MovieCops

WATERLOO

2021. február 16. - Field64

nicroegnek

A legendás olasz producer, Dino De Laurentiis (1919–2010) a hatvanas évek közepén jelentette be, hogy filmet akar készíteni Bonaparte Napóleonról. A különösen költségesnek ígérkező produkció anyagi fedezetének előteremtése érdekében társult a szovjet Moszfilm céggel. A rendezést az Oscar-díjas Szergej Bondarcsuk vállalta. Napóleon szerepére több jelölt közül az amerikai Rod Steigert választotta, akinek játéka a film egyik nagy erőssége. Wellington herceget a közelmúltban elhunyt Christopher Plummer alakította, szintén kiválóan. Eredetileg a Szovjetunióban, Franciaországban, Belgiumban és Spanyolországban zajlott volna a forgatás. A waterlooi csata helyszínét végül Ukrajnában alakították ki, a belsők többségét pedig Olaszországban forgatták. Az előzetes marketingmunka ellenére a film kritikai fogadtatása hűvös volt, a remélt világsiker is elmaradt. De Laurentiis szerint a bukás egyik oka az volt, hogy a filmben nem szerepeltek igazán nagy sztárok. Magyarországra 1972 májusában jutott el a Waterloo. A hazai kritikusok általában elnézők voltak vele: dicsérték a látványvilágát, a főszereplők alakítását, valamint kiemelték, hogy Bondarcsuk a grandiózus külsőségek ellenére sem feledkezett el a jellemábrázolásról, az emberi tartalomról. Bár az opusz nem lett igazán nagy klasszikus, sőt az elmúlt ötven évben kissé el is feledték, egyes szakemberek szerint a Waterloo hibái ellenére is érdemtelenül alábecsült történelmi film. (Mivel a waterlooi csata előzményeiről és pontos lefolyásáról magyar nyelven is találhatók színvonalas on-line anyagok, ezért szokásomtól eltérően eltekintettem a történelmi háttér ismertetésétől.)

A teljes cikk erre a linkre kattintva érhető el!

waterloo00.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://moviecops.blog.hu/api/trackback/id/tr7016420592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Oldfan 2021.02.15. 10:28:08

A film nekem az egyik kedvencem a kosztümös mozik közül, minden hibája ellenére. Ahogy tudom, a nyugati forgalmazás egyik bukási oka a szovjet fényképezési stílus volt, amire az ottani közönség nem volt vevő. (Hatalmas totálok, hosszan kocsizó kamera, bömbölő ágyúk, a vászont teljesen betöltő színes ruhás katonák menetelése, ám maga a közelharc szinte nincs ábrázolva a filmben. Szinte személytelen az egész ütközet, különösen, hogy bő 40 percig vonulgatnak a katonák a képen.) Rövid kivételek persze akadnak.
- Az sem tett jót, hogy pár jelenetet a tüzérségnél többször bevágtak, más állásból felvéve, de jól felismerhetően. Nevetséges volt a hatásuk, ezt megtapasztaltam anno a moziban.)
- Ám ezeknél lényegesebb hiba az, hogy a csatáról pár jól ismert tényt teljes figyelmen kívül hagytak. Kezdve ott, hogy Napóleon nem küldött erősítést a poroszok útját álló kb. ezrednyi franciának, akik egy szűk völgyet védtek. Pár ágyú meg ezred, és Wellington csapatai nem tudnak egyesülni Blücherével. Rövid, de véres harc után a poroszok áttörtek. Meg sem jelenítették ezt a kulcsmozzanatot.
- A franciák elhibázott lovasrohamát szegény Ney nyakába varrták, de a parancsnoki láncot ő nem írhatta át. Egy akkora seregrész mozgatására csak a fővezér adhatott utasítást. Ez a csata előtt mutatkozott meg, amikor Ney hadrendben álló egységei megrohanhatták volna a hosszú libasorban Waterloo felé vonuló angolokat. Egy korabeli hadsereg ekkor volt a legsebezhetőbb. Ám Ney hiába kért rá engedélyt Napóleontól, nem kapta meg, mert ő nem hitte el, hogy ez a valós helyzet. Azt hitte, Ney az angol seregnek csupán egy részét látja. Miután a saját csapatai szintén felvonulóban voltak a hadállásaikba, nem mert kockáztatni. Elképesztő, de a híres ütközet tulajdonképpen elmaradhatott volna. Viszont világosan kiderül belőle, egy francia tábornok mennyi önállósággal rendelkezett a csatatéren.
- A francia lovasság ugyan nem bírt az angol gyalogsági négyszögekkel, de sakkban tartotta őket. Ha mozdulnak, felbomlik a védelem, akkor áttörték volna a soraikat. Volt egy rövid időszak, amikor Napóleon lényeges ellenállás nélkül felküldhette volna a gyalogságát a fennsíkra, de elmulasztotta. Aztán megjött a a front mögül a teljes angol lovasság, amely igen durva közelharcban szorította le a megtizedelt franciákat a tetőről. Még órákig tartott utána csata, de mindkét fél lovassága használhatatlanná vált. Ez sincs a filmben.
- A magas, elegáns angol tábornok, kontra alacsony, kövér törpe császár az angol gúnylapok korabeli ábrázolásmódja volt. A valóságban Napóleon a kor átlagmagasságával rendelkezett, nem számított alacsonynak. Elhízott sem volt, bár némi pocakja akadt. A betegsége viszont igaz.
- A Régi Gárda vitézül fedezte a császár menekülését a csata végén, de végül megadták magukat. Ágyúkat odavonszolni kilométerekről ellenük nem lehetett. Erősen sötétedett, a talaj combig érő sár volt, mindkét fél a teljes kimerülés határán állt.. A filmbeli halomra ágyúzásuk hatásvadász fogás, ami persze valahol érthető. A nézőt akarták sokkolni vele. De miután a történelmi hűséget hangsúlyozták a kivitelezők, szintén visszafelé sült el.
Véleményem szerint a film a hibák ellenére is jól fogyasztható. Az igazi sikerhez egy pattogósabb vágás és erőteljesebb stílus kellett volna, mert a végső kép olyan, mint egy tabló, vagy grandiózus körkép, amit lehet csodálni, de azonosulni vele nem igazán.

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2021.02.15. 10:34:03

@Oldfan:

Tulajdonképpen egyetértek veled. Amikor belekezdtem a történelmi hitelesség ellenőrzésébe, annyi infóval szembesültem, amire plusz egy poszt sem lenne elegendő, szóval erősen szelektáltam azt a részt. Köszönöm a kiegészítéseket.

Ami a filmet illeti, nekem is hasonló a véleményem. Kétségtelenül grandiózus alkotás, a CGI korában szinte hihetetlen, hogy régen még így is készültek filmek (ez egyébként szerintem a film előnyére válik), de szerintem valóban kevesebb lelkizés és több mozgalmasság kellett volna. Nem hiszem, hogy ettől csorbultak volna a film értékei. Bondarcsuk sajnos egész pályáján sosem volt képes elfogadni, hogy egy monumentális filmet nem lehet ugyanolyan művészi attitűddel megrendezni, mint egy kis költségvetésű lélektani drámát.

Oldfan 2021.02.15. 10:55:08

@Field64: Szerintem "A hazáért harcoltak" nevezhető kivételnek az életművéből az általad utolsó sorban írottakra vonatkoztatva. Abban vannak monumentális és mégis a tablószerűségen túllépő háborús jelenetek, míg Vjacseszlav Tyihonov vagy Vaszilij Suksin alakításai igazi emberi drámát hordoznak.
Apropó: Suksintól a Vörös kányafa szintén "megér egy misét." Arról nincs valami a fiókod mélyén?

Field64 · https://moviecops.blog.hu/ 2021.02.15. 11:01:01

@Oldfan:

Igen, a Vörös kányafa régi tervem, ha megérem, meg fog valósulni.
A legnagyobb gond, hogy a legjobb források orosz nyelvűek, miközben a magyart se beszélem túl jól. :) De azért előbb-utóbb összejön.

Ez a Waterloo is hosszasan készült, főleg technikai jellegű nehézségek közepette, és van egy baljós előérzetem, hogy legalább akkorát bukok vele, mint Napóleon a csatatéren vagy Bondarcsuk a kasszáknál. :)
süti beállítások módosítása