KÖNNYŰZENEI PANORÁMA – BONEY M.: AZ EURODISCO KLASSZIKUSA

2022. szeptember 15. 06:00 - Field64

A nyugatnémet Boney M. az 1970-es évek egyik legsikeresebb popegyüttese és az eurodisco egyik legnagyobb sztárja volt. Nemcsak Európában, hanem az ázsiai, az afrikai és az arab országokban is nagy népszerűségnek örvendett. Az együttes szülőatyja Frank Farian zenei producer volt, aki a műfaj olyan sztárjait menedzselte még, mint Gilla, az Eruption, a La Mama, a Milli Vanilli, a La Bouche és a No Mercy. Fénykorában a Boney M. a legendás svéd popcsapat, az ABBA legnagyobb vetélytársának számított, noha a két formáció közötti különbségek nagyobbak, mint az azonosságok. Az ABBA – az egyik kislemezük B oldalán hallható egyveleget leszámítva – csak saját dalokat énekelt, a két férfi tag, Björn és Benny szerzeményeit, míg a Boney M. repertoárjának javát feldolgozások alkotják. Az ABBA visszafogott imázsa miatt „családi zenekar”-nak, minden korosztály kedvencének számított, míg a Boney M. tarkább, merészebb imázsa inkább a fiatalokat célozta meg. A diszkózene háttérbe szorulása az 1980-as évek elején a Boney M.-et is érzékenyen érintette, ennek ellenére akkoriban is többször szerepelt a sikerlistákon. A zenekar több alkalommal is fellépett Magyarországon. Legközelebb a jövő hónapban hallhatjuk a formációt az Aréna Retró Party egyik sztárvendégeként, egész pontosan a Liz Mitchell nevével fémjelzett utódegyüttest. Az új évezredben ugyanis több különböző együttes járja a világot Boney M. néven, mivel egy 1990-es bírósági ítélet szerint a klasszikus formáció mindegyik tagja jogosult a név használatára. 2010. december 30-án szentpétervári hotelszobájában holtan találták az együttes egykori „örökmozgó” táncosát, Bobby Farrellt.

A linkelt dalcímekre kattintva az azokhoz tartozó videóklipek tekinthetők meg. Ezek egy idő után azonban különböző okokból sajnos eltűnhetnek a YouTube-ról.

TAGOK

A klasszikus felállás

* Maizie Williams [Maizie Ursula Williams] (Karibi-térség, Montserrat, 1951. március 25.) – táncos, vokál (1975-től)

* Bobby Farrell [Roberto Alfonso Farrell] (Holland Antillák, Aruba, 1949. október 6. – Oroszország, Szentpétervár, 2010. december 30.) – táncos, vokál (1976–1982, 1984-től)

* Marcia Barrett (Jamaica, St. Catherine, 1948. október 14.) – ének, háttérvokál (1976-tól)

* Liz Mitchell [Elizabeth Rebecca Mitchell] (Jamaica, Clarendon, 1952. július 12.) – ének, háttérvokál (1976-tól)

További közreműködők

* Sheyla Bonnick [Sheila Yvonne Bonnick] (Jamaica) – háttérvokál (1975; 1994 és 2003 között a Maizie Williams-féle Boney M. tagja)

* Mike – tánc (1975)

* Nathalie – tánc, ének (1975)

* Claudja Barry (Jamaica, 1952.) – háttérvokál (1975–1976)

* Reggie Tsiboe (Ghana, Kumasi, 1950. szeptember 7.) – ének, háttérvokál (1982–1986, 1989–1990)

* Madeleine Davis – háttérvokál (1989–1990)

* Pattye Onyewenjo – háttérvokál (1989–1990)

* Sharon Stevens – háttérvokál (1989–1990)

* Patricia Lorna Foster – háttérvokál (1992-től a Liz Mitchell-féle Boney M. tagja)

* Carol Grey – háttérvokál (1992-től a Liz Mitchell-féle Boney M. tagja)

* Tony „Tony Tony” Ashcroft – táncos, rap (1994-től a Liz Mitchell-féle Boney M. tagja)

Frank Farian, a Boney M. atyja

KARRIERTÖRTÉNET

A kezdetek

Frank Farian nyugatnémet producer Franz Reuther néven született 1941. július 18-án a Rajna-vidék-Pfalz-i Kirnben. Szakácsként dolgozott, mígnem kitalálta, hogy megpróbál betörni a könnyűzene világába, hiszen imádott énekelni. 1967-ben feldolgozást készített Otis Redding Mr. Pitiful című dalából. A kislemez Frankie Farian álnéven jelent meg, de nem sok vizet zavart. Annyi azért elkelt belőle, hogy jöhetett egy újabb single, aztán még egy és még egy, sőt 1971-ben és 1973-ban már egy-egy nagylemez is. 1974-ben Farian egy újabb feldolgozást készített, amelynek alapjául Prince Buster hét évvel korábbi felvétele, az Al Capone szolgált. Az új változat a Baby Do You Wanna Bump címet kapta. A vokált Farian énekelte, ami abból állt, hogy a zene ritmusára hébe-hóba mély hangon eldörmögte a felvétel címét, sőt állítólag ő produkálta a falzett szólamot is. A kislemezt Boney M. néven dobta piacra. A közismert magyarázat szerint az M. a Music szó rövidítése, a Boney pedig Bonaparte Napóleon gyermekkori beceneve. Maga Farian viszont azt állította, hogy a Boney című ausztrál detektívsorozat címszereplőjétől kölcsönözte a nevet. Egyszer ugyanis épp akkor kapcsolta be a tévét, amikor ez a széria ment: megtetszett neki a név, amely szerinte az M.-mel kiegészítve hangzott a legjobban. (Az igazság valahol félúton van: a széria nyomozó főhősének hivatalos neve ugyanis Bonaparte Napóleon, és Boney a beceneve, de semmi köze a hadvezérhez.) A Baby Do You Wanna Bump slágerré vált Hollandiában és Belgiumban, ezért Farian úgy döntött, hogy együttest alapít, hogy a közönség arcokhoz tudja kapcsolni a népszerű felvételt. Nyomós érv volt az is, hogy szerinte „black music”-ról volt szó, amihez ő mint fehér előadó annak ellenére sem illett, hogy valóban ő énekelte a dalt.

Balról jobbra: Liz, Bobby, Maizie és Marcia

Katja Wolfe ügynökségének közreműködésével állt fel az első Boney M.-formáció, melynek oszlopos tagja Maizie Williams exmodell volt. Maizie beajánlotta jamaicai barátnőjét, Sheyla Bonnick énekesnőt, és a slágert népszerűsítő tévéfellépéseken csatlakozott hozzájuk egy Mike nevű táncos is, majd egy Nathalie nevű táncosnő. Róluk keveset tudni, a családnevük sem ismert. Mike egyes források szerint még az 1970-es években elhunyt. Nathalie sem a Boney M.-től ment nyugdíjba, mert rövid idő múlva felváltotta őt Claudja Barry. Nem tudni, pontosan mi okból, de hamarosan távozott Sheyla is. Maizie az Arubából származó táncost, Bobby Farrellt ajánlotta Mike megüresedett helyére. Ezzel azonban nem oldódtak meg a tagproblémák, mert 1976-ban Claudja is bejelentette a távozását. Énekesnői ambícióit ugyanis nem elégítette ki, hogy csupán imitálja az éneklést az élő fellépéseken. Egyébként helyesen döntött, mert szólistaként a diszkóstílus egyik népszerű csillaga lett, olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Boogie-voogie dancin' shoes vagy a Radio Action, és dolgozott olyan híres producer-zenészekkel is, mint Cerrone és Bobby Orlando. Farian két új tagot szerződtetett hosszú távra Marcia Barrett és Liz Mitchell személyében, akik barátnők voltak. Liz a sikeres és igen népes Les Humphries Singers együttest (Mama Loo, Mexico, Kansas City) hagyta ott a Boney M. kedvéért. 1976-ban kialakult a klasszikus felállás: Maizie, Marcia, Bobby és Liz. Bár Maizie volt közülük az őstag, Farian kijelentette, hogy igazából Liz Mitchell volt az együttes meghatározó személyisége: szerinte bárkit lecserélhetett volna, anélkül hogy ezt a formáció különösebben megsínylette volna, csupán Liz volt pótolhatatlan.

Az első nagylemez borítója

Az első nagylemez

Miután kialakult a végleges felállás, Farian felvette az új együttes első albumát, amely a Take the Heat Off Me címet kapta, és 1976. június 28-án került forgalomba. Az LP nyolc dala közül kettő (Lovin’ or Leavin’, Take the Heat Off Me) korábban már megjelent német nyelven Farian másik védence, Gilla előadásában. Helyet kapott természetesen az első sláger, a Baby Do You Wanna Bump is, ezt azonban jogi okokból egyes kiadásokon a Help! Help! című felvételre cserélték, amely szintén Gilla repertoárjának része. A Baby Do You Wanna Bump jogaival ugyanis akkoriban még a Creole Records rendelkezett, míg a debütáló LP-t Farian saját cége, a Hansa International hozta ki. A stúdiómunkálatok közben Farian megállapította, hogy Maizie énekhangja nem alkalmas az effajta diszkózenéhez. Miután Bobby Farrell énekével felvette a No Woman No Cry című dalt (az eredetit Bob Marley vitte sikerre), vele kapcsolatban is hasonló következtetésre jutott. Az együttes lemezein ezért a tagok közül csak Liz és Marcia hangja hallható, ámbár később Marcia is kissé háttérbe szorult. A koncerteken viszont (amennyiben nem playback-fellépésről volt szó) mind a négyen énekeltek. Az LP az első hetekben nem hozta lázba a közönséget, pedig a Boney M. diszkókban, klubokban, sőt még vidéki rendezvényeken is színpadra állt, hogy minél szélesebb körben megismerjék a nevét és a dalait. A fordulat 1976. szeptember 18-án következett be, amikor a zenekar fellépett a hatalmas népszerűségnek örvendő nyugatnémet könnyűzenei show, a Musikladen adásában, melynek műsorát mellesleg az ABBA nyitotta a Dancing Queen című világslágerével. A merész kosztümökben színpadra lépő Boney M. oly nagy sikert aratott a Daddy Cool című dallal, hogy a kislemez már a következő héten a nyugatnémet toplista élére ugrott, és megnőtt az érdeklődés az album iránt is, amely első helyezést ért el Finnországban és Svédországban, az NSZK-ban és Norvégiában pedig második volt. Egyébként az LP nyolc felvétele közül csupán a Daddy Cool volt saját dal. A Gillától és Bob Marley-től kölcsönzött felvételeket már említettem. A második kislemezsiker, a Sunny Bobby Hebb 1963-as örökzöldjének diszkóátirata, a sokféle feldolgozásból ismert Fever eredetijét Little Willie John énekelte lemezre 1956-ban, a Take the Heat Off Me pedig az olasz Marcella Bella Nessuno mai című 1974-es felvételén alapul. A Got a Man on my Mind nem más, mint Farian saját 1976-os dala, az Am Samstagabend újraértelmezése. Visszatérve Gillára, említsük meg, hogy az LP megjelenése után ő énekelte a Sunny és a No Woman No Cry német nyelvű verzióit.

A Love for Sale provokatív borítója

A második nagylemez

A gombamód szaporodó Boney M.-rajongók 1977. május 2-ától vásárolhatták meg a Love for Sale című második albumot. Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, az NSZK-ban és Svédországban vezette a toplistát, Norvégiában és Hollandiában a második helyig jutott. Az originál kiadás borítóján a tagok szinte teljesen meztelenek. Bobby csupán egy aranytangát visel, és kezében láncot tart, amelyre a földön heverő énekesnők vannak felfűzve mint rabszolgák. A hölgyek nem viseltek semmit sem, de a beállításnak köszönhetően intim testrészeik rejtve maradtak. A rabszolgaságra való utalás miatt az Egyesült Államokban, Kanadában és Dél-Koreában szolidabb fotóra cserélték az eredetit. Bár a szexualitás nálunk a hanyatló Nyugat ópiumának minősült akkoriban – sőt van olyan közéleti személyiség, aki szerint most is az –, magyar forgalmazásban a merészebb verzió jelent meg. A lemezen hallható tíz dalt buzgón népszerűsítették a rádióállomások és a lemezlovasok, így lényegében mindegyik slágerré vált. Elsőként a Ma Baker jelent meg kislemezen. A dal a harmincas évek legendás női bűnözőjéről, Ma Barkerről (Kate Barker) szól, de a nevet Bakerre változtatták, mert úgy jobban hangzott. A zenei alapok egy tunéziai népdalból, a Sidi Mansourból származnak, amelyre Farian asszisztense, Hans-Jörg Mayer hívta fel a figyelmet. A melódiát persze diszkósították. A felvételen közreműködött Farian amerikai barátja, Bill Swisher – aki akkoriban töltötte katonai szolgálatát az NSZK-ban – és felesége, Linda Blake, bár a nevüket sehol nem tüntették fel. Linda hangján halljuk a klasszikussá vált intrót: „Freeze, I'm Ma Baker, put your hands in the air and gimme all your money”, míg Bill a dal közepén hallható rendőrségi közleményt mondja be. Érdekességként említsük meg, hogy bő tíz évvel később a Milli Vanilli is előadta a slágert, és a Boney M. nevével több remixe is megjelent az évek során.

Balról jobbra: Bobby, Liz, Maizie és Marcia

A címadó Love for Sale Cole Porter 1930-as szerzeménye, melyet elsőként Kathryn Crawford énekelt A New York-iak című musicalben. Később olyan sztárok tűzték műsorukra, mint például Billie Holliday, Ella Fitzgerald, Astrid Gilberto, Elvis Costello és Seal. Az LP második kislemezeként a Belfast jelent meg, amely Marcia Barrett hangjára épül. A szerző, Drafi Deutscher kifejezetten Marciának írta a dalt, eredetileg Derry címmel. A kezdeti időszakban, amikor még szűkös volt a Boney M. repertoárja, a fellépéseiken ezt a dalt is előadták, és mindig sikert arattak vele. Farian a koncertek hangmérnökének javaslatára határozta el, hogy az album számára felveszik a Belfastot, és jól döntött, mert a kislemez első lett a nyugatnémet slágerlistán. Az Egyesült Államokban és Kanadában azonban a politikai áthallások miatt az albumon a Belfastot lecserélték a Daddy Coolra. A dal német nyelvű verziója – ismét Gilla énekével – egyébként hónapokkal korábban megjelent, mint a Love for Sale nagylemez. Az A oldal 4. trackje, a Have You Ever Seen the Rain? a Creedence Clearwater Revival 1971-es örökzöldjének feldolgozása, míg a B oldal zárófelvétele, a Still I’m Sad eredetijét a Yardbirds énekelte 1965-ben. A Motherless Child a lemezen Frank Farian és Liz Mitchell szerzeményeként szerepel, noha valójában egy tradicionális amerikai spirituáléról van szó, amely Pier Paolo Pasolini Máté evangéliuma (1964) című filmjében is elhangzott. Kuriózum, hogy a dalt másféle felfogásban Liz már a Les Humphries Singers tagjaként is elénekelte 1971-ben. A Love for Sale-ről annak idején gyakran hallhattuk a rádióban a Plantation Boy és a Gloria, Can You Waddle című dalokat is, kevésbé gyakran pedig a Silent Lover és a A Woman Can Change a Man című felvételeket.

A legsikeresebb Boney M.-album borítója

A harmadik nagylemez

1978. június 7-én került az üzletekbe a Boney M. harmadik nagylemeze, a Nightflight to Venus. Egész Európában elsöprő sikert aratott. Első helyezést ért el Ausztriában, Hollandiában, az NSZK-ban, Norvégiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban, míg Finnországban a második helyet foglalta el. A tíz track szinte mindegyike slágerré vált, és a kimásolt kislemezek is számos országban a slágerlisták élére ugrottak. Kiugró sikert ért el a Rasputin, a Rivers of Babylon és a Brown Girl in the Ring. A címadó szerzemény, az akkoriban divatos ún. „űrdisco” hatását tükröző Nightflight to Venus különböző időtartamban került fel a német kiadás első négy szériájára. Az első változat 7:09 volt, a második 5:55, a harmadik 4:58, a negyedik 4:46. Ez utóbbi lett a standard verzió, a különféle válogatásokon általában ez szerepel. Az albumon a címadó szerzemény és a Rasputin „egymásba folyik”, így ez utóbbi játékideje is többször változott: 6:39, 6:26, 6:03, 5:51. A legutolsó számít a standard verziónak, de mindegyikben újra halljuk a jó barát, Bill Swisher hangját: „But when his drinking and lusting / And his hunger for power / Became known to more and more people / The demands to do something / About this outrageous man / Became louder and louder”.

Balról jobbra: Marcia, Maizie, Bobby és Liz

Természetesen erről a nagylemezről sem hiányoztak a feldolgozások: a Painter Man eredetijét a The Creation énekelte 1966-ban. Az eredeti szerző, Eddie Phillips kezdetben állítólag nem is tudott a feldolgozásról, de amikor először meghallotta, tetszett neki. Ebben alighanem szerepet játszott az is, hogy annyi jogdíjat kapott érte, amennyiből állítása szerint egész jól eléldegélt. A King of the Road Roger Miller 1965-ös klasszikusának átirata volt, míg a Heart of Gold nem más, mint Neil Young 1972-es világslágerének átértelmezése. Az albumon két olyan dalt is találunk, amelyek a Boney M. számára íródtak, de Fariannek nincs köze hozzájuk: a Voodoo Night Giorgio Sgarbi, a Never Change Lovers in the Middle of the Night pedig Mats Björklund, Keith Forsey és Fred Jay szerzeménye. A leghosszabb track (6: 51) Frank Farian, Fred Jay és Stefan Klinkhammer szerzeménye, a He Was a Steppenwolf. A Brown Girl in the Ring egy tradicionális gyerekjátékhoz kapcsolódó dalon alapul, amely állítólag Jamaicából származik. Hasonló gyerekjáték a magyar Körben áll egy kislányka is. A Malcolm's Locks már 1975-ben piacra dobta a maga verzióját, amely miatt jogvita is keletkezett, mivel a formációban Liz Mitchell is részt vett, még mielőtt a Boney M.-hez szerződött volna. A Boney M. verziója először a Rivers of Babylon kislemez B oldalaként jelent meg. Amikor az A oldalas sláger kezdett lejjebb csúszni a toplistákon, a lemezlovasok rákaptak a B oldal trackjére, s ennek köszönhetően a kislemez újra felfelé kúszott a slágerlistákon. 1993-ban maga Farian készített belőle remixet Liz énekével.

Rasputin

A Rivers of Babylon szövege a Héber Biblia 19. és 137. zsoltárának szövegén alapul. A felvétel eredetijét a The Melodians készítette 1970-ben. A Boney M. változata kapcsán plágiumvita alakult ki, mivel az első körben csak Frank Farian és Reyam (Hans-Jörg Mayer művészneve) nevét tüntették fel a lemezen. Az eredeti szerzők, Brent Dowe és Trevor McNaughton tiltakoztak, s emiatt az újabb kiadásokra már az ő nevük is felkerült. Nyilván busás jogdíjat is zsebre vághattak, végtére is a Boney M. egyik legsikeresebb daláról van szó. Egyébként ez a felvétel is – miként a Nightflight to Venus és a Rasputin – többféle játékidővel jelent meg. Magyarországon a Rasputin körül támadtak bonyodalmak: a dalt letiltották a Magyar Rádióban, állítólag azért, mert sértette szovjet barátaink érzékenységét. (A sláger a hírhedt orosz sarlatánról, Raszputyinról szól, aki az utolsó orosz cár uralkodása alatt hihetetlen befolyásra tett szert, mígnem egy magas körökből induló összeesküvés során meggyilkolták.) Ketten az úton című 2003-as könyvében Bradányi Iván szövegíró megemlékezett arról, hogy tulajdonképpen neki „köszönhető” a Rasputin letiltása. Akkoriban ugyanis „műsorértékelő”-ként (szerintem szakszerűbb szóhasználattal: cenzorként) dolgozott a Magyar Rádióban. Az volt a feladata, hogy kiszűrje azokat a dalokat, amelyek erkölcsi-politikai okokból nem méltók arra, hogy a magyar fülekbe eljussanak. A Rasputin a refrén miatt akadt fenn a szűrőn, mert az együttes arról énekelt, hogy Raszputyin a cárné szeretője volt („Ra-Ra-Rasputin / Lover of the Russian Queen...”). Az állítás egyébként történelmileg egyáltalán nem bizonyított, sőt nagyon valószínű, hogy csupán koholmány: a babonás cárné ugyan mindent elhitt a sarlatánnak, de nem lett a szeretője. Valószínű, hogy Raszputyinban is maradt annyi tisztelet „cárné anyácska” iránt, hogy nem kezdeményezett semmilyen intim viszonyt vele. Az viszont rejtély, hogy a kommunista Magyarországon az orosz kommunisták által meggyilkolt néhai cárné erénye miért volt ennyire kardinális probléma egy diszkósláger vonatkozásában. A dal mellesleg a Szovjetunióban is hatalmas népszerűségre tett szert, ámbár az együttest felkérték, hogy 1978-as oroszországi fellépéseinek repertoárjából hagyja ki. 1979-ben a formáció Sopotban adott koncertet. A lengyelek se kérték a dalt, a Boney M. mégis előadta. A koncertet élőben közvetítette a Lengyel Rádió, de a kifogásolt slágert a másnapi tévéváltozatból kihagyták. Ne hagyjuk említetlenül, hogy a Rasputinnak létezik német nyelvű verziója is, természetesen Gilla énekével.

Balról jobbra: Maizie, Liz, Marcia, középen: Bobby

Koncertek a Kisstadionban

1978 a magyar Boney M.-rajongók számára is emlékezetes esztendő, hiszen a kvartett ekkor lépett fel először hazánkban: június 30-án, július 1-jén és 2-án adtak koncertet a budapesti Kisstadionban. Több szempontból is fordulópontot jelentett ez a három koncert a magyar zenei életben. Addig ugyanis a külföldi vendégművészek többsége karrierje elején vagy már a leszállóágban jött el hozzánk, a Boney M. viszont épp sikerei csúcsán volt. Magyarországon először történt meg, hogy egy diszkózenét játszó külföldi együttes stadionban lépett fel, s emiatt egyesek hatalmas bukást jósoltak, hiszen magát a műfajt sem tartották koncertképesnek. A budapesti fellépés előzményei az 1978 januárjában megrendezett cannes-i MIDEM-gáláig nyúltak vissza. A Nemzetközi Koncertigazgatóság képviselője ekkor lépett kapcsolatba a Boney M. menedzsmentjével. Eleinte reménytelennek tűnt a dolog, mert az együttes szorosan be volt táblázva, és a magyar fél által ajánlott szerény gázsi sem jelentett különösebb vonzerőt. A menedzsmentnek nem tetszett az ún. esőnap beiktatása sem, de végül megállapodtak abban, hogy nem két koncert plusz esőnap lesz, hanem az esőnapon egy harmadik koncertre kerül sor, ha az első két fellépést nem zavarja meg a rossz időjárás. Végül minden szerencsésen alakult, és mindhárom koncertet hatalmas sikerrel tartották meg. A Lobogó tudósítója például így írt: „Az európai slágerlistákról, lemezekről, diszkókból ismert számok most megelevenednek. Nemcsak a hangjával énekel az együttes. Az ezüstcsillogású, aranycsillogású ruhák minden villanásával. A kezükkel. A derekukkal. A lábukkal. Minden mozdulatukkal. Utánozhatatlan lépésekkel kíséri a Daddy Coolt Bobby. Mikrofonnal a kezében táncol Maizie, Liz és Marcia. A közönség tombol, a közönség tapsol, a közönség elragadtatottan füttyöget. És néma csöndben hallgatja végig az egykori Yardbirds-sikert, a gyönyörű dallamú Still I’m Sadet. Csak a szám végén dübörög, sikongat hálásan. Tavalyi és idei sikerek váltakoznak. Mindenki énekel. No Woman No Cry. Tízezer néző felelget Marciának. Sárga fényben fürdik a Boney M., majd lilában és kékben, vörösben és zöldben. Aztán kialszanak a fények.” 1978 újdonsága volt a Mary’s Boy Child – Oh My Lord című Boney M.-kislemez is, amely szintén slágerré vált, és azóta egyike a legismertebb karácsonyi popzenei örökzöldeknek.

A fantázia óceánjai

A negyedik nagylemez

Az Oceans of Fantasy című negyedik album megjelenési időpontja 1979. szeptember 21. volt. Első helyezést ért el az osztrák, a finn, a nyugatnémet, a norvég és a brit toplistán, és harmadik lett Hollandiában. Beharangozója a közel fél évvel korábban, március 26-án megjelent kislemez, a Hooray! Hooray! It's a Holi-Holiday volt, amely a Polly Wolly Doodle című amerikai gyerekdalon alapul. A Disco Fever (1979) című zenés filmben is elhangzott a B oldalon hallható Ribbons of Blue-val egyetemben. Mindkét szerzemény nagy népszerűségnek örvendett Európa-szerte, mégsem lettek annyira sikeresek, mint a korábbi kislemezek, így ez is oka lehetett annak, hogy az új albumra a Hooray! Hooray! nem került rá. Az A oldalt azonban a Ribbons of Blue zárja, igaz, csak kétperces változatban. Az album húzóslágerei: Gotta Go Home, Bahama Mama, El Lute, Calendar Song. A Gotta Go Home a Nighttrain együttes 1973-ban kiadott Hallo Bimmelbahn című dalára épült. A Bahama Mama a Liz Mitchell vallási irányultságát tükröző I’m Born Again című kislemez B oldalaként is megjelent, és újra hallható benne a Ma Bakerből ismert Linda Blake hangja: „What's the matter with men today / Six beautiful roses / And nobody to pluck them / It's a crying shame”. Linda férje, Bill Swisher az El Lute című slágerben működött közre: „This is the story of El Lute / A man who was born to be hunted like a wild animal / Because he was poor / But he refused to accept his fate / And today his honor has been restored”. A dal az El Lute néven ismert és még mindig élő spanyol betyárról, későbbi íróról, Eleuterio Sánchez Rodríguezről szól, akit gyilkosság vádjával ártatlanul bebörtönöztek, és a sláger születése idején még börtönben volt. 1981-es szabadulása után El Lute találkozott a Boney M. tagjaival, akik neki ajándékozták a kislemezért kapott aranylemezüket. A szintén gyerekdalból diszkósított Calendar Song szövege lényegében nem más, mint a hónapok felsorolása.

Balról jobbra: Maizie, Bobby, Marcia, elöl: Liz

Ahogy az előző három album esetében is történt, a címadó dal nem került be a legnagyobb Boney M.-slágerek közé. A Two of Us nem más, mint egy 1969-es Beatles-dal átirata. Nem lett különösebben ismert a Bye Bye Bluebird, a No Time to Lose és a No More Chain Gang, bár ez utóbbit 1992-ben a török sztár, Tarkan is feldolgozta. Az album egyik meglepetése az Eruptionből frissen kivált énekesnő, Precious Wilson vendégszereplése volt. A nyitófelvételben (Let It All Be Music) hallható a hangja először, míg az A oldal ötödik trackje, a Hold On I’m Coming lényegében az énekesnő első szólóslágere, a saját – szintén 1979-ben megjelent – albumán is hallható. Az eredeti felvételt a Sam & Dave kettős énekelte lemezre 1966-ban. Az Oceans of Fantasy volt az első Boney M.-album, amely részletesen közölte a közreműködők névsorát, és ekkor derült ki a nyilvánosság számára, hogy a négy tag közül csak Liz és Marcia énekel: a férfi szólamokat nem Bobby, hanem maga a menedzser, Frank Farian adta elő, aki a Bye Bye Bluebirdben lényegében saját magával duettezett. A közreműködők közül feltétlenül emeljük ki Michael Cretu nevét, aki a nyolcvanas években a Moti Special tagjaként és szólóban egyaránt ismertté vált, továbbá gondosan egyengette akkori felesége, Sandra szólókarrierjét, 1990-ben pedig elindította az Enigma nevű projektjét. 1980-ban nem jelent meg új Boney M.-sorlemez, de mégis születtek új dalok. Előbb a My Friend Jack és az I See a Boat on the River, melyek helyet kaptak a The Magic of Boney M. – 20 Golden Hits című friss válogatáslemezen is, majd a Children of Paradise / Gadda-Da-Vida és a Felicidad (Margherita) / Strange. Az új dalok közül a Children of Paradise tükrözte legegyértelműbben, hogy a Boney M. az addigi hangzásvilág átalakításán munkálkodik, természetesen a diszkó keretein belül maradva. A Gadda-Da-Vidda az Iron Butterfly 1968-as örökzöldje nyomán készült. A My Friend Jack a The Smoke 1967-es dalának feldolgozása, a Felicidad (Margherita) pedig az olasz Pino Massara előző évi felvételének átigazítása a Boney M. arculatához.

A Boonoonoonoos hivatalos változatának borítója

Boonoonoonoos

Két évvel az Oceans of Fantasy után, 1981 szeptemberében érkezett meg a Boney M. nagyon várt ötödik albuma, a Boonoonoonoos (a karibi szó jelentése: boldogság). A felfokozott várakozás részben annak volt köszönhető, hogy a média egyre gyakrabban pedzegette a formáció feloszlását, és nyilvánosságot adott a tagok és Farian között feszülő ellentéteknek, melyek egy része anyagi természetű volt. Mindezek betetőzéseként mulandóban volt a diszkóláz is. Mindazonáltal már 1980 első hónapjaiban megkezdődtek az előkészületi munkálatok, sőt nyáron egy nizzai stúdióban Liz, Marcia és a stúdiózenészek közreműködésével fel is vettek néhány új dalt. A Children of Paradise borítója szeptemberre ígérte az akkor még cím nélküli új nagylemezt. A single azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért Farian újragondolta a készülő album koncepcióját. 1981 tavaszán a Boney M. teljes tagsága Jamaicára érkezett, hogy újabb felvételeket készítsenek, s közben koncertet adtak Rita Marley-vel, fotózkodtak az album számára, és videót készítettek a lemezkészítés munkafolyamatáról, aminek során klipeket is rögzítettek. Eredetileg dupla albumot terveztek, ám a legtöbb országban csak az egylemezes verzió jött ki tizenhárom dallal. A kiadvány a fontosabb piacokon sehol nem került be a Top 5-be. Az NSZK-ban, Franciaországban és az Egyesült Államokban limitált példányszámban forgalomba hozták a dupla albumot is, a bónuszlemez azonban csak maxi verziókat tartalmazott. A hűvös fogadtatás ellenére zeneileg a Boney M. egyik legérdekesebb albumáról van szó, amelyet kísérletezés és viszonylagos sokszínűség jellemez.

We Kill the World

Az elsőként megjelent kislemez a Malaika / Consuela Biaz volt. A szuahéli nyelven előadott Malaika eredetileg a tanzániai Adam Salim 1945-ös keltezésű szerzeménye, bár a szerzőiséget többen vitatják. A dalt az évek során olyan előadók énekelték, mint például Miriam Makeba (lényegében ő tette világhírűvé), Harry Belafonte, Rocco Granata, a Hep Stars (Benny Andersson együttese az ABBA előtt) vagy a Boney M. előtt három évvel a Saragossa Band. A Boney M. verziója egy sikersorozatot szakított meg, mert nem került be a német Top 10-be, sőt 13. helyezésével az addigi legrosszabb eredményt produkálta az együttes áttörése óta. A refrén, a „Wimoweh, wimoweh” a The Lion Sleeps Tonight című örökzöld slágerből származik, amely a Malaikával egy időben aratott nagy sikert a Tight Fit feldolgozásában. 1981 novemberében jött ki a második kislemez, a We Kill the World (Don't Kill the World), amely a Belfast után ismét Marcia Barrett énekhangjára épült. A dal napjainkban talán még aktuálisabb, mint 1981-ben volt, mert arra figyelmeztet, hogy az emberiség felelőtlenül elpusztítja a világot, amelyben él. A dal első felére, amely a világ megöléséről szól, a második rész gyermekkórusa válaszol: „Don't kill the world / She's only we have / And surely is / Worth to save / Don't let her down / Fight for the trees / Go on and do / The one who wins is you”. Természetesen erről az albumról se hiányoznak a feldolgozások: a The Ethiopians Train to Skaville című 1968-as felvételének feldolgozása és Van Morrison szerzeménye, az I Shall Sing a nyitó egyvelegben hangzik el, a Ride to Agadir egy Mike Batt-dal átértelmezése, a Sad Movies (Make Me Cry) pedig Sue Thompson 1961-es slágerének feldolgozása. Jelen sorok írójának két kedvence erről a lemezről tudomásom szerint kifejezetten a Boney M. számára íródott: az African Moon és a Silly Confusion. Ez utóbbit Bob Marley kingstoni stúdiójában vették fel. 1981. november 23-án újabb Boney M.-nagylemez jelent meg, a karácsonyi dalokat tartalmazó Christmas Album.

Balról jobbra: Marcia, Maizie, Bobby és Liz

Az utolsó két sorlemez

1982-ben tagcserére került sor, elment Bobby Farrell: „Elegem volt ebből az egészből. Nem akarok többé Frank Farian táncoló medvéje lenni. Be akarom végre bizonyítani, hogy énekelni is tudok. Ezenkívül több dohányt akarok!” Farian így látta a helyzetet: „[Farrell] igen magas összeget követelt tőlem szerepléséért és követelései behajtására felfogadta azt a rámenős ügyvédet, aki a Baader–Meinhof-perben védte a terroristákat. Engem viszont úgy kezelt, mintha ő lett volna terrorista, én viszont nem hagytam a nadrágomat lehúzni magamról.” Bobby utódja a Ghanából érkezett gitáros-énekes, Reggie Tsiboe lett. Elsőként a The Carnival Is Over című kislemezen működött közre, amely a Seekers 1965-ös klasszikusának feldolgozása. Fogadtatása hűvös volt, és ez a sors várt a következő évben piacra dobott Jambo / Hakuna Matata (No Problems) című kislemezre is. 1984. május 21-re elkészült az újabb Boney M.-nagylemez, a Ten Thousand Lightyears, amely a formáció első olyan albuma volt, amely egyszerre jelent meg bakeliten és CD-n. Nekünk, magyaroknak azért is érdekes ez a lemez, mert a Future World zenei alapjait az Omega Tízezer lépés című szerzeményéből kölcsönözték, a Wild Planet pedig egy másik Omega-dal, az Ajánlott útvonal átdolgozása. (A jogdíjak kérdését állítólag előzetesen rendezték, ám az eredeti szerzőket nem tüntették fel a lemezen.) Az Exodus (Noah's Ark 2001) és a Somewhere in the World című dalokat szánták húzóslágereknek, de mindkettő szerény érdeklődést keltett, s maga az album sem fogyott túl jól.

Balról jobbra: Liz, Maizie, Bobby, Reggie és Marcia

A nem túl lelkes fogadtatás ellenére 1984 mégsem volt teljesen rossz év a Boney M. számára. Két aktuális olasz sláger feldolgozása visszajuttatta a formációt a toplisták felsőbb régióiba. A Kalimba de Luna eredetije Tony Esposito előadásában szinte egy időben szerepelt a toplistákon a Boney M. verziójával. Ez utóbbi eredetileg Reggie Tsiboe szólókislemeze lett volna, klipet is forgattak hozzá, aztán mégis a Boney M. nevével adták ki, noha egyik hölgy sem énekel a dalban. Viszont egy új klipet forgattak hozzá, amelyben már Liz, Marcia és Maizie is látható. A Happy Song a Baby’s Gang slágerének átirata volt, és a három hölgy ezen se működött közre, de a klipben megjelentek. A női vokált Farian menedzseltje, a La Mama trió énekelte. Reggie mellé visszatért Bobby Farrell, aki a rapbetétet adja elő, illetve The School Rebels néven egy gyerekekből álló alkalmi csoportot is hallhatunk. Noha a Happy Song bekerült a német Top 10-be, Farian tisztában volt azzal, hogy az új idők új dalait már nem a Boney M.-től várja a közönség. Ennek ellenére Eye Dance címmel készített velük még egy albumot, amely 1985. szeptember 2-án jelent meg. A tíz felvétel elkészítésében Tsiboe vett részt a legaktívabban, még Liz és Marcia is csak néhány dalban hallható. Hogy mennyire a végét járta már ekkor a csapat, annak egyik jele, hogy nincs közös kép róluk a borítón, sőt a Boney M. név sem a jól ismert logó formájában került fel. Ismertebb dalok a korongról: Young, Free and Single, My Cherie Amour (Stevie Wonder énekelte először 1969-ben), Dreadlock Holiday (a 10cc 1980-as klasszikusának feldolgozása), Bang Bang Lulu (tradicionális amerikai dal alapján, 1980-ban a Goombay Dance Band is műsorára tűzte). A tízéves jubileum évében, 1986-ban az első világsláger, a Daddy Cool remixe lezárta a Boney M. karrierjének legjelentősebb szakaszát. A formáció feloszlását egy nyugatnémet tévéműsorban jelentették be.

A Boney M. mexikói stílusban. Balról jobbra: Marcia, Liz, Bobby és Maizie

Feldolgozások, válogatások, utódzenekarok

1988-ban New Boney M. néven jelent meg egy új maxi, a Citizen, ám nem volt különösebb visszhangja. Annál nagyobb tetszéssel fogadta viszont a közönség a Greatest Hits of All Times – Remix '88 című albumot, amelynek promóciója kapcsán az együttes még egyszer, utoljára klasszikus felállásban lépett színpadra. A siker eredményeként a következő esztendőben egy újabb nagylemezen további Boney M.-remixek láttak napvilágot: Greatest Hits of All Times Vol. 2 – Remix ´89. Ugyanezen év végén Stories címmel egy új kislemez jelent meg a Boney M.-től. Az eredeti felállásból ekkor már csak Liz Mitchell volt tagja az együttesnek, viszont újra csatlakozott a csapathoz Reggie Tsiboe. 1992-ben az ABBA példáját követve a Boney M. is albumot adott ki legnagyobb slágereiből GOLD – 20 Super Hits címmel, amelynek folytatása a következő évben került a boltokba. A More GOLD – 20 Super Hits Vol. 2 érdekessége, hogy 4 új dal is szerepel rajta Liz Mitchell előadásában: Time to Remember, Lady Godiva, Da La De La, Papa Chico. Ez utóbbi ismét egy Tony Esposito-dal feldolgozása volt. A két nagy sikerű válogatásalbum promóciójához Frank Farian Liz Mitchellt kérte fel, aki ettől fogva a Boney M. feat. Liz Mitchell nevű formációjával az eredeti együttes jogutódjaként járja a világot. Az ezredvég remix-őrülete sem múlhatott el Boney M. nélkül: a 20th Century Hits című lemezen az együttes legnagyobb sikerei szerepelnek a kor divatjának megfelelően felturbósított változatban. A harmincéves jubileumra, 2006-ban egy újabb válogatás jelent meg a csapattól, és ezen ismét helyet kapott egy friss Liz Mitchell-dal. 2008-ban két Boney M.-válogatás is az üzletekbe került. A The Collection 3 CD-t tartalmaz: az elsőn az 1970-es, a másodikon az 1980-as évek legnagyobb Boney M.-slágerei hallhatók, a harmadikon pedig olyan maxiváltozatok, amelyek lézerlemezen addig még sohasem jelentek meg legálisan. A Rivers of Babylon – A Best of Collection is tartalmaz olyan felvételeket, amelyek hivatalos CD-n addig még nem jutottak el a közönséghez: az I’m Born Again 4:17 hosszúságú változatát, illetve a Gadda-Da-Vida (8:55) és a Rasputin (7:32) maxiverzióját.

Balról jobbra: Liz, Bobby, Maizie és Marcia

2006-tól Liz Mitchell újra a Boney M. feat. Liz Mitchell nevű együttesével turnézik, miközben Maizie, valamint Bobby is egy másik formációval, ugyancsak Boney M. néven koncertezik szerte a világban. Idővel Sheyla Bonnick is életre hívta a maga Boney M.-jét. Frank Farian kizárólag a Liz Mitchell-féle együttest tekinti az eredeti Boney M. utódjának. A negyedik előadó, Marcia Barrett sokáig szólóban dolgozott, de egy ideje ő is a saját Boney M.-produkciójával turnézik. Az ötödik előadó, Reggie Tsiboe 1990-ben búcsút mondott a Boney M.-nek. Az ABBA Mamma Mia! című óriási sikerű musicaljének mintájára a Boney M. nagy slágerei alapján is musical készült Daddy Cool címmel, amelyet Angliában nagy érdeklődés mellett mutattak be 2006-ban. A darab londoni ősbemutatóján a producer Frank Farian mellett Liz Mitchell és Marcia Barrett, valamint Reggie Tsiboe is részt vett. A kezdeti nagy érdeklődés azonban hamar alábbhagyott, és 2007 februárjában a musical lekerült a londoni repertoárról. Ugyanazon év áprilisa és júliusa között egy berlini mozgószínház tűzte műsorára a Daddy Coolt, amelyből azonban Németországban sem lett repertoárdarab. 2010. december 30-án reggel egy szentpétervári hotelszobában holtan találták Bobby Farrellt, aki együttesével előző este adott koncertet a városban. A menedzser szerint az énekes előző este légzési nehézségekre panaszkodott, és a halál hivatalos okaként is ezt állapították meg.

DISZKOGRÁFIA

Kislemezek

* 1975: Baby Do You Wanna Bump (Part I & II)

* 1976: Daddy Cool / No Woman No Cry

* 1976: Sunny / New York City

* 1977: Ma Baker / Still I’m Sad

* 1977: Got a Man on My Mind / Perfect (feat. Liz Mitchell)

* 1977: Belfast / Plantation Boy

* 1978: Rivers of Babylon / Brown Girl in the Ring

* 1978: Rasputin / Painter Man

* 1978: Mary’s Boy Child – Oh My Lord / Dancing in the Streets

* 1979: Hooray! Hooray! It’s a Holi-Holiday / Ribbons of Blue

* 1979: El Lute / Gotta Go Home

* 1979: I’m Born Again / Bahama Mama

* 1980: I See a Boat on the River / My Friend Jack

* 1980: Children of Paradise / Gadda-Da-Vida

* 1980: Felicidad (Margherita) / Strange

* 1981: Malaika / Consuela Biaz

* 1981: We Kill the World (Don't Kill the World) / Boonoonoonoos

* 1981: Little Drummer Boy / Medley

* 1982: Going Back West / The Carnival Is Over

* 1982: Zions Daughter / White Christmas

* 1983: Jambo – Hakuna Matata (No Problems) / African Moon

* 1984: Somewhere in the World / Exodus

* 1984: Kalimba de Luna / Ten Thousand Lightyears

* 1984: Happy Song / Schools out (Bobby Farell with the School Rebels közreműködésével)

* 1985: My Chérie Amour / Sample City

* 1985: Young Free and Single / Blue Beach

* 1986: Daddy Cool´86 Recording / B. M. a Go-Go (Medley)

* 1986: Bang Bang Lulu / Chica Da Silva

* 1988: Rivers of Babylon (Remix) / Mary’s Boy Child (Remix)

* 1988: Megamix

* 1989: The Summer Mega Mix

* 1989: Malaika (Lambada Remix)

* 1989: Everybody Wants to Dance like Josephine Baker / Cluster Jammin´

* 1990: Stories (feat. Liz Mitchell)

* 1992: Boney M. Megamix

* 1993: Brown Girl in the Ring (Remix)

* 1993: Ma Baker (Remix´93)

* 1994: Papa Chico (feat. Liz Mitchell)

* 1999: Ma Baker (Boney M. vs. Sash!)

* 1999: Daddy Cool 99 (feat. Mobi T)

* 2000: Sunny (Boney M. 2000 néven)

* 2001: Daddy Cool 2001

* 2006: Sunny 2006 (feat. Mousse T.)

* 2006: Boney M 2006 MegaMix (promóciós lemez)

* 2007: Mary’s Boy Child – Oh My Lord

* 2009: Felicidad America (Obama-Obama) (Boney M. feat. Sherita O. & Yulee B.)

* 2010: Barbra Streisand (The Most Wanted Woman) (Radio Mix) / Marilyn Monroe Vs. Barbra Streisand (Radio Mix) / Marilyn Monroe (Radio Mix) / Barbra Streisand (The Most Wanted Woman) (Club Mix) / Marilyn Monroe Vs. Barbra Streisand (Club Mix)

* 2012: Ma Baker (Bernasconi Vs. Frisco Disco Edit) / Ma Baker (Crazibiza Edit) / Ma Baker (Bernasconi Vs. Frisco Disco Remix) / Ma Baker (Crazibiza Remix) (Frisco Disco And Boney M. Feat. Ski)

* 2015: Song of Joy (Radio Edit) / Running Man (Frankie's On The Run) (Single Edit) (Boney M. feat. Liz Mitchell)

* 2021: Daddy Cool (Lizot x Boney M.)

* 2021: Cherish (The Life) / Rivers of Babylon (Mashup Mix) (Frank Farian Family featuring Boney M., No Mercy, Yanina)

* 2021: Sunny (Instrumental)

* 2021: Rasputin (Majestic x Boney M.)

* 2021: Rasputin (Instrumental)

* 2022: Baby Do You Wanna Bump (Steven Sugar Harding x Boney M.)

* 2022: Ma Baker (Gerry Read x Boney M.)

Stúdióalbumok

* 1976: Take the Heat Off Me

* 1977: Love for Sale

* 1978: Nightflight to Venus

* 1979: Oceans of Fantasy

* 1981: Boonoonoonoos

* 1981: Christmas Album

* 1984: Ten Thousand Lightyears

* 1985: Eye Dance

* 2017: World Music for Christmas (Boney M. feat. Liz Mitchell and Friends)

Válogatások

* 1980: The Magic Of Boney M. – 20 Golden Hits

* 1981: Children of Paradise – The Greatest Hits of Boney M. Vol. 2

* 1984: Kalimba de Luna – 16 Happy Songs (Boney M. with Bobby Farrell)

* 1984: Christmas With Boney M.

* 1986: The Best Of 10 Years – 32 Superhits

* 1986: Die 20 schönsten Weihnachtslieder der Welt

* 1986: The 20 Greatest Christmas Songs

* 1988: Greatest Hits of All Times – Remix 88

* 1989: Greatest Hits of All Times – Remix 89 – Volume II

* 1991: The Collection

* 1991: Daddy Cool – Star Collection

* 1992: Gold – 20 Super Hits

* 1992: The Most Beautiful Christmas Songs of the World

* 1993: The Greatest Hits

* 1993: More Gold – 20 Super Hits Vol. II (+ 4 új dal Liz Mitchell közreműködésével)

* 1995: Sunny

* 1996: Happy Songs

* 1996: Daddy Cool

* 1996: Painter Man

* 1996: Hit Collection

* 1996: Best in Spain

* 1997: The Best of Boney M.

* 1998: Norske Hits

* 1998: A Wonderful Christmas Time

* 1998: Christmas Party

* 1999: Ultimate

* 1999: 20th Century Hits (Boney M. 2000 néven)

* 2000: 25 Jaar Na Daddy Cool

* 2000: The Ultimate Collection

* 2000: The Complete Collection

* 2000: Their Most Beautiful Ballads

* 2001: L’Essentiel

* 2001: Greatest Hits

* 2001: The Best of Boney M. – Original Hits

* 2001: The Greatest Hits

* 2003: Christmas Party

* 2006: The Magic of Boney M. (+ 1 új dal Liz Mitchell közreműködésével) (Nem azonos az 1980-ban megjelent nagylemezzel!)

* 2007: Hit Collection

* 2007: Christmas with Boney M.

* 2008: The Collection (3 CD)

* 2008: Rivers of Babylon – A Best of Collection

* 2008: Ultimate Boney M. – Long Versions and Rarities

* 2008: Christmas Time

* 2008: In the Mix

* 2008: The Complete Boney M. (Box-Set)

* 2008: The Magic of Boney M. – The Danish Collection (2 CD)

* 2009: Ultimate Boney M. – Long Versions & Rarities, Volume 2

* 2009: Steel Box

* 2009: Let It All Be Music – The Party Album

* 2009: Ultimate Boney M. – Long Versions & Rarities, Volume 3

* 2010: Feliz Navidad – A Wonderful Christmas

* 2010: Hit Story

* 2010: Die Party Box (3 CD)

* 2011: Ultimate 2.0

* 2011: Best of Boney M.

* 2011: Boney M. Goes Club

* 2011: Original Album Classics

* 2011: The Christmas Mix (All The Hits!)

* 2011: 14 Great Hits

* 2011: The Hits of Boney M.

* 2011: Der Hit-Mix

* 2012: The Essential Boney M.

* 2012: 2in1 (2 Original Album-Klassiker)

* 2012: Best of Disco

* 2012: Classics

* 2013: Un'ora con... Boney M.

* 2013: The Very Best of Boney M.

* 2013: Music & Video Stars (CD + DVD)

* 2013: Platinum Hits

* 2014: Die Grosse Hit-Kollektion (5 CD)

* 2015: Diamonds (40th Anniversary Edition)

* 2015: Vinsælustu lögin

* 2016: Greatest Hits in Concert 1979

* 2016: Rivers of Babylon – A 10 legnagyobb sláger

* 2017: Boney M. & Friends (Their Ultimate Top 40 Collection)

* 2017: Complete

* 2019: Gold (3 CD)

* 2021: Rasputin – Big And Strong: The Greatest Hits of Boney M.

* 2021: Rasputin (The 2k21 Remixes)

* 2022: The Magic of Boney M. (Special Remix Edition)

Videó, VCD, DVD

* 1981: Music-Show (VHS)

* 1993: Gold (Video / VCD, Hongkong)

* 2001: Gold (DVD, Európa)

* 2001: Greatest Hits (Anglia)

* 2002: Live (DVD)

* 2002: Special Edition (Dél-Korea)

* 2003: Special Edition EP (Anglia)

* 2006: The Magic of Boney M.

* 2007: Fantastic Boney M. – On Stage & On the Road

* 2011: Legendary TV Performances

* 2011: The Complete DVD Collection (3 DVD)

* 2015: Diamonds (CD Box és 3 DVD)

(A fenti karriertörténet megírásához felhasználtam azt a két szöveget is, melyet jómagam írtam évekkel korábban a Wikipédiára, illetve a Régi idők popzenéje nevű blogomba.)

MÉG TÖBB KÖNNYŰZENE!

Tatjana: Aktmodell, popsztár, színésznő (18+)

Danuta: Lengyel kebelcsoda a filmvásznon és a popvilágban (18+)

ÉS EZEKET OLVASTAD MÁR?

Field toplistái 4: A kedvenc filmdalok

Reflektorfényben – Pia Zadora: A többszörös Arany Málna-díjas popsztár

Végre péntek van!

Üvegtörők