogy kontrasztot adjon az életükért/hazájukért harcoló hősök és a pápa között, akink az a legfontosabb, hogy jól mutasson a készülő festményen... ezért van benne a császár jelenete is: a német-római császár teniszmérkőzést néz, miközben a magyar követ éppen segítséget kér az élet-halálharchoz...

Lobo Marunga 2019.12.17. 12:26:26

@Terézágyú: Oké, de az Egri csillagok nem erről szól. tehát ismét mondom: Akkor ne írja oda az elejére, hogy ez itt Gárdonyi Egri csillagokjának a filmváltozata, hanem egy azon (is) alapuló film. Más kérdés, hogy szerintem az adaptációs hibáktól (ami alatt nem azt értem, hogy nem pont ugyanaz mint a regény, az egyáltalán nem lenne jó adaptáció, sőt adaptáció sem) függetlenül is rossz film. Az említett Jókai-adaptációk mind klasszisokkal jobbak akár adaptációként, akár egyszerűen filmként. ennek persze oka lehet az is, hogy Jókai nem Gárdonyi. Könnyen lehet, hogy az Egri csillagok nem adaptációra termett film. Bár szívesen megnézném, hogy egy mai hollywoodi produkció mit hozna ki belőle... :)

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.17. 12:48:23

„Bár szívesen megnézném, hogy egy mai hollywoodi produkció mit hozna ki belőle... :)”

Valószínűleg már meglenne benne „a patakokban folyó vér látványa”, melynek hiánya még a korabeli kritikus elismerését vívta ki, a CGI egri vár pedig valószínűleg szebb lenne, mint amilyen valaha az igazi volt. Dobó és Bornemissza meg a többiek alighanem Mátrixba illő harci jelenetek részesei lennének, és ha mondjuk Baloghné szerepét Angelina Jolie vagy Milla Jovovich (vagy akár az életkorban már Gobbival párosítható Helen Mirren) játszaná, akkor biztosak lehetnénk abban, hogy az egri nők akrobatikus ügyessége és hajlékonysága egészen rendkívüli. :) És talán Cecey Éva helyett be kéne vonni a sztoriba Bornemissza két feleségét, és akkor lehetne egy kis cicaharc is, melynek jegyében egyik a másikat leribancozhatná. :) És persze muszáj lesz frappáns egysorosokat adni a szereplők szájába, hogy a XXI. század közönsége is közel érezze magához a XVI. századi szereplőket. :)

Bocs az iróniáért, de napjainkban, amikor annyian siránkoznak azon, hogy a kötelező olvasmányok elavultak, és nem kéne szegény diákokat például Gárdonyival gyötörni, akkor főleg nem hiszem, hogy egy, a regényhez a Várkonyi-filmnél is hűségesebb, és nem egy még jobban leegyszerűsített (lebutított) változat születne. Pláne Hollywoodban, elvégre a nemzetközi közönséget baromira nem érdekli a magyar történelem, azt se tudják, melyik földrészen van az ország, szóval valószínűleg azzal kezdődne az adaptáció, hogy nem magyarok és törökök harcolnának egymással. :)

Ennek kapcsán eszembe jut Alain Delon is, aki pár éve azért nem vállalta, hogy játsszon Sofia Coppola Marie-Antoinette-filmjében, mert „abból még sose sült ki semmi jó, amikor a hollywoodi filmesek a francia történelemhez nyúltak”.

porthosz 2019.12.17. 13:16:05

@Field64: Holywoodnak a nándorfehérvári diadalt kellene feldolgoznia, ott aztán volt minden, keresztesek, törökök, papok, lovagok, vizes jelenetek (hajózár majd annak áttörése+búvár kund), nehézlovassági roham, partra szállás, egy ilyen trója-300 kombója féle filmet simán kinéznék belőle.

És hogy a mai trendeket kövessük, figyelembe véve Hunyadi erdélyi múltját jöhetne bele egy kis vampire szál is :D

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.17. 13:39:38

@porthosz:

Én meg is nézném! :)

Érdekes, hogy Lengyelországban és néhány más volt szocialista országban mindig is fontosnak tartották, hogy a nemzeti irodalom klasszikusait filmvászonra vigyék. Akármit gondolunk is például a lengyel Sienkiewicz-filmekről, a maguk idejében kiugróan sikeresek voltak, még ma is nézhetők, és kb. ugyanaz a szerepük a lengyel filmtörténetben, mint nálunk Várkonyi adaptációinak.

És persze említhetném a BBC-t, amely rendszeresen filmre viszi az angol irodalom klasszikusait, akár olyan műveket is, melyeknek volt már igényes mozifilmváltozatuk is.

Faby 2019.12.17. 14:35:06

Jól összeszedett írás, le a kalappal.
Édesapám sorkatonaként ott volt a forgatáson, sofőr volt, ellátmányt hordott teherautóval. Elmondása szerint elég sok alkohol fogyott a színészsátrakban :-)
Szerepelni azt hiszem, csak egy nagy tömegjelenetben szerepelt, viszont a torony ledöntése részben az ő érdeme is, azt a Csepel teherautókkal húzva rombolták le.
A forgatás gyors befejezésében a Csehszlovák balhé is szerepet játszott, ők se Nagykanizsára mentek vissza, hanem sebtében a határra vezényelték őket. Át nem mentek (legalábbis amennyire tudom), de pár napig-hétig ott voltak.

Ernő Koska 2019.12.17. 14:42:46

Persze forgassunk újra minden korábbi kasszasiker filmet - aztán lesz belőle valami förmedvény, lásd. Meseautó, Hippolyt a lakáj eredeti és az az új változat. Az eredeti nyomába se jöhet az új, sajnos az új színészek sem. Vagy a negatív kedvencem A hét mesterlövész új változatában gyakorlatilag egy kommersz, észnélküli gyilkolászást látunk vadnyugati környezetben, ez nem western film - az eredetiben, az 1960-as változatban van jó történet, jó színészek, humor, dráma.

Gipsz Ferenc 2019.12.17. 14:52:09

Bevallom nem olvastam a könyvet. Kb a 40. oldal után fiatalabb énem nem bírta tovább. A filmet sem bírtam soha egy ülésre megnézni mert borzalmasan unalmasnak és mesterkéltnek találtam. Csak kis mennyiségben tolerálható. Amikor végre meghal a Jumurdzsák, akkor nem ezért örültem, mert végre meghalt a gonosztevő, hanem azért, mert végre vége a filmnek.
Ez azért érdekes, mert egyébként szeretem a történelmet és a történelmi filmeket. Az 1970-es Waterloo mindenben köröket ver az Egri csillagokra. Célozzunk alacsonyabbra, Gettysburg, remek, többször nézős darab. Aztán a pátoszos, szirupos Glory, ami kb annyira volt történelmileg hiteles, mint az Egri csillagok de mégis sokkal jobb. Talán a Mel Gibson féle Patriot-hoz vagy a Michael Bay féle Pearl Harbor tudnám hasonlítani. A kor színvonalához képest megfelelően néztek ki, de mint film, mint történet pocsékok voltak. A történelmi hűséget meg kár is emlegetni.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.17. 15:00:31

@Faby:

Szia!

Köszi az elismerést! Remélem, él még az édesapád, és jó egészségnek örvend. Isten éltesse!

Köszi, hogy ezeket a kis történeteket megírtad, ezekkel is teljessé válik a kép.

Állítólag a Bulgáriában dolgozó stáb is hazatéréskor megtapasztalta a készülődést a cseh események miatt, és persze amíg ott voltak, nem hagyták ki az ottani kiskocsmákat sem.

@Ernő Koska:

Igen, tényleg nagyon sok értelmetlen remake készül, bár valahol megértem, hogy egy-egy jó filmszerepet is többen szeretnének eljátszani, ahogy a jó színpadi szerepekben is mindig van alkalmunk megcsodálni egy-egy színész tehetségét, ha van neki.

A magyar remake-ek közül sem minden rossz, hiszen végtére is Várkonyi filmje is tkp. remake, és az általam nagyon szeretett Az aranyember és a Szegény gazdagok legutóbbi filmváltozatai is remake-ek.

Szerintem a remake-elők ott rontják el a dolgot, hogy azt hiszik, a látványt kell felturbózni és a tempót felpörgetni, pedig szerintem a régi filmekben épp az a jó, hogy van idő beleélned magad a cselekménybe, követni a jellemfejlődést stb. Én például azért nem nagyon szeretem a szuperhősös filmeket, vagy például a Bourne-filmeket, mert öt perc alatt több minden történik bennük, mint a régi filmekben másfél óra alatt, de hiába pörög az egész, hiába „lélegzetelállító” a látvány, igazából hidegen hagy a dolog, mert nem tudom, ki, kivel, miért, merre, meddig. Bár igazából még ez a jobbik opció, mert amikor fény derül ezekre, akkor azt mondom, na ennyiért kár volt ezt a filmet leforgatni! :)

Terézágyú 2019.12.17. 15:14:02

@Lobo Marunga:
"Oké, de az Egri csillagok nem erről szól."

Valami oknál fogva rettentően elfogult vagy az Egri csillagok-film ellen....

"Az említett Jókai-adaptációk mind klasszisokkal jobbak akár adaptációként, akár egyszerűen filmként."

Pl. a Kőszívű ember fiai a regényben teljesen, totálisan más történet, mint a filmen. Hangulatában, történetvezetésében, lezárásban(!) fényévekre van a regénytől.
Ha az Egri csillagok-filmre azt mondtad, hogy sok ember miután megnézte, azt hiszi, hogy akkor most már a regényt is ismeri, pedig ez tévedés - akkor a Kőszívű-filmre ez százszorosan igaz: az nem Jókai Kőszívű-regénye filmen.

Muhammad Balfas 2019.12.17. 15:20:58

@szánmonoxid: Eredetileg Husztinak szánta ,de ő ezt kis szerepnek tartotta és nem vállalta. Meg is orrolt rá Várkonyi. Néhány évig nem beszéltek..

Lobo Marunga 2019.12.17. 15:21:23

@Terézágyú: Na még egyszer: Nem az a bajom az Egri csillagokkal, hogy más lett, mint a regény. Az a bajom, hogy más lett, miközben az elején megjelenik egy felirat: Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Ezt így nem lehet. De mivel megtették, fennáll a veszélye, hogy a regényhez méri valaki (pl. én). És a regény egy jó regény, a film meg egy rossz film.
Az elfogultságom oka nagyon egyszerű: Nem tetszik.
Azzal viszont egyetértek, hogy A kőszívű ember fiaira is igaz, hogy a regényt nem szabad a film alapján "megismerni".

Lobo Marunga 2019.12.17. 15:23:00

@Gipsz Ferenc: Mondjuk én odaadnám Mészáros Gibsonnak a regényt, szerintem látna benne fantáziát... :)

Gipsz Ferenc 2019.12.17. 15:25:14

@porthosz: Abból az ostromból tényleg lehetne egy jó filmet összehozni. Bár a végső csatához vezető eseménysorhoz inkább Benny Hill zene illene.
Egy kis csapat népfelkelő önkényesen elfoglalt egy magaslatot. Erre a törökök némi lovasságot küldtek, hogy elkergessék őket. Ezt meglátva több népfelkeltő is csatlakozott. hogy visszaverjék a törököket. Erre válaszul még több lovas indult a domb ellen. A csetepaté addig eszkalálódott, hogy már egy igazi csata kezdett kialakulni belőle. Kapisztrán ekkor megpróbálta visszaszerezni az irányítást a felkelők felett, de a jelzései félreérthetőek voltak és azt támadási utasításként értelmezték a csapatai. Ezután azok is rohamra indultak, akik eddig csak figyelték az eseményeket. A törökök erre válaszul a teljes lovasságukat bevetették, ami bőven elég is lett volna az népfelkelők gyors szétszórásához.
A csatazajra már Hunyadi is megjelent és nyugtázta, hogy az ostromhoz nagy gonddal előkészített török ágyúk hirtelen őrizetlenül maradtak, ugyanis azokat eddig a török lovasság védte a lovas portyától. Erre villámgyorsan összetrombitálta az összes lovasát, kirobogott a várból és levágta, elfoglalta a felvonult török tüzérséget. Itt nagyjából véget is ért az ostrom, mert ágyúk nélkül képtelenség lett volna elfoglalni a várat.

LvT · http://onomastikion.blog.hu/ 2019.12.17. 16:57:40

@szánmonoxid: >> Ez az Egör biztosan baromság, ellentmond a magyar nyelvnek. Mindig is Eger volt, az ö csak olyan helyeken váltja egyes tájszólásokban az e-t, ha ott más tájszólásokban zárt e (ë) van. <<

Már Anonymusnál egy "Egur" alakban szerepel a név, ahol az "u" betű /ö/ (esetleg /ü/) hangnak olvasható. (Vö. még az ugyanebben a fejezetben szereplő "Ursuur" = Örsúr személynevet.)

la.wikisource.org/wiki/Gesta_Hungarorum#De_castro_vrsuur_et_fluuio_egur

szánmonoxid 2019.12.17. 17:56:07

@Ernő Koska:
Elena Koshka (Jelena Koska) nem rokonod? Ő is a filmiparban dolgozik. :-)

"sajnos az új színészek sem"
Mégis mit lehet várni egy olyan remake-től, ahol Kabos Gyulát egy Bajor Imrével próbálják helyettesíteni, és az egyik főszereplő a színészi tehetségtelenség csúcsát jelentő Árpa Attila?
Az új változatok pocsék rendezőiről és szarabbnál szarabb betétdalairól nem is beszélve. Bon-bon együttes, na ne röhögtessenek már!

@Lobo Marunga:
"A bátor Hegedűs elárulja a várat, a gyáva Sárközi megmenti."
Attól tartok, te valamit nagyon félreértettél.

@kritizator:
Olvastad az előző mondatban a "fiatal" jelzőt?

@porthosz:
Búvár Kund pár száz évvel korábban és pár száz kilométerrel arrébb történt, bár a folyó tényleg ugyanaz.

@Macropus Rufus:
Én azóta egyszer jártam arra, az akkori csajommal, és totál kihalt volt, de mivel találtunk pár besült füst- meg hanggránátot meg AMD-vaktöltényt, látszott, hogy néha használhatják.
Érdekes a közelében a tó is, azt akkor, amikor ott harcimarciskodtunk, fel sem fedeztük, csak a csajommal bóklászva.

@Gipsz Ferenc:
Láthatóan sem a film, sem a könyv nem a te szellemi színvonaladhoz készült, kissé magasabbra lőttek mindkettővel.

@Muhammad Balfas:
Ne már, akkor még Huszti is egy elég névtelen kis senki volt, 2 évvel korábban végzett a főiskolán. Talán csak az Őrjárat az égen sorozatban szerepelt előtte tévében.

@LvT:
Apró hiba, hogy nem magyarul írt, és az sem biztos, hogy tudott magyarul.
Persze lehet, hogy Éger volt a neve, és az Égör verzió már nem hibás. Az Egör az.

wolves84lb 2019.12.17. 18:27:08

Én szívesen megnézném egy blockbusterként - nyilván nem lehet egyetlen regényt sem egy az egyben filmre vinni, de maga a sztori tipikusan hállivúdi: szerelem-háború-árulás-hősiesség-stb...akárcsak a nándorfehérvári diadal.

Le a kalappal a poszter előtt, még elolvasni is melós volt, nem hogy megírni...

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.17. 18:44:17

@wolves84lb:

Köszi az elismerést. Én is sok részletben írtam, szóval senkitől se várom el, hogy egyszerre olvassa el.

Nem vagyok kifejezetten ellene egy újabb remake-nek, és azt se mondom, hogy Várkonyiénál jobb filmet garantáltan senki nem tudna csinálni, de szerintem a kor, amelyben élünk, nem igazán kedvez egy regényhű és gondolatilag is igényes adaptációnak.

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2019.12.17. 20:11:54

Hm, gyerekként biztos szerettem, de ma már nem tudnám megnézni, pláne nem olyan áhitattal. A könyvet azt igen, az nagy élmény még most is... Falusi nyarakat felidézi, amikor egy használatból már kivont disznóól tetején műanyagkarddal a kezemben hadonászva én voltam Bornemissza.

Szerintem ha a filmet megnézi valaki, 1000ből egy fog jobban érdeklődni a valós történelmi események irányt, a többi megelégszik a mozgókép nyújtotta tudással.

Azt nem tudtam, hogy ennek is Nemeskürthy írta a forgatókönyvét.. Tanár úr is mindig a nap felé forgott ügyesen, akármilyen rendszernek/rendszerben kellett írni. És hogy hű marad-e a regényhez? Vagy a valós történelemhez ? Nemigen. Az a bizonyos jelenet a teniszező császárral például.. Aki oda sem figyelt a magyarok szavára. Van itt egy jó írás, milyen segítség is gyűlt össze valójában, lényeg a végén.

missiles.blog.hu/2019/11/29/egerorszag_elfeledett_hada

Azt hogy egy történész mégis hajlandó volt ezzel ellentétest állító forgatókönyvet írni, azt nem lehet másként nevezni mint történelemhamisítás. Vagy irodalomhamisítás. Vagy csak a korabeli politikai elvárásoknak megfelelés.

Mostanában gondolkozom el azon hogy ezeket a történelmi filmjeinket, - az említett Jókai feldolgozásokat is például - ugyanúgy, változatlanul nézzük és hisszük, mint 50 éve, amikor ideológiai céllal kerültek bele a könyvekben soha nem szereplő jelenetek, mondanivalók. Mintha ezek ma is helyükön lennének. Költői a kérdés, de azért nem lenne szükség ezekre is egy revíziónak?

Muhammad Balfas 2019.12.17. 21:26:02

@szánmonoxid: Igen, viszont tény, hogy csak '76-ban kapott filmszerepet Várkonyi filmben, a Fekete Gyémántokban, holott Várkonyi volt az osztályfőnöke. Se az Egy magyar nábobban, se a Kárpáthy Zoltánban se az Egri csillagokban nem játszott, holott mestere volt a rendező..Nyilván nem véletlen. Derogáltak neki a kisebb szerepek és Várkonyi megorrolt rá..

LvT · http://onomastikion.blog.hu/ 2019.12.17. 21:47:27

@szánmonoxid: A tulajdonneveket magyarul írta, külonben "Agria"-t írt volna (vagy Erlau-t, vagy Jager-t). A "Borsu uero accepta licentia egressus felici fortuna collecta multitudine rusticorum iuxta fluuium Buldua castrum construxit, quod uocatum est a populo illo Borsod eo quod parum fuerit." szövegből világos, hogy Anonymus jól tudott magyarul, és a tulajdonneveket a korabeli helyesírási keretek közt precízen rögzítette.

Nem mellesleg az Új Magyar Tájszótár adatai szerint az zárt ë-ző és ö-ző nyelvjárásokban máig zárt ë, ill. ö van a rövid első magánhangzójú "eger" szó második szótagjában.

Gipsz Ferenc 2019.12.17. 22:06:35

@Field64: "...szerintem a kor, amelyben élünk, nem igazán kedvez egy regényhű és gondolatilag is igényes adaptációnak."
Game of thrones? Nem történelmi, viszont igen jó regény adaptáció. Már ameddig volt regény.
Band of brothers? Az történelmi is, igényes is, regény feldolgozás is és mellé még jó is. A sorozatok reneszánszával lehetséges egy regényt teljes mélységében kibontani. A 90-120 perc nem korlátozó tényező többé.

Gipsz Ferenc 2019.12.17. 22:55:31

@szánmonoxid: "Láthatóan sem a film, sem a könyv nem a te szellemi színvonaladhoz készült, kissé magasabbra lőttek mindkettővel."

Mondjuk azt, hogy a gépesített hadviselés már 5 évesen is jobban lekötött, mint a középkori várostrom. 10 évesen, amikor a falamra F-6F röntgenrajzot ragasztottam, a szerelmi szálat sem tudtam igazán hova tenni. Felvilágosult racionalistaként pedig semmilyen szinten nem éreztem át, hogy egy bugris török pechesnek érzi magát valami ékszer nélkül. Hegyeket, sötét erdőt, csivitelő madarakat meg hasonlókat pedig láttam addigra eleget, hogy ne kelljen oldalakon keresztül az ilyesmik leírásait olvasnom.
Miután a cselekmény és a motiváció nagy része így hidegen hagyott, nem sok olyan maradt a regényben, ami felkeltette és megtartotta az érdeklődésem. Szóval miután a regény unalomba fulladt, a történelmi esemény maga viszont érdekelt, fogtam és elolvastam a lényegi részt szakirodalmi forrásokból. Abban ugyan nem volt se Vicuska se Jumurdzsák, viszont tényszerűen bemutatták az ostromhoz vezető utat, az igazi történelmi személyeket (akik nem 2D papírmasé figurák voltak, hanem igazi emberek érdekes elő és utóélettel).
Nem vagyok nagy irodalmár, ezért valószínűleg sosem fogom megérteni, miért kell egy önmagában érdekes, valós eseménybe teljesen felesleges töltelék szálakat erőszakkal betoldani. A Tora Tora Tora-ban nincs erőltetett negédes románc meg CGI hegyek, mégis fényévekkel veri a Pearl Harbort.

Lobo Marunga 2019.12.18. 07:56:12

@szánmonoxid: Ajánlom figyelmedbe Gergely és Hegedűs beszélgetését az első ostrom után. Szerintem a regény egyik legjobb párbeszéde. Remekül bemutatja Gergely szellemi fölényét, de sokkal fontosabb, ahogy a harc motivációján elmélkedik. Hegedűs fölveti, hogy ha volna okos ember, akkor az nem harcolna, mert meg tudná becsülni az életet. Aztán kitér arra, hogy mi a bátorság, Gergely pedig kifejti, hogy az okos, úgymond "erős elméjű" ember éppen azért bátor, mert ismeri az életet, és érti a halált, és tudja, hogy "a test nem a mindene". Hegedűs ezt nem érti meg, és hiába bátor vitéz és előkelő hadnagy, aki az első ostrom alatt egymaga 40 törököt vert agyon, ráadásul azon kevés kassai egyike, aki nem szökött el az ostrom előtt, árulóvá lesz. Na most nézzük Sárközit! Ő a mindenki által emberszámba se vett cigányok közül való, senki nem törődik vele, aki tudja, inkább félrerúgja, vagy legjobb esetben (Dobó, Mekcsey) tart tőle három lépés távolságot. Gergely az egyetlen, aki emberszámba veszi, tisztességesen beszél vele, munkát ad neki. Sárközi gyáva. Nem harcol, még az utolsó ostromban sem, amikor papok, asszonyok, gyerekek halnak meg a várért, nem esik rajta egy karcolás sem. Átkozza magát, hogy miért jött a várba, de amikor az árulás révén kiszabadulhatna, mégsem áll az árulók mellé, hanem leleplezi őket, ezzel megmentve a várat. Mert van valamije, ami több, mint az élete. Ez pedig a hála és hűség. Neki nem vára van, hanem Gergelye, és ha Gergely és a vár egy, akkor Gergely kedvéért a várat is megmenti. Na ilyen mélységek vannak ebben a regényben, és ezek hiányoznak teljesen a filmből.
Van még ilyen, például a két apród, akik közül - köszönhetően az olvasókönyveknek - mindig Balázst emelik ki, pedig valójában Kristóf az érdekesebb.
No mindegy. Ha valaki nem lát bele ilyeneket, az nem gond, egy regény mindenkinek mást és mást mond, és ez így is van jól. Inkább csak magyarázom, hogy miért utálom én ezt a filmet. Ha már adaptáció, akkor visszaadhatna valamit ezekből is, nekem erre lenne igényem.

Lobo Marunga 2019.12.18. 08:01:54

@Gipsz Ferenc: A Band of brothers minden idők legjobb háborús filmje még úgy is, hogy sorozat. És érdekes, hogy ha párhuzamba teszem az Egri csillagokkal, lehet találni hasonlóságokat (mármint ha a könyvvel vetem össze).

Terézágyú 2019.12.18. 09:24:29

@Lobo Marunga:
"Nem az a bajom az Egri csillagokkal, hogy más lett, mint a regény. Az a bajom, hogy más lett, miközben az elején megjelenik egy felirat: Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Ezt így nem lehet."

Tehát ha most kijönne egy kópia, ahol nem így szerepelne, akkor máshogy állnál hozzá? :)

"Azzal viszont egyetértek, hogy A kőszívű ember fiaira is igaz, hogy a regényt nem szabad a film alapján "megismerni"."

Csakhogy én nem ezt mondtam, hanem azt, hogy ha az Egri-fimről úgy véled, hogy MEGHAMISÍTJA az eredeti regényt, akkor a Kőszívű-filmre ez fokozottan, hatványozottan érvényes!!!
Kétségkívül: nem tudom, hogy a Jókai név hogyan szerepel a film elején...

A Sárközi-elemzésed nagyon jó, és érdekel - csak hát sok embernek a regényből se jön ez át, ne csodálkozz, hogy a filmben meg pláne nem...

Lobo Marunga 2019.12.18. 09:45:05

@Terézágyú:
1. Igen, lehet.
2. Még mindig nem érted. Nem az a bajom, hogy meghamisítja. Egy jó adaptáció mindenképpen változtat, ez nem hamisítás. Az a bajom, hogy egyenlőséget tesz az adaptáció és a regény közé, ami alapból hiba. Ha ez nem lenne, akkor lásd egyes pont. de még enélkül is problémám lenne a rengeteg meg nem valósuló lehetőség, amikről az előző hozzászólásom szólt. Harmadik pedig, hogy ha adaptációt akar készíteni, akkor nem dolgozhat úgy, mintha szabad kezet kapott volna, nem teheti meg, hogy csak a sztori szintjén igazodik a regényhez, de még azt is csak nagyjából.
3. Ez sajnos így van, részben sok évtized elcs...tt irodalomoktatása miatt, ahol minden általános iskolai kötelező olvasmányt (na jó, majdnem mindet) a hazaszeretet egybites szintjére süllyesztettek. Egy jó magyartanár ma már nem ezt teszi, de egyrészt nem mindenki az, másrészt idő kell a fejek átrendezéséhez. És valóban, valószínűleg ennek a következménye a film végtelenül lebutított Sárközi-karaktere. (És az összes többi durván lebutított karaktere...)

Lobo Marunga 2019.12.18. 10:02:18

@Lobo Marunga: Az Egri csillagok egyébként tele van ellentétpárokkal.
Hegedűs-Sárközi, Tulipán-Gábor pap öccse, Török Bálint-Móré László, Bornemissza-Fürjes, Dobó-Veli bég...
Aztán szól három generációról, kiemelten egy bizonyos generáció születéséről és felemelkedéséről, mellékesen pedig egy generáció alkonyáról, bizonyos értelemben bukásáról.
Szól egy véletlen szülte és furcsa mód egyoldalú mester-tanítvány vagy inkább mentor-tanítvány kapcsolatról (Bornemissza csodálja és példaképnek tekinti Dobót, aki ezen mintha csodálkozna.)
Szól a kötelességről, ami nem egyenlő a hősiességgel, amit mindenki többre tart, mert mutatósabb (Ez Kristóf és Balázs. Balázs valójában megszeg egy parancsot, amivel saját maga és anyja halálát okozza, mégis hősnek tekintjük (persze az is), miközben Kristóf csendben teszi a dolgát, és úgy hal meg, hogy sokan nem is emlékeznek a halálára. Egy mondata van: "jelentse, hogy meghaltam.")
Szól a hitről (ezért fáj annyira a filmben a káromkodó Dobó), de annak minden dilemmájával együtt (Ezzel kapcsolatban az egyik legjobb jelenet mikor Gábor pap gyereket temet az elpusztított faluban)
Szól a pusztításról, nyersen és keményen, de nem öncélúan.
Szól két kultúra találkozásáról, érzékenyen és emberien bemutatva mindkettőt, nincs faékegyszerű jók-gonoszok szembenállás.
A film ezt mind-mind kihagyja, egyedül a hazaszeretetre és a bátorságra fókuszálva, amikről persze szintén szól a regény, de szintén sokkal árnyaltabban.
Na és mivel ez egy adaptáció, én nem tudom ezeket nem észrevenni.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.18. 10:50:19

@LvT:

Én úgy gondolom, igazad van, mindazonáltal van egy teljesen kézenfekvő érv is, nevezetesen a szerzői szabadság. Ha Tinódi anno Egörnek írta, az akkor is Egör, ha esetleg az ő korában sem ez volt a helyes írásmód. A mai magyar nyelv is tele van olyan szavakkal, melyek nem felelnek meg a klasszikus helyesírási szabályoknak, de ha egy szerző mondjuk „bazmeg”-et ír a „baszd meg” helyett, akkor én mint szerkesztő persze rákérdezek, hogy szándékosan írta-e így, és ha „igen”-nel felel, akkor ez lesz a könyvében. :) Tinódi históriás éneke a több száz év alatt már rengetegszer megjelent, de se irodalomtörténészt, se nyelvészt nem hallottam még, hogy azt kifogásolná, miért Egör, miért nem Eger.

@Sigismundus:

Pedig jó néha megint gyereknek lenni. :)

Hát nem tudom, én csak magammal tudok példálózni. Az Egri csillagokat és még rengeteg más könyvet épp azért olvastam el, mert láttam a belőlük készült filmet, és még többet szerettem volna tudni az irodalmi és történelmi háttérről. Végső soron ez a fenti ismertető is ezen kíváncsiság jegyében született, hogy a film ürügyén összegyűjtsem a háttérinfókat, hátha másokat is érdekelne ez így, együtt, és nem innen-onnan kéne összekaparászniuk. Hogy ez a film bő ötven év után is megérinti az embereket, azt szerintem jelzi az is, hogy itt a Movie Copson más magyar filmekről írt korábbi szövegeim messze nem érdekeltek ennyi embert, és nem kaptam ennyi lájkot se. (Sőt ha beleveszem a Filmbookos korszakomat, még ott se.) Pedig végtére is azt kell mondanom, hogy nem gondolom azt, hogy ez a film vagy ez a róla szóló írás valóban annyival jobb lenne, mint a többi, ami jóval szerényebb érdeklődést keltett, és kevesebb lájkot kapott. Az én szerzői attitűdöm ugyanis mindig ugyanaz, és hogy ez a munkamódszer most ilyen pozitív visszajelzésben részesült, az nyilván a témának, a konkrét filmnek tudható be.

@Gipsz Ferenc:

Régen se voltam nagy sorozatrajongó, most se vagyok az. Nekem igen sok esetben az a véleményem, hogy több évadra van elnyújtva olyasmi – látvánnyal, erőszakkal, szexszel felturbózva –, ami a lényegét tekintve egy másfél órás filmhez is kevés lenne. :)

A Band of Brotherset nem láttam. A Trónok harcából az év elején megnéztem az első évadot. A cím alapján egy jó kis történelmi sorozatot vártam, de ez egy fantasy volt, talán azért, mert így könnyebb, nem kell annyit tökölni a történelmi hűséggel, a jellemrajzzal, minden logikátlanságot meg lehet magyarázni a műfajjal. Nem mondom, hogy kifejezetten untam, de nem tett rám különösebben mély benyomást, azóta se éreztem ingert arra, hogy belekezdjek a következő évadba, pedig legalább fél éve, hogy befejeztem az elsőt.

Terézágyú 2019.12.18. 12:21:30

@Lobo Marunga:
"Még mindig nem érted."
De, szerintem értem, már eddig is értettem. Csak te eleve lerázod a másik ember érveit, mert már elkönyvelted magadban, hogy a film rossz. A kétségkívül benne lévő hibákat gigantikussá nagyítod (eleve az is egy szimpla hiba, hogy az elején kiírják az író nevét, igen)
Holott azt senki sem tagadja, hogy a regény sokkal-sokkal jobb, és sokkal többet mond.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.18. 12:35:35

@Terézágyú:

„Holott azt senki sem tagadja, hogy a regény sokkal-sokkal jobb, és sokkal többet mond.”

Ez így van. A film nem helyettesítheti és szerintem nem is akarta helyettesíteni a regény elolvasását. (Ámbár jól tudjuk, hogy sok „élelmes” diák – miközben gond nélkül elolvassa a többkötetes divatos bestsellereket – nem olvassa el a kötelezőket, legfeljebb csak valami zanzásított kivonatot belőlük.) Nem volt jó ötlet ennyire hangsúlyozni a regényhez való hűséget és beemelni a címbe Gárdonyi nevét is, de jogilag nyilván meg lehetett tenni, hiszen Gárdonyinak voltak-vannak jogutódjai, akik valószínűleg hozzájárultak ehhez.

Lobo Marunga 2019.12.18. 13:16:17

@Terézágyú: Nem, dehogy! Érvelj csak nyugodtan mellette, világért sem fojtanám beléd. Én viszont nem tudok mellette érvelni.

szánmonoxid 2019.12.19. 05:12:01

@LvT:
Nézd, én részben ilyen nyelvterületen nőttem fel, és bizton állíthatom, hogy nincs.
Eger környéke is zárt ë-ző vidék, és ott is Egernek mondják, két nyílt e-vel. Borsod nagy része szintén, és ott is. De Szegeden sem Egör, hanem Eger.
Az -egerszeg végű településnevek (amelyekben ugyanaz az "eger" szó fordul elő) pl. Eger könyékén -egerszëg, Szeged környékén -egerszög végűek.

@Gipsz Ferenc:
Bocs, de ezen csak röhögni tudok. Ha már 5 évesen ennyire érdekelt a haditechnika, akkor nyilván valami hadmérnök lettél, ugye, és egyben szakbarbár?
Mellesleg a regényeket és filmeket nem csak olyanok olvassák/nézik, akiknek ez az érdeklődési körük. Vagy gondolod, hogy a mérnökök csak műszaki dokumentumfilmeket néznek és ilyen könyveket olvasnak? Ismerek elég sokat, és elárulom: nem.

@Lobo Marunga:
Kissé félreértelmezed a regényt.

@Field64:
A regény is fantasy.
A regényfolyam magyar címe meg (A tűz és jég dala) egy valószínűleg nagyon kezdő, angolul csak hellyel-közzel tudó fordító által nagyon elcseszett fordítás (nagyjából Tótisz András elhíresült Kings of Leon = Oroszlánkirály fordításával vetekedő leiterjakab), merthogy baromira nem azt jelenti (A Song of Ice and Fire - helyesen Ének (esetleg Költemény) jégről és tűzről, kissé elrugaszkodva Tűzről és jégről szóló ének/költemény.
(Lehetne elemezni, hogy hány hibát követett el a fordító egy ilyen rövid, 6 forrásszavas szövegben, de jó párat, kezdve onnan, hogy nem vette figyelembe a határozatlan névelőt, fel sem merült benne, hogy az of nemcsak birtokos elöljáró stb., meg persze nem próbálta meg visszafordítani a magyart angolra, hogy az úgy hogy hangzana - hát bizony nem így, még ha nem is lenne nagy különbség - ennyit tesz egy névelőkülönbség, és nem ez az egyetlen eset, tök mást jelent pl. az out of question és az out of the question, és van még pár ilyen huncutság.)

(Én sem láttam a egyébként, én sem nézek sorozatokat.)
(Ja, filmbookos kisbetű. :-)

Lobo Marunga 2019.12.19. 07:23:30

@szánmonoxid: Nincs olyan, hogy félreértelmezés. Akkor lenne, ha lenne olyan, hogy kötelezően elfogadott értelmezés, de ilyen nincs. A "mire gondolhatott az író" jellegű irodalomtanítás már réges rég a múlté, leginkább a sztereotípiákban létezik. Az írónak is biztos van egy értelmezése, ami a sajátja. A szöveg viszont attól a pillanattól, hogy leírta, nem a sajátja, hanem a befogadóé. Egy regény arról szól, amit a befogadó kiolvas belőle. Félreértelmezés tehát nincs, csak értelmezés van, az viszont sokféle. És igen, itt jön akkor majd a válasz, hogy akkor meg mi bajom a filmmel, miért ne értelmezhetnék a filmkészítők is úgy, ahogy ők akarják. Teljesen igaz, az ő értelmezésük is egy lehetséges értelmezés. Nekem egyrészt azért nem tetszik a film, mert messze van az én értelmezésemtől, másrészt azért, mert kevésnek és felszínesnek tartom az értelmezésüket. Ebben a regényben ennél többet lehet találni és a film eszközeivel ábrázolni. Ez utóbbi viszont már az értelmezés tartalmától független megállapítás.

Lobo Marunga 2019.12.19. 07:31:33

@szánmonoxid: A "Tűz és jég dala" magyarul sem feltétlenül azt jelenti, hogy a tűz és a jég énekel, hanem simán jelentheti pontosan azt, amit szeretnél: tűzről és jégről szóló dal/költemény. Vagy jelenthet nekik szóló dalt is. Elég sok mélyebb rétege van a magyar nyelvnek (mint mindegyik nyelvnek).

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.19. 09:59:30

@Muhammad Balfas:

Várkonyi és Huszti ellentétét nem ismerem, de az nem igaz, hogy Huszti a Fekete gyémántokban játszott először Várkonyinál, mert ő volt az 1973-as Ártatlan gyilkosok egyik főszereplője is.