Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

A 2010-es évek 10 legjobb filmje

2019. december 27. - Santino89

Bár nekem örök szerelmem a mozi, de az elmúlt tíz évben nagy eséllyel jobban jártam, ha otthon maradtam sorozatot nézni, videojátékkal játszani, vagy képregényt olvasni, mintha elhúztam volna a legközelebbi multiplexbe. Akár a sorozatokat, akár a játékokat, vagy a képregényeket nézzük, sokkal változatosabb, érdekesebb, izgalmasabb dolgok játszódtak le ezekben a médiumokban, mint a nagyvásznakon.

Mégis az elmúlt egy hónapban kicsit félretettem minden más elfoglaltságot, és szépen sorban megnéztem újra azokat a filmeket, amelyeket a legjobban szerettem 2010 óta. Sok minden átértékelődött bennem, sok mindenben én is változtam, néha pedig egyszerűen csak jobb a hype és más vélemények nélkül, önmagában nézni egy alkotást.

10.

Fekete hattyú

natalie-portman-21468.jpg

Csak most, sokadszorra tűnt fel, hogy a történet legelején a Natalie Portman által alakított balerina a tökéletesen tiszta ruhácskájában utazik a tökéletesen tiszta New York-i metrón. New Yorkban garantáltan nincsen egy darab ennyire tiszta metrókocsi a rengeteg vonal egyikén sem. A kérdés csak az, hogy ez pusztán esztétikai döntés volt-e, vagy ezzel a rendező, Aronofsky már rögtön a történet elején mondani akar nekünk valamit? Szerintem az utóbbi. Már a film elején az elnyomott, meggyötört, de belül a tökéletességre vágyó, skizofrén balerina fejében vagyunk, és sohasem kerülünk ki onnan. Fájdalmas testhorror, thrillerelemek, a történet szürrealitásának alárendelt CGI-trükkök és egy lenyűgöző finálé, ahol megszületik a valódi művészet. Csak az a kérdés, hogy mi a tökéletesség ára.

9.

Hajsza a győzelemért

rush-daniel-bruhl-chris-hemsworth.jpg

Nem szeretem se a sport-, se az életrajzi filmeket, nem érdekel a Forma–1, és a rendező, Ron Howard munkásságát sem tartom kiemelkedőnek. Aztán a valós események drámaiságának, a forgatókönyvíró végtelen profizmusának, a színészek kimagaslóan jó játékának, Howard dinamikus, biztos kezű rendezésének és végül – de nagyon nem utolsósorban – Hans Zimmer gyönyörűséges, ihletett, heroikus kísérőzenéjének köszönhetően az egyik legnagyobb kedvencem lett, amit már jó párszor újranéztem 2013 óta. A Ferrarikat megszégyenítően gyors történetmesélési tempó miatt nem untam soha a filmet egyetlen pillanatra sem, sőt minden egyes alkalommal a székbe szegeztek a lehengerlően izgalmas autóversenyzős jelenetek, és kivétel nélkül mindig meghatódtam az utolsó pillanatokon. Ugyan a kritika dicsérte annak idején a Rusht, de a díjátadókon tökéletesen figyelmen kívül hagyták (valószínűleg egyszerűen azért, mert a Forma–1 nem különösebben népszerű sportág az USA-ban), és azóta sem igazán érzem azt, hogy különösebben népszerűvé vált volna. Egy igazán alulértékelt filmről van szó, amellyel mindenkinek érdemes tennie egy próbát. A hollywoodi profizmus az esetek többségében a megbízható középszert nyújtja már évtizedes viszonylatban, de néha a sors különös szeszélye folytán, a véletlenek szerencsés összjátékának köszönhetően valódi remekművekkel gazdagodhatunk, amelyek messze túlnőnek alkotóikon, ahogy az ebben az esetben is történt.

8.

A szobalány

1532539756026.png

Ízig-vérig feminista alkotás még a #metoo előttről, Dél-Koreából. Itt minden férfi kegyetlen, hazug, érzéketlen, önző, perverz mocsadék, így a nők csak egymás karjaiban, egymással összefogva győzhetnek a beteg állatok ellen. A szobalány minden ízében csodálatos, akár a gyönyörű fényképezésre, akár a történet sodrására vagy a fantasztikus zenére gondolok. Itt láthatjuk például a filmtörténet egyik legindokoltabb szexjelenetét, ami talán a leginkább erotikus is egyben. A forgatókönyvbe annyi csavart írtak, hogy csak az állunkat keresgéljük: már rögtön az ötödik percben megváltozik minden, majd ez még megismétlődik háromszor-négyszer. A történet mégsem válik hiteltelenné, mint a hasonló filmeknél oly gyakran, és a különféle nézőpontokból elmesélt jelenetek sem unalmasak. Bravúros film, azoknak is bátran ajánlom, akik amúgy idegenkednek a távol-keleti alkotásoktól, ugyanis az elborzasztóan beteg felszín mögött felsejlik a valódi szeretet és a gyengédség felszabadító ereje, ami így, leírva nyálasnak tűnhet, de A szobalány nagyon nem az. Inkább katartikus élmény.

007.

Skyfall

329733.jpg

Egyre inkább hajlok afelé, hogy a Skyfall minden idők legjobb James Bond-filmje. Tökéletesen sikerült ötvöznie a 007-es ügynök régi kalandjaira jellemző hagyományokat a Daniel Craig által alakított ügynök modern oldalával. Ez a Bond olyan kemény, hogy hónapokig bent hagyja a vállában éktelenkedő töltény darabkáit, de amikor szükség van rájuk, a tükör előtt vágja ki saját magából. Miközben ennyire tökös, szemmel láthatóan érzékenyebb, öregebb, megtörtebb, mint bármikor korábban. Sam Mendes ráérős, méltóságteljes tempóban meséli el nekünk a szokásosan nem túl eredeti történetet, Roger Deakins képei olyan elképesztően gyönyörűek, hogy legszívesebben másodpercenként megállítaná az ember, csak hogy még jobban elmerülhessen abban a vizuális orgazmusban, amit a Skyfall jelent. Na és persze Javier Bardem kissé feminin kiugrott ügynöke a valaha volt egyik legjobb Bond-gonosztevő. A nők veszélyesek, gyönyörűek, bár kissé a háttérbe szorulnak, ami csak azért nem baj, mert Judi Dench olyan gyönyörű búcsút kapott, amilyet a színésznő és a karaktere egyaránt megérdemel. Ja, és Adele betétdalát fogalmam sincs, hány százszor hallgattam meg 2012 óta.

6.

Mad Max – A harag útja

mad-max-ipad-retina-wallpaper-d920283da15a1ddb8647f8df802146fd.jpg

Újabb #metoo előtti feminista film a toplistán. A feminizmusát tekintve kicsit visszafogottabb, mint A szobalány, mert itt férfiak és nők együttműködhetnek az elnyomók elleni embertelen harcban. A 70 éves George Millerből senki sem nézett ki ilyen féktelen, lélegzetelállító, megállíthatatlan akcióorgiát. Igazából reménytelennek látszott, hogy elkészüljön ez a film: Miller már a ’90-es évek második fele óta tervezgette az elkészítését, de mindig közbejött valami, például szeptember 11., máskor meg a teljes díszletet pusztította el egy vihar, vagy éppen Mel Gibson írta ki magát az amerikai közéletből. Aztán évekig mindig bejelentették, hogy na most már tényleg jön a Mad Max, de sose jött. Igazából csak Miller emberfeletti akaraterejének, makacsságának köszönhető, hogy évtizedes viszonylatban sem tántorította el semmi attól, hogy megvalósítsa a vízióját. Végül amikor elkészült, valósággal berobbant közénk: tökéletes jelenetek váltakoznak ebben a végtelenül beteg világban, ahol autószörnyek falják fel egymást, ahol végig követhetőek maradnak a csodálatosan megkoreografált akciójelenetek, ahol a CGI nem zökkent ki ebből a világból, hanem magával ragad, ahol meg tudjuk bocsájtani, hogy a címszereplő csak egy mellékalak, és ahol egy utolsó féreg is elnyerheti a megváltást.

5.

Eredet

inception-totem.jpg

Christopher Nolan A sötét lovag mindent elsöprő sikere után bármit csinálhatott, bármennyi pénzből. Kevés rendezőnek adatik meg ez a lehetőség, és még kevesebben tudnak élni vele, Nolanen kívül egyedül talán csak Kubrickot tudom mondani. Nolannek kétségtelenül ez az egyik legjobb filmje, azon ritka esetek egyike, amikor a szerzői koncepciót maradéktalanul sikerül végigvinni egy nagy költségvetésű, hollywoodi film keretein belül. Az Eredetnek teljesen önálló világa van, ami minden percben igyekszik valami újjal elvarázsolni a nézőt, valamilyen új álombeli csodát alkotni, ami számomra néha már kicsit sok és néhol fárasztó, különösen amikor az amúgy csodálatosan megkonstruált forgatókönyv már a saját maga által alkotott szabályokat sem tartja be maradéktalanul. Ahogy a Hajsza a győzelemért esetében, úgy itt is Hans Zimmer minden szuperlatívuszt teljesen megérdemlő zenéje emeli még egy szinttel magasabbra ezt az elképesztően, végtelenül profi munkát. Az Eredet kiállta az idő próbáját, és bebizonyította, hogy egy sokszor újranézhető, élvezetes, intelligens alkotás, melyet Nolannek sajnos azóta sem sikerült megugrania.

4.

A Wall Street farkasa

wolf-of-wall-street-scorsese-directs-robbie-and-dicaprio_248ed78b6649d6cda0fcadc1ac9bc23e.jpg

Korunk legnagyobb rendezőóriása, Martin Scorsese itt fejlesztette tökélyre azt a filmnyelvet, amelyet ő talált ki még anno a Nagymenőkhöz, csiszolt tovább a Casinoban, majd csúcsra járatta a kapzsi, drogfüggő, kurvázós, alkoholista szélhámos brókerek valóságos meséjéhez. Három óra még sosem volt ennyire vad, féktelen, vicces, gyors és pörgős, mint ebben a filmben. Ráadásul közben mintha parodizálná is saját magát, elvégre itt egyáltalán nem olyan véresen komoly az egész, mint a korábbi maffiafilmekben, nem hullanak fejek, nincsenek brutális kivégzések, nem folyik a vér. Ezek a csávók nem kemények, csak keménykednek, amitől csak még frenetikusabb lesz az összkép, de közben ez a film legnagyobb hátránya is, hogy a témából fakadóan nincs és nem is lehet akkora tétje, mint a klasszikussá nemesedett gengsztereposzoknak. Viszont ez egyáltalán nem árt az újranézhetőségnek, és ettől még nem lesz kevésbé remekmű sem.

3.

A régi város

manchesterbythesea_trailer.jpg

A leginkább életszerű film, amit valaha láttam. A dialógusok olyanok, akár az életben, az emberek elbeszélnek egymás mellett, dadognak, hülyeségeket mondanak, félreértik egymást, nem tudják kifejezni magukat, hülyeségeket csinálnak. Hogy lesz a profán valóságból film? Persze, az elképesztően jó színészeken és a maga letisztultságában gyönyörű fényképezésen túl. Úgy, hogy egy apró, félrészeg ember hibájából megtörténik az elképzelhető legszörnyűbb, legkegyetlenebb tragédia. Olyan szinten taglózott le A régi város, hogy onnan már nehéz felkelni. Ettől a bizonyos jelenettől kezdve értelmet nyer a játékidő első fele, főhősünk viselkedése, és ez determinálja az egész alkotást, ami következetesen végigmegy a saját útján. Nincs hazug katarzis, nem is létezhet megváltás. Az életet alapjaiban megrázó csapás után sok évvel legfeljebb egyetlen fél lépést tehetünk előre. Ha szerencsénk van. Közben amúgy mellékesen helyenként elég szórakoztató film ez a maga módján, amit a fentiek alapján nem feltétlenül gondolnék. Egy ennyire erőteljes, megrázó, őszinte, vicces és a maga egyszerűségében mégis szép filmet alkotni csak a legnagyobbak sajátja, és nekik is csak nagyon ritkán adatik meg.

2.

Három óriásplakát Ebbing határában

three-billboards-outside-ebbing-missouri-sam-rockwell-woody-harrelson.jpg

Martin McDonagh ismét megalkotta az évtized egyik legjobb filmjét. Háromdimenziós, egyszerre szerethető és visszataszító, rendkívül komplex karakterei nemcsak frappáns-pergős-vicces dialógusokban osztják egymást, hanem mindeközben egy kemény drámát is láthatunk, ahol semmi sem úgy működik, ahogy manapság a filmekben szokott.

McDonagh teljesen magától értetődő természetességgel fogalmaz meg olyan dolgokat, amiket mostanában az amerikai filmekben nem szoktak, például ott van a rasszista, bunkó, erőszakos white trash rendőr, aki bármilyen visszataszító is, lehet, hogy igazából belül ő is egy ember? Talán neki is meg lehet bocsátani, és talán ő is meg tud bocsátani? Vagy az önzőnek tűnő fiú, akit az zavar a legjobban a testvére halála kapcsán, hogy meg kell tudnia a kegyetlen gyilkosság mocskos részleteit, aztán ő az, aki gondolkodás nélkül az apja torkának szegezi a kést, amikor a faszfej bántani akarja az anyját. Vagy az anya, aki a lányával történt szörnyű tragédiát úgy próbálja feldolgozni, hogy ezzel egy haldokló ember utolsó napjait keseríti meg, de nem tudunk nem együtt érezni vele, bármennyire nincs igaza.

Aztán ott van Willoughby seriff. A vért köhögős jelenete önmagában az évtized legerősebb filmes pillanatai közé tartozik. És ha valahogy el kell menni, akkor így kell elmenni. Mosollyal a szád szélén, bátran szembenézni a halállal, és még a síron túl is jót tenni azzal, aki rászorul a segítségedre.

1.

Kaliforniai álom

la-la-land.jpg

Vidám film szomorú befejezéssel. Nosztalgiamozi, ami a jelenünkben játszódik.

A valóságba folyamatosan beszivárog az álom, az álmot pedig mindig félbeszakítja a valóság. Főhőseink valódi tehetségek, ezért megvalósítják az álmaikat, de a végén egy olyan álmot álmodnak közösen, ami már sosem válhat valóra. Musical, ahol a két főszereplő nem képzett énekes vagy táncos, de ez szintén a filmet minden ízében átható álom-valóság koncepció része. Egyszerre a legcukibb és a legarrogánsabb mozi, mert magában foglalja a saját kritikáját, és a véleményét erről a kritikáról: pisikaka.

Az ifjú író-rendező annyira magabiztosan ellenpontozza szerelemprojektjét, hogy a rengeteg hommage mellett a giccset szimpla eszközként használja egy olyan műfajban, ami már az ő születése előtt 30 évvel halott volt. Egy olyan világban, ahol a hollywoodi filmek képi világának 90%-a vagy szürke szar, vagy narancssárga-kék szűrős robbanás, a La La Land élénk színeiről külön cikket lehetne írni, mikor mit jelent benne a piros, a fekete, a kék vagy a sárga. Damien Chazelle korunk ihletett zsenije, aki olyan tudatosan beszéli a film nyelvét, mint rajta kívül kevesen. Nem most, hanem a filmtörténetben. 

 

A többi lista

Kérlek, Kedves Olvasó, vedd figyelembe, hogy a te listádat én nem tudom megírni, részint azért, mert nem ismerlek, de leginkább azért, mert senki sem fizet érte. Egyvalaki tudja megírni a te listádat, és az te magad vagy. Így a kommentek között a szokásos felháborodás-anyázás helyett szívesebben látnám mondjuk a te listádat, különösen akkor, ha hozzám hasonlóan esetleg te is rendeztél önmagadnak egy hasonló időutazós hónapot. Tapasztalataim szerint – bár sosem próbáltam, de – még egy adott év vonatkozásában sem lehetséges olyan toplistát írni, amivel mindenki egyetértene, nemhogy egy egész évtized kapcsán, amikor több ezer film közül lehet választani.

Éppen ezért ha a te személyes toplistádat nem is tudom megírni, azért mégiscsak össze tudok még dobni 1-2 listát, aztán kiválaszthatod, hogy melyik a szimpatikusabb. És nagyon fontos, hogy a következő két listára felkerült filmek alapvetően nem az én ízlésvilágomat tükrözik, viszont a sorrendet a saját szájam íze szerint alakítottam. Magyarán: egy-egy szűkös kosárban a szerintem legszarabbtól haladunk a szerintem legjobb felé.

 

A mezei kritikus listája

A mezei kritikus gondolkodás nélkül követi a külföldi trendeket: amit odaát dicsérnek, azt bizony ő is dicséri. Nagyon fontos neki, hogy a véleménye ne tűnjön mainstreamnek, úgyhogy nem az első vonalból válogat kiváló filmeket, hanem amikre a „kollégák” azt mondták. A listája az alábbi:

10.

A közösségi háló

social-network-_2010_-screenshot.jpg

A Facebookról valószínűleg ma már kurvajó filmet lehetne csinálni, ez a téma az oldal indulása után 3 perccel még nagyon kevés volt, különösen Finchertől.

9.

Zero Dark Thirty

zero-dark-thirty-a-bin-laden-hajsza.jpg

Száraz, hazug mozi, de legalább a legvége ér valamit.

8.

Sosem voltál itt

you-were-never-really-here-3.jpg

Az antiszociális Joaquin Phoenix az anyukájával él együtt, és gyilkolászik. És nem, ez nem a Joker, úgyhogy a kritikusokon kívül senkit sem érdekelt, de nem is kár ezért a lila ködös művészkedésért.

7.

Érkezés

arrival.jpg

Érdekes sci-fi koncepció, ami a végére szennylapokat idéző, drámaiatlan bulvárgiccsé redukálódik.

6.

Az élet fája

tree_of_life_blu-ray_13.jpg

Oké, ez egy gyönyörű költemény, valós mondanivalóval, jó nézni, de azért ha lett volna története, meg rövidebb lenne, tényleg olyan remekművé válhatna, mint amilyennek egyesek tartják.

5.

Örökség

hereditary.png

Na, ennek az első fele tényleg annyira jó, mint amilyennek mondják, a végére viszont sajnos elképesztően gagyivá aljasodik.

4.

Szárnyas fejvadász 2049

blade-runner-2049-image-ryan-gosling.jpg

Az első rész szellemiségéből semmit, a külsőségeiből viszont mindent átemelő, gyönyörűséges, hangulatos pózőrködés.

3.

Sráckor

boyhood.jpg

Ez már tényleg egy jó film, annak ellenére, hogy az élet nem ennyire drámamentes és eseménytelen.

2.

Volt egyszer egy… Hollywood

onceupon.jpg

Nem mondom, én tök szívesen lógok együtt DiCaprióval, Pitt-tel és az isteni Margot Robbie-val a ’60-as évek Hollywoodjában, de Tarantinótól azért szeretnék történetet is kapni. Meg jó dialógusokat. Vagy valamit.

1.

Dunkirk

dunkirk.jpeg

Hasonló, mint az előző: ha Nolan, akkor már kötelező dicsérni. Amúgy, persze, nem rossz, főleg erről a listáról.

 

A lippsi kritikus listája

A lippsi vagy social justice warrior kritikusnak – hasonlóan a mezei kollégájához – nemigen van saját véleménye,  a filmeket nem esztétikai szempontból, hanem kizárólag azok témája alapján értékeli, illetve hogy az adott alkotás mennyire biztosít táptalajt az ő baloldali meggyőződéseinek. Nagyon vigyázz, ha nem tetszenek ezek a filmek, mert akkor egy homofób, rasszista, nőgyűlölő náci vagy, és pont. A nagy számok törvénye alapján természetesen ide is becsúszott pár kiváló alkotás. 

10.

A víz érintése

shape_of_water.jpg

Del Torótól megtudhattuk, hogy a fehér férfi azért gonosz, mert fehér és mert férfi. De legalább állást foglal abban a kérdésben, hogy ha egy férfi fekete, attól még hitvány, hisz hiába fekete, azért mégiscsak férfi. Úgyhogy hölgyeim, a tanulság, hogy maradjatok inkább a hüllőlényeknél, mindannyian jobban jártok, mert ez a szörny nem zaklat, nem fogdos, nem erőszakol, ellentétben a valódi, köztünk élő szörnyetegekkel. 

9.

Blackkklansman

blackkklansman.jpg

Spike Lee az USA lelkületét feltáró, mély drámákból, komplex tablókból a korszellemünknek megfelelő kétbites egyszerűségű bohóckodásra váltott. 

8.

Az utolsó Jedik

last_jedi.jpg

Most mit is mondhatnék? Mind tudjátok. Nemrég Rian Johnson azt nyilatkozta, hogy nem mindig jó, ha ki akarjuk szolgálni a rajongókat. De azért talán torkon szarni, majd síkosítás nélkül, posztmodern értelmetlenséggel sem kéne megerőszakolni a gyerekkorunkat. 

7.

Tűnj el

get-out-bradley-whitford-catherine-keener-900x600.jpg

Fekete testvéreim, óvakodjatok a gonosz, szektás fehérektől, akik úgy csinálnak, mintha elfogadóak lennének, holott valójában halálra akarnak kínozni! Horrornak gyenge, drámának kevés. 

6.

Fekete párduc

black_panther.jpg

Nagyon vártam ezt, mert a Polgárháborúban a Fekete párduc szála volt talán a legjobb, aztán végül az egyik legközépszerűbb Marvel-gagyit kaptam. Ryan Cooglertől ennél bármi jobb, a rendkívül szimpatikus és tehetséges színészek, Chadwick Boseman és Michael B. Jordan ennél sokkal többet érdemelnének. De legalább a Disney vezetőjétől, Bob Igertől megtudtuk azóta, hogy ez a mozi egyenértékű Scorsese és Coppola a filmtörténetet megváltoztató remekműveivel, szóval úgy nézzük. Nem mellesleg megvan az első fekete szuperhősünk, Penge meg forog a sírjában, hogy húsz évvel ezelőtt még önmagáért, nem pedig a bőrszínéért szerettük.

5.

Sicario

sicario.jpg

Roger Deakins operatőri munkája miatt azért ezt már érdemes megnézni. Maga a forgatókönyv életszerűtlen álproblémákkal foglalkozik egy nagyon is valóságos helyzetben. Emily Blunt viszont csodálatos színésznő. 

4.

Nader és Simin – Egy elválás története

nader.jpg

Az iráni Aszhar Farhadi rendezte, szóval ez a film jó, akkor is, ha amúgy nem igazán, mert baromi unalmas, akár a forgatókönyv, akár a rendezés szempontjából. És nem is arról szól, amit ígér nekünk, de attól még jó, és kész.

3.

Holdfény

moonlight.jpg

Oké, ez a film viszont már tényleg jó, fantasztikus színészi teljesítménnyel, hatalmas drámai potenciállal, lírai hangvételben szóval ha nem vagy rasszista és homofób, akkor érdemes tenni vele egy próbát. Persze én azt nem mondom, hogy ha nem tetszik, akkor rasszista vagy, és homofób, de ez csak én vagyok.

2.

Szólíts a neveden

call-me-by-your-name1.jpg

Szintén egy csodálatosan elkészített mozi, minden egyes képkockája maga a gyönyör. Talán a legjobb meleg tematikájú, és az egyik legszebb szerelmes film, amit valaha láttam.

1.

12 év rabszolgaság

12-years-a-slave-800-1.jpg

Ez pedig egy tökéletesen giccsmentes, megrázó, szikár, erőteljes, rabszolgatartós dráma, valós események alapján, szintén csak ajánlani tudom.  

 

Az átlagnéző listája

Sajnos mind közül ez a legszomorúbb lista. Megnéztem az évtized legtöbb bevételt hozó filmjeit, és gyakorlatilag úgy néz ki, hogy vagy képregényfilm, vagy animációs film, vagy Star Wars, vagy folytatás, vagy ez mind. Ebből nem jön össze egy változatos 10-es lista, úgyhogy marad egy Top 6. Viszont nem akarok álszentnek tűnni, ezek közül kettőt én is moziban néztem meg.  Itt a sorrendet a bevételek alapján állítottam fel.

6.

Jumanji – Vár a dzsungel

jumanjicover_0.jpg

A mozipénztár előtt a plakátokat figyelve:

– Te, Sanyi, nézd má’ van, új Jumanji.

–  De hát a Robin Williams meghalt, nem?

– Igen, de ebben a Rock van.

– Ki?

– Tudod, a kopasz, vicces izmos.

– Ja, a Halálos iramban a Vin Diesel, ő jó arc, nézzük meg!

5.

Oroszlánkirály

lionking.jpg

Elfogtunk egy beszélgetést a Disney-nagyfőnök és két asszisztense között:

– Készítsünk élőszereplős Oroszlánkirályt!

– De uram, az Oroszlánkirályban nincsenek emberi szereplők.

– Tim, ki van rúgva!

Fél évvel később:

– Uram, baj van, megkaptuk az első musztereket az Oroszlánkirályból: nagyon szürreális, ahogy a fotorealisztikus állatokról nem David Attenborough magyaráz, hanem totál érzelemmentesen a semmiből elkezdenek énekelni. Egyáltalán nem működik az egész, és már ráköltöttünk száz milliót.

– Hagyjad, jóvanazúgy, úgyis megnézik, nem? Hülye vagy, mit idegeskedsz?

– Igenis, uram.

– Jut eszembe, megkaptad a memót?

– Igen, uram, Favreau már ki is húzta az eredeti egyik legjobb mondatát.

– Nagyon jó. És szóltatok Hansnak, hogy ne erőlködjön, így is, úgy is megkapja a csekkét?

– Ó, ezt elfelejtettem, uram, nagyon sajnálom, uram.

4.

Hihetetlen család 2

incredibles2.jpg

Oké, ide nem akarok semmi rosszat írni, mert tényleg egy nagyon jó animációs cucc, én is szerettem, meg a 2018-as toplistámon is fent van.

3.

Jurassic World

jurassic-world-1.jpg

– Uhhh, diíííínóóóók, geehhci!

2.

Star Wars – Az ébredő erő

kylorenn_template_2.jpg

Itt nem is annyira a nézőket akarom bántani, mert tök rendben van, hogy kíváncsiak voltatok… na jó, senkit sem akarok átverni, voltUNK az új Star Warsra. Inkább a kritikusokat, akik önként és dalolva, ujjongva ültek fel sorban lelkendezni a hype vonatra, hiába volt tök egyértelmű, hogy csak középszert kaptunk. Ami még nagyobb baj, hogy Az utolsó Jediknél se hagyták abba a lelkendezést, zúdult is a népharag, és csak most jöttek rá arra, amit sokan már négy évvel ezelőtt is tudtunk, hogy a Disney ezt bizony csúnyán elbaszta.

1.

Bosszúállók – Végjáték

6198092fb34d533954bd392bb99ecb4541cf62d3.jpg

Tehát közel 20, valódi téteket nélkülöző, öncélú látványpornó után tényleg történik végre valami olyasmi a hőseinkkel (meghalnak, megváltást nyernek stb.), ami tényleg filmre kívánkozik, és akkor ennek annyira örülünk, hogy ez lesz minden idők legsikeresebb mozija. Gratulálok a Marvelnek és a Disney-nek, sikerült megalkotniuk a létező legjövedelmezőbb franchise-modellt a mozi történetében. Ez kurvajó, csak bár ne hinnék azt, hogy ettől ők máris művészek.

 

Utószó

Remélem, mindannyian találtatok a különféle listákon kedvetekre valót. És félreértés ne essék, a világon semmi baj nincs azzal, ha az elmúlt tíz évben megnéztétek a fenti filmeket, és azzal sincs, ha szerettétek ezeket. Én is megnéztem mindet: volt, hogy jól szórakoztam, máskor meg kevésbé.

És akkor most jöjjön végül a magyar kommenthuszár toplistája, amit már neked kell összeállítani, de előtte szeretnék mindenkinek Boldog Békés Új Évtizedet kívánni!

A bejegyzés trackback címe:

https://moviecops.blog.hu/api/trackback/id/tr2815363470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2019.12.27. 09:00:13

Nekem idáig eszembe se jutott az évtized filmjeit összelistázni. Azt hiszem bajban is volnék, ha vállalkoznom kellene rá. Egy-két év múlva esetleg, de most korainak érzem a dolgot. Az a benyomásom, hogy ez a lista is mintha egy kicsit el lett volna sietve.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2019.12.27. 11:19:42

Az általam nem látott filmek közül az illusztrációk alapján természetesen A szobalány került a „must see” lista élére. :)

Több filmet is láttam a listákról, ami esetemben azért nagy szó, mert érdeklődésem homlokterében nem kifejezetten a kortárs filmek állnak.

A Skyfall nekem is tetszett, bár abban nem vagyok biztos, hogy én is a legjobb Bond-filmnek mondanám. Bár az is igaz, hogy nagyon gyermeteg szempontjaim vannak a Bond-filmek értékelésére (is). :)

A Mad Max nekem abszolút nem jött be, kifejezetten untam, bár ami azt illeti, anno az eredeti trilógiáért sem lobogtam különösebben. Nézhető, meg minden, illetve éppen hogy nem minden, mert lényegében semmi, ami miatt a szívemnek igazán kedves kommersz klasszikusok közé sorolnám.

Az Eredet. Ez a film bebizonyította, hogy Christopher Nolan nem az én emberem. Értem, miért annyira menő, azt se mondom, hogy ok nélkül az, de nem vagyunk egy hullámhosszon. Talán az a bűvészes filmje az, ami tényleg tetszett (A tökéletes trükk?), az összes többi nem tett rám különösebben mély benyomást. Az a benyomásom, hogy igazából a semmit próbálja valamivé feltupírozni. Szerintem. :)

A Wall Street farkasa. Na, ez viszont bejött, ez tetszett, és újra meg is akarom nézni. Pedig Scorsese nincs is a legnagyobb kedvenceim között, de így vénségemre kezdem felfedezni magamnak. Nemrég például a Lidérces órákat láttam újból, és sokkal jobban tetszett, mint a maga idejében. :)

Három óriásplakát Ebbing határában. Ez is nagyon bejött, pedig először húztam a számat, amikor a komám ezt a filmet javasolta. Viszont egész más volt, mint amire számítottam. Szerencsére, mert ha az előzetes elvárásaim jöttek volna be, most itt fanyalognék. :)

Dunkirk. Kb. ugyanazt mondhatom róla, mint az Eredetről. Mozgalmas, látványos etc., etc., de el nem tudnám mondani, miről szólt, szinte nyom nélkül tűnt el az emlékezetemből.

Tűnj el. Jól indult, de végül csalódást okozott, egyre kiszámíthatóbbá vált.

Sicario. Ez is egy olyan film, amit tuti, hogy láttam, de abszolút nem emlékszem a részletekre.

Szólíts a neveden. Nekem éppúgy nem jött be, mint a Túl a barátságon. Pedig bloggermunkásságom alapján nem lehetne mondani, hogy teljesen (szándékosan nem használom a „mereven” szót) elzárkóznék a melegfilmektől. Januárban például két ilyen témám is lesz, sőt igazából már jövő hétfőn is, bár én azt elsődlegesen nem melegfilmnek mondanám, hiába a homoszexualitás a fő motívuma.

12 év rabszolgaság. Ez is tetszett, talán azért, mert nem vártam tőle túl sokat, azt viszont magasan túlszárnyalta.

Jumanji. Lehet, hogy azért szórakoztatott, mert az eredetit nem láttam. De nem hiszem, hogy valaha is újra megnézném.

Jurassic World. Most így séróból nem tudom, hogy ez az eredeti remake, vagy annak a folytatása. Az előbbi ugyanis nekem bejött, a folytatás viszont már nem. Bár ez a Spielberg-verziókkal is így volt. :)

Idővel valószínűleg egyéb filmeket is látni fogok ezekről a listákról. Ami fatális véletlenek miatt maradt ki, pedig kifejezetten érdekelne, az A régi város, talán azért is, mert a Hideg nyomon is tetszett.

Nickyyyyy 2019.12.28. 19:47:22

1.Mentőexpedicio
2.Tolvajok városa
3.Démonok Között
4 Rendíthetetlen
5.Wall street farkasa
6.őrült dilis szerelem
7.John wick
8.Eredet
9.Az igazi csoda
10.kémek hídja

David Sumner 2020.01.15. 13:48:40

10. Csak saját felelősségre (Nagy-Britannia, 2013) - r.: Paul Wright
9. Utoya, július 22. (Norvégia, 2018) - r.: Erik Poppe
8. Lady Macbeth (Nagy-Britannia, 2016) - r.: William Oldroyd
7. Evolúció (Franciaország, 2015) - r.: Lucile Hadzihalilovic
6. Keresztút (Németország, 2014) - r.: Dietrich Brüggemann
5. Road to Nowhere (USA, 2010) - r.: Monte Hellman
4. Beszélnünk kell Kevinről (Nagy-Britannia, 2011) - r.: Lynne Ramsay
3. Dogman (Olaszország, 2018) - r.: Matteo Garrone
2. Csak Isten bocsáthat meg (Dánia, 2013) - r.: Nicolas Winding Refn
1. A törzs (Ukrajna, 2014) - r.: Myroslav Slaboshpytskyi

A víz érintésében a szovjet ügynök fehér és férfi, vagy egyszerűen csak férfi, esetleg fehér férfi, de nem gonosz, akárcsak az öreg, homoszexuális festő, legfeljebb az adott néző (ezért nincsenek libsi vagy mezei kritikusok és az átlagnézőkről sem nyilatkozom így) gondolhatja úgy, hogy rosszul vannak megírva, netán eljátszva és del Torónál gyakran a természetfeletti biztonságosabb az emberi szörnyetegeknél (Cronos, Ördöggerinc, Faun). A Sicario globális kormányzati erőszakszervezete nagyon is létezik, akárcsak az, hogy akár innen valaki vagy egy kiugrott bérgyilkos ártatlanokat öl meg vagy tesz apátlanná a cél érdekében vagy épp karaktergyikosságra kényszerít. Utóbbihoz a valóságban gyakran még fegyver sem kell, ezek nem álproblémák. Rian Johnson pedig semmi ahhoz képest, ahogy Nicolas Winding Refn tojik az elvárásokra és igen, nem kell megfelelni a rajongóknak vagy a szélesebb értelemben vett közönségnek, mert valóban, ez képtelenség, semmi nem fog tetszeni mindenkinek. Reakciókat kell kiváltani, szigorúan a filmen keresztül, nem pedig olyanokat kiszolgálni, akik kötekednek, beszólogatnak, manipulatívvá vagy csürhévé változnak, és nem hajlandóak hásó szándék nélkül kérdezni, előítéletesek, az empátiáról pedig fogalmuk sincs. Ezek az emberek meg is érdemlik, hogy a torkukba szarjanak. Rian Johnson semmi ahhoz képest, ahogy ezt a mainstreammel köszönőviszonyban sem lévő Refn csinálja, nem szólva arról, hogy nem Johnson volt, aki bármit is tönkretett, hanem J.J. Abrams. Alkotóként csakis te vagy egyedül a saját ötleteddel, amit civilizált társadalmakban jogod van kifejezni. Senki más nem lesz rá képes, és ha ebben egy percig kételkedsz vagy el akarod fojtani, az a diktatúrák szokása.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2020.01.16. 21:14:15

@David Sumner: igen Santino kicsit félreérthetően fogalmazott, a fehér férfi csak akkor elfogadható, HA baloldali, HA homokos, HA zsidó, ha hazafias, katolikus, és még családja is van, sőt a nőket szereti, akkor GONOSZ. A Puzsérnak volt erről a filmről egy kurva jó kritikája, bár utálok vele példálózni de azon szarrá röhögtem magam. Még úgy is, hogy nekem alapvetően tetszett ez a film.

Amúgy gratulálok a listához, szerintem nagyon nagy ötlet volt hogy ilyen különböző mentalitású listákat csináltál, majd bővebben reflektálok rá. nem is értem miért csak most vettem észre. Hozzászoktam, hogy nem, vagy csak keveset írsz.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2020.01.16. 22:48:04

Na szóval

Fekete Hattyú, lehet újra kellene nézni, de elsőre is szörnyű volt, Arronofsky nem az én ember slussz passz

Rush - tök jó volt, de hogy tíz év legjobb filmjei közt szerepeljen... meh

A szobalány - nem tudok vele vitatkozni, nem is akarok, igazából nagyon meglepett hogy neked ennyire bejött, már akkor is mikor írtam róla a kritikát. Lehet van benne valami megkapó amikor két nő szerelmét ilyen igényesen ábrázolják :D lásd még Mulholland Drive. nem tartom feministának, legalábbis én az ilyen filmeket nem érzem feministának, csak azért mert a nők felülkerekednek a férfiakon. Nekem a feminista film egyértelműen az ilyne Ghost Busters remake, Ocean's Eight, hogy semmi értelme, de csak azért is. Csodálom, hogy a hét mesterlövészt nem csinálták meg nőkkel. (Mondjuk dereng valami szar western a 90-es évekből ami nőkkel volt megcsinálva.)

Skyfall - én nem tettem volna be, de tényleg az egyik legjobb James Bond (apró popó, érdekel a No time to Die, vagy még durcáskodsz a legutóbbi szar film miatt? :D Ez most tuti jó lesz megint)

Mad Max - meh

Eredet - a legszörnyűbb ebben, hogy tíz év eltelt és semmi nem mosta el nálam ezt a filmet. Tíz év eltelt... TÍZ... ÉV tartok tőle Nolan soha nem is fogja tudni ezt megismételni, noha nekem a Csillagok között is nagyon bejött

Wall Street Farkasa - nagyon jó volt, nagyon tetszett, nem tudom rátenném e egy ilyen listára

Régi Város - hát ennyire azért engem nem hengerelt le

Három plakát - alapvetően tetszett, aztán jól pofánszarták az Oscaron, de nem éreztem kényszert hogy újranézzem

Kaliforniai álom - erről azt hiszem ismered a véleményem

Viszont: Nincs Birdman? :D Hát ez hogy lehet?

Szerintem Lazóknak az a baja, hogy a többi listád alá nem írtál ilyen szép indoklásokat, csak egy egy mondatot, pedig jó lett volna olvasni az in dept infókat.

Pl: Közösségi Háló, tök jó film, de korántsem annyira hogy tíz év legjobbjai közt bárki emlegetné, nem baj hogy elkészült, tök érdekes lesz látni, hogy ha készül belőle egy újabb film mi lesz a különbség :D Sok lehallgatás, megfigyelés, stb.

0H30 - te én ezt azóta nem láttam :D

Érkezés - nem rossz film, nem értem mi bajod a végével, de tíz év legjobbja közt, ennyire nem volt kiemelkedő

Örökség - sokan dicsérték de nem láttam még, erre most elveszed a kedvem :D

Szárnyas Fejvadász - most derül ki hogy egyetértünk :D nem is értem mit szopkodják ezt a filmet. Most néztem meg újra és még mindig ezt gondolom. Minek folytatás 30 évvel később egy tökéletes filmhez. Viszont a játékot játszd már ki, most már GoG-on is elérhető, sík egyszerű felpakolni a gépre. Most a film miatt megint leszedtem és végigvittem, és megint arra gondoltam, mennyivel jobban eltalálták az egészet mint ebben a folytatásban. Amiben semmi bajom Goslinggal, meg Ana De Armas de jól néz ki, de ki kíváncsi Rachel koponyájára, meg erre a hülye storira, amiben tényleg, minden, de minden jó az elsőből származik.

Volt egyszer egy Hollywood - megint csak egyetértek, nekem csalódás volt, bár már a trailer után sejtettem hogy valami ilyesmi lesz.

Dunkirk - ugyan már :D ezt max az a Voxos hülye tenné fel a listájára

Víz érintése - nekem nagyon tetszett, jó volt a hangulata, de hogy 10 év legjobbjaként emlékeznék rá?

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2020.01.16. 23:33:11

Blackklansman - hogy én mennyit veszekedtem lippsi kritikusokkal emiatt a filmen, Spike Lee tényleg totál elhülyült, Adam Driver meg alászignózott egy filmhez, amihez nagyon nem kellett volna

Az utolsó Jedik - totál jó film, néhány orbitális hülyeséggel, és tényleg Jar Jar baszta el a dolgokat a 7-essel, szóval ahhoz képest hogy Johnson előző filmjétől hánytam, ez egy tök jó meló volt, lehet rátenném a listámra, majd még agyalok, és persze a kokós Fischer meg az egész női lázadás, szemben a csak gonosz férfiból álló Birodalommal :D szóval mindezt számomra elmosta a nagyon erős Kylo Ren-Rey szál ami nagyon szépen kezdett kibontódni

Tűnj el - neked nem tetszett ez a film???? Ne már. Pedig ez pont annyira odaszól a négereknek is mint a fehéreknek is. Nagyon ügyes munka, nyuszifültaps, de 10 év legjobbja közt azért nem nem. (Babadookot miért nem tetted fel a listára?)

Fekete Párduc - bassza meg :D

Sicario - tényleg egy istentelen fos és még annak is unalmas

Nader és Simin - úgy, úgy egyetértek

Holdfény - botrány, a kisebbségen belüli kisebbség filmje kár hogy nem rajzol képregényt, vontatott, unalmas,

Szólíts a neveden - -_-

12 év rabszolgaság - na ez tényleg jó volt, bár az igazán durva, hogy eltelik 40 év és Steve McQueen fekete lesz?

Na most a többi bevétel alapján van szóval sokat vitatkozni nincs érdemes, de azért egy Jumanji - bár kurva jó volt és szórakoztató, nem szerepelne a listámon. A Sanyizás jó volt, de szerintem ez a film végre, hosszú évek után megint elhozta azt, amiért érdemes vígjátékért moziba menni. és végre egy értelmes videojáték adaptáció. Ilyenből kellene sokkal több.

Oroszlánkirály - na itt meghaltam, betegre röhögtem magam, pedig nem láttam, látszik, hogy szívügy

Hihetetlen Család 2 - ordított a folytatásért

Jurassic World - az első rész jó volt, de korántsem kiemelkedő

Ébredő Erő - nagyon nem

Végjáték - nagyon igen, de pláne az Infinity bár nekem ez a kettő egy és elválaszthatatlan

Amúgy valamiért, nem tom miért, de túlnyomó többségben szereplenek a listákon az elmúlt 5 év filmjei :D

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2020.01.17. 05:21:22

És akkor az én toplistám:

Eredet - kb 100+ szor láttam az elmúlt tíz évben, csak az első héten megnéztem kétszer moziban, aztán mikor le lehetett tölteni hetekig csak ez ment

Végjáték/Infinity War - a Marvel letarol mindenkit, és mindezt úgy, hogy meg is érdemelten, nagyjából az egyetlen jól sikerült lezárás a nagy franchisekból 2019-ből

Tél katonája - de ezt kihagyni, lehet még egy képregényfilm, de nekem ez sokkal több annál, ez a film pótolta a Die Hardok hazugságait, a régi 70-es évekbeli filmek paranoid hangulatát, emelem kalapom

Holtodiglan - egy elbaszott kapcsolat, elbaszott megoldással, a sok elbaszott kapcsolatban élőnek, egyik legjobb szerelmes film, egy gyönyörű Rosamund Pike-al, és egy jól játszó Benjáminnal

Ifjúság/Nagy Szépség - csodálatos film, igazából vice versa a kettő, válaszd ki melyik tetszik jobban, örülök, hogy ilyen filmek is készülnek néha, de igazából arra leszek kíváncsi 20-30 év múlva mit mondok, ha még mondok valamit akkor

Világvége - Edgar Wright először, számomra a Cornettp trilogy legjobb darabja, ahogy hazajöttem Londonból megint megnéztem, örökérvényű darab, nagyokat lehet rajta röhögni, és még belőlem is van benne valami

Scott Pilgrim a világ ellen - az elvesztett fiatalságom, Edgar Wright másodszor, ebben a filmben minden benne van ami az első szerelemről, videojátékokról, képregényekről benne kell legyen egy filmben, számomra ezerszer többet mond erről a szubkultúráról mint a Ready Player One (sőt számomra ez nem csak az utóbbi tíz év egyik legjobb filmje, hanem úgy életem egyik legjobb filmélménye) a pixeles főcím mai napig belém égett, akkor még nem tudtam ugyanis mit kapok

Super/Ha-Ver - itt se tudok dönteni, egyszer ez tetszik jobban, egyszer a másik, nagyszerű film mindkettő, kőkemény társadalomkritikával, jó csajokkal, és még jobb feledhetetlen akciójelenetekkel, Kicsi Dögöt ezerszer megnéztem ahogy mindenkit megöl :D

Mission imposibble 5 - Megértük, hogy Tommy Boy jobb filmeket hoz mint James Bond, 2010-es évek vitán felül legjobb akciófilmje

Holnap határa - ezt a filmet azt hiszem eleget méltattam, anno átbeszéltük mennyire kurva jó, azóta sokszor megnéztem, nem változott a véleményem. Marsi volt még ami ennyire tetszett, de ez nála is jobban.

És végül 2019 ritka fos év volt filmügyileg, nem csak 20 évi önmagához képest de úgy en bloc, szinte van film amire szívesen emlékeznék, az elbaszott lezárások éve ez.

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2020.01.25. 15:41:48

Nem szoktam kommentelgetni, ha rajtam múlna komment szekció se létezne ezen az oldalon, de Field koma szereti, úgyhogy lehengerlő meggyőzőerejét és sármját latba vetve végülis lehet kommentelni :) Szóval csak most, csak nektek a régi csörtéink emlékére:

@Field64: koma, először is köszi a kegyelemkommentet a bukott cikk alá, fene gondolta, hogy éppen ezen a napon jön elő az index hasonló témával. másrészt viszont nincsen 10 film az elmúlt évtizedből, ami tetszett volna? :P
tudom, hogy nem ez a tereped, de azért a vén kecske is megnyalja a sót :D

@David Sumner: A víz érintése: Scalnak van igaza, elbasztam a megfogalmazást.

Sicario: "globális kormányzati erőszakszervezete nagyon is létezik" pontosan ahogy leírod, ez a nagyon is valóságos helyzet, az Emily Blunt karaktere által felvetett dilemmák pedig az életszerűtlen álproblémák. Nem tudom Lazók Gyuri blogján olvastad-e a kritikát, kb szóról-szóra az az én véleményem is a filmről.

Utolsó jedi:"akik kötekednek, beszólogatnak, manipulatívvá vagy csürhévé változnak, és nem hajlandóak hásó szándék nélkül kérdezni, előítéletesek, az empátiáról pedig fogalmuk sincs. Ezek az emberek meg is érdemlik, hogy a torkukba szarjanak." és mi van azokkal, akik nem ilyenek, és mégis a torkukba szart? vagy szerinted akinek nem tetszik, csak ilyen lehet? Akik szeretik a filmet, ők is bőven írnak beszólogatós-köteketedő-manipulatív csürhe kommenteket, előítélettel minden empátiát nélkülözve. Szóval ez egy nagyon hamis narratíva, már régóta gondolkozok, hogy írok egy ilyen cikket erről a filmről, ami a körülütte zajló nézői-kritikusi-rajongói ellentéteket járja körül, csak az a baj, hogy ehhez a filmet is újra kéne nézzem, azt pedig nagyon nem akarom.
"Alkotóként csakis te vagy egyedül a saját ötleteddel" a filmtörténeti ismereteim már nem a régiek, de nekem valamiért úgy rémlik, hogy ez a Star Wars dolog mintha egy George Lucas nevű csávó saját ötlete lett volna.
"az a diktatúrák szokása" mintha kicsit messzire szaladtál volna, Johnsonnak joga (de ami fontosabb igazából) lehetősége volt elkészíteni a filmet. És neked jogod van, hogy zseniálisnak tartsd, nekem meg jogom van hogy egy rakás szarnak tartsam, és mindkettőnknak joga van ezt leírni. Nekem ez elég demokratikusnak hangzik, de ha ettől diktátor leszek, ám legyen.

@scal: Köszi.

Rush: előzetesen nem gondoltam volna, hogy a listán lesz, aztán újranéztem, és rájöttem, hogy kevés filmet imádok ennyire.

A szobalány: olyan értelemben nem feminista, hogy nem a mai amerikai baloldai feminizmus programfilmje, szerintem ennél univerzálisabb, és ezért (is) jobb.

Skyfall: szerintem a következő filmnél bukik a sorminta, mert tuti, hogy szar lesz ez is.még mindig itt van ez a két balfasz író, és még mindig erőltetik a Spectre legrosszabb szálait.

Birdman: :D mit is mondhatnék? :D ezt is újranéztem, jók a színészek, a dialógok, a történet, az egysnittes megoldás, de egy 25 perces Bojack Horseman epizód nagyobb érzelmi erővel és drámával beszél ugyanazokról a kérdésekről, amiket a Birdman is felvet.
Amúgy még sokmindent reklamálhatnál, nincs itt a Napos oldal sem, vagy az Utódok, vagy az Éjfélkor Párizsban, és hát azért nincsenek, mert becsületesen újranéztem mindent :)

Szerintem Lazóknak az a baja, hogy más filmeket tett volna erre a listára, amit eszébe se jutott megírni :)

Na most egy kis háttérinfó: az alaplista úgy készült, hogy megnéztem a régi toplistáimat, és újranéztem egy rakás filmet. a bevételi lista nyilvánvaló, a számok alapján + egy kis változatosság, mert nem akartam full önismétlő lenni. Ellenben a kritikus toplisták nem úgy készültek, hogy én gondoltam egyet, és felraktam ezeket a filmeket amikről jobb-rosszabb emlékeim vannak, hanem körülnéztem a világhálón milyen évtizedes toplisták vannak (nem itthoni cikkeket), és azokból mazsolázgattam. Tehát ezek bizony mind-mind rajta vannak mások toplistáin, szóval ne engem kérdőjelezz meg, hanem őket.

Szárnyas fejvadász: szerintem aki egy kicsit is az eredeti film felszíne alá nézett, annak nem tetszik az új film. Aki szereti, azért szereti, mert szép-hangulatos és mer lassú lenni. Csak az eredeti filmben ennek funkciója volt, hogy valami többet-mélyebbet mondjon el, itt pedig szimplán azért ilyen, mert az eredeti ilyen volt. A játékot nem ígérem, van előttem most kb 40 játék, amit ki kéne játszani, plusz lesznek új megjelenések, sose érek a végére. Most se értem, miért ezt a szart írom, ahelyett, hogy játszanék.

Érkezés: az a bajom, hogy a csaj végigszenvedteti a gyerekét a rákos megbetegedésen és a halálon (meg a férjét is, hogy végignézze mi történik a saját gyerekével), és mindez olyan gusztustalan pátosszal előadva, mintha a csaj részéről lenne egy önfeláldozás. Villeneuve úgy indult, hogy az egyik kedvenc rendezőm lesz az évtizedben, de ezzel meg a Blade Runnerrel meg a Sicarióval úgy megutáltatta magát velem, ami példa nélküli.

Utolsó Jedik: most mondjam azt, hogy meglep, hogy neked tetszett ez a rakás szar? :D

Santino89 · http://filmbook.blog.hu/ 2020.01.25. 15:51:47

@scal: A Tél katonája elég nagy csalódás volt most újranézve, a Holtodiglant viszont nagyon sajnálom, hogy lemaradt.
Az M:I 5-öt szintén újranéztem (a négyet is), és most még jobban tetszett mint elsőre, dehát James Bond az csak James Bond :)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2020.01.28. 02:03:03

@Santino89: csalódás volt a Tél katonája? de miért, miért miért? Nekem az tetszik valahányszor megnézem. Most láttam az Utódokat is és az megint csak tetszett, mondjuk nekem minden Clooney film tetszik. De igen megint úgy vagyok vele, hogy nincs idő már annyiszor újranézni filmeket, és ezt pedig kellene csinálni, mert ha egy filmet az ember unalmasnak talál többszöri nézésre az mond valamit.

Igen a Napos Oldalt is írni akartam, mert utána szépen előszedtem a listáidat és átnéztem, hogy jéé ez is lemaradt, meg az is. El se hiszem, hogy eljött a megváltás, és beigazolódott, hogy csupán pár évet kell várjak.

Te elkezdtél játszani? És mikkel játszol? remélem PC-n Nagyon helyes.

Szerintem jó lesz a No time to Die, majd meglásd :D

Simán elhiszem, hogy ezek rajta vannak mások listáin.

Igen, most hogy ezt így írod az Érkezésnél, ez tényleg undorító benne, de én alapvetően a sci-fi vonalat szerettem benne, nem a drámait. Azt leszartam.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2020.01.28. 13:38:08

@Santino89:

„a vén kecske is megnyalja a sót” :)))

Hát igen, amúgy meg olyan vagyok, mint a lovad: magával ragadó. Nyilván ezért tudtalak meggyőzni a kommentszekcióról is, bár az Egri csillagoknál már elbizonytalanodtam, hogy jól tettem-e, hogy győzködtelek. :)

Mivel a komáimmal szoktam új filmeket is nézni, nyilván van tíz olyan film az elmúlt tíz évből, ami tetszett. Az ebbingi óriásplakátok például, vagy a Fejvadászok című skandináv krimi (nem vertem még ki a fejemből, hogy esetleg külön cikket írjak róla), vagy Az ember, akit Ovénak hívnak. De ezt jobban át kéne gondolnom, a memóriám viszont sajnos nem túl jó.

P. S.: Miféle bukott cikkről beszélsz? És akkor én mit szóljak az Őrült nők ketrecéhez? 103 kattintás van rá, ebből kb. 10 a sajátom, kb. 70 pedig empatikus ismerőseimé, akik a kedvemért rákattintottak, de igazából tudom, hogy nem érdekelte őket. :) Kicsit vissza is vette a kedvemet a blogolástól: fejben azóta már sok ismertetőt összedobtam, de amikor rászánnám magam arra, hogy elkezdjem leírni azt, ami a fejemben van, vagy befejezzem, amit már korábban elkezdtem, akkor eszembe jut az ÉN bukott cikkem, és azt mondom, inkább előbb elmegyek aludni, vagy megnézek egy filmet, ahelyett hogy írjak egy másikról egy újabb bukásra ítélt cikket. :)

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2020.01.28. 21:54:01

@Field64: írj egy Tíz bukott cikk toplistát :D hátha segít

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2020.01.28. 22:38:04

@Field64: az a Tíz cikk, amit basztatok elolvasni :D

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2020.01.28. 23:14:17

@scal:

:)))

Á, nem írok ilyet. Végtére is voltak olyan írások is, amelyek sokkal jobban mentek, mint amire számítottam. Például az Anyu a sztár, ami azért annyira nem híres film Magyarországon,, mint ahány látogatója volt, pedig még a szexet vagy az erőszakot se tudtam marketingcélokra felhasználni, mert nincs benne. :) Jól ment a Fellini-Satyricon, az Elátkozottak és A bádogdob is, pedig azoknál szerényebb érdeklődést tartottam valószínűbbnek. Viszont többet vártam volna az Egy erkölcsös éjszakától, a Szexmissziótól, a Negyedik fázistól vagy a Rocco és fivéreitől, amelyek azért nem lettek annyival rosszabbak, mint amennyivel kevesebb látogatót vonzottak a többinél.

Egyébként a blog idővel biztos beindul majd újra. Magam részéről úgy terveztem, hogy február elején, de amennyire nincs kedvem írogatni az utóbbi hetekben (folyton későn érek haza, és fáradt vagyok), lehet, hogy március lesz belőle. Majd kialakul. :)