Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

MovieCops

KÍNAI NEGYED

2024. január 18. 06:00 - Field64

Ötvenéves a filmtörténet legjobb neo-noirja

Jake: Beszélhetek őszintén, Mrs. Mulwray?
Evelyn: Hogyne, ha képes rá.

A hetvenes évek egyik legjobb amerikai filmje a lengyel Roman Polański Kínai negyed (1974) című bűnügyi drámája, amely a film noir számos ismertetőjegyével rendelkezik. A forgatókönyvet jegyző Robert Towne kifejezetten jó barátja, Jack Nicholson számára írta a főszerepet, Jake Gittes magánnyomozó figuráját. A cselekményt az úgynevezett kaliforniai vízháborúk ihlették, amelyek a huszadik század első évtizedeiben Los Angeles városa és az Owens-völgyi farmerek között zajlottak. Szakmai szempontból Raymond Chandler írói stílusa is hatott a szerzőre. Az IMDb szerint a forgatás 1973. október 15-én kezdődött, és 1974 januárjában ért véget, Christopher Sandford alapos Polański-kötete szerint viszont az első forgatási nap 1973. szeptember 28-án volt. A munkát kisebb-nagyobb szakmai konfliktusok kísérték: a kezdeti nehézségek után a rendező viszonylag hamar megtalálta a közös hangot Nicholsonnal, ám igencsak elmérgesedett a viszonya a női főszerepet alakító Faye Dunawayjel, noha a színésznőt ő maga választotta a producer jelöltje, Jane Fonda ellenében. Szakmai problémák miatt váltak meg az eredetileg szerződtetett operatőrtől és zeneszerzőtől. A forgatási nehézségek ellenére a film jelentős kritikai sikert aratott, és a közönség is jól fogadta. Noha az 1975-ös Oscar-gálán tizenegy jelöléséből csupán egyet tudott díjra váltani, a Kínai negyed ma már igazi klasszikusnak számít, amelyből Nemes Jeles László is ihletet merített a Napszállta (2018) című filmjéhez. A folytatás gondolata viszonylag hamar felmerült, de különféle akadályok miatt csak 1990-ben valósult meg Cinikus hekus (The Two Jakes) címmel. Robert Towne évek múlva azt állította, hogy kezdettől fogva trilógiát tervezett Gittes életének különböző szakaszai alapján, a második rész bukása miatt azonban a harmadikat már nem forgatták le. A Kínai negyedet a magyar Filmátvételi Bizottság többször is elutasította. Megvásárlására 1977-ben került sor, a filmet 1979 szeptemberétől játszották a hazai mozik. A Kés a vízben (1962) és a Macbeth (1971) után ez volt a harmadik Polański-alkotás  filmszínházainkban.

FIGYELEM! A posztban női meztelenség is látható. Csak az ilyesmire nem érzékeny 18 éven felüliek kattintsanak a „TOVÁBB” linkre! 

chinatown01_1.jpg

Tovább
17 komment

NYARALÓ GYILKOSOK

2024. január 15. 06:00 - Field64

Ki fojtotta meg az ellenszenves szép színésznőt a festői szépségű tengerparton?

Daphne (Kennethhez, Arlena jelenlétében): „Tudod, Arlena és én ugyanabban a műsorban táncoltunk. Sohasem tudtam felvenni vele a versenyt. Arlena már annak idején is mindig magasabbra tudta dobni a lábát a levegőbe, mint bármelyikünk… [Kis szünet után, félhangosan] …és szélesebbre is.”

Az 1982-ben bemutatott Nyaraló gyilkosok az igényes produkcióiról ismert brit cég, az EMI Films negyedik és egyben utolsó olyan filmje volt, amely Agatha Christie-mű alapján készült. A regény 1941-ben jelent meg először. Az EMI szériájában eredetileg a második film lett volna a Gyilkosság az Orient expresszen (1974) után, de különböző okokból évekig halasztódott a megvalósítása. A rendezésre Guy Hamiltont kérték fel, kinek nevéhez négy James Bond-film is fűződik. A film cselekménye a Földközi-tenger egyik csodaszép szigetén játszódik. A zseniális brit mesterdetektív, Hercule Poirot szerepét Peter Ustinov ezúttal másodszor játszotta el. Fontosabb partnerei: Maggie Smith, James Mason, Nicholas Clay, Jane Birkin, Diana Rigg, Sylvia Miles és Roddy McDowall. A Nyaraló gyilkosok a vártnál hűvösebb fogadtatásban részesült, aminek következményeként az EMI Films felhagyott az Agatha Christie-adaptációkkal, más cégek viszont – Ustinovot megtartva – folytatták a sorozatot. Az utókor elnézőbb Hamilton alkotásával, a hagyományos krimik egyik kései darabjának tartják, amelyet a profi rendezés, a harmincas évek illúziókeltő felidézése és a megbízható színészi játék tesznek mindmáig kellemes szórakozássá. 

FIGYELEM! Egyes illusztrációk explicit női és férfi meztelenséget ábrázolnak. Csak az ilyesmire nem érzékeny 18 éven felüliek kattintsanak a „TOVÁBB” linkre. Az ismertető a cselekmény végkifejletére vonatkozó spoilereket is tartalmaz!

evil00.jpg

Tovább
komment

AZ ÉJSZAKAI PORTÁS

2024. január 11. 06:00 - Field64

A filmtörténet egyik leghíresebb botrányfilmje máig felkavarja a kedélyeket

Január 12-én tölti be kilencvenegyedik életévét Liliana Cavani olasz rendezőnő. Magyarországon legfeljebb csak az elszánt filmbarátok ismerik a nevét, és ők sem feltétlenül szeretik a filmjeit. A hazai mozik mindössze a Galileo Galilei (1968) című alkotását játszották a hetvenes évek elején. Többi játékfilmjét a tévében, videókazettán vagy DVD-n láthattuk, némelyiket még ezen formátumokban sem. Unalmas és zavaros filmeket rendezett, mondogatják róla azok, akiknek még mindig szokatlan, hogy a világot, a történelmet, az embereket a nők szemén át is lehet, sőt olykor kell is nézni. Cavanit olyasfajta művészi bátorság jellemzi, ami sok férfi kollégájából is hiányzott-hiányzik. Vállalta, hogy nem a trendeket követi sem a témaválasztásaiban, sem a megvalósításban. Nem kötelezte el magát semmilyen művészeti vagy eszmei irányzat mellett, nem süppedt bele a rutinba és a hírnévvel együtt járó kényelembe. Folyamatosan kereste a kihívást jelentő témákat, és nem félt előítéletektől mentes, minden irányú bemutatásuktól. Nem félt kényes kérdéseket feltenni, és nem tűrte a gondolatok (és persze a filmek) cenzúrázását. Ellendrukkerei szerint a járatlan művészi utakon gyakran eltévedt, és provokációi mögött nem mindig volt tudatos gondolati felépítmény. Legvitatottabb műve az idén ötvenéves Az éjszakai portás (1974), amelyért kapott hideget-meleget még a női kritikusoktól is, miközben az opusz az idő múlásával mégiscsak a filmtörténet egyik klasszikusává érett. Idézzük fel megszületésének egyáltalán nem érdektelen történetét!

FIGYELEM! Egyes illusztrációk explicit női és férfi meztelenséget ábrázolnak. Csak az ilyesmire nem érzékeny 18 éven felüliek kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.  

portiere00.jpg

Tovább
komment

KÖNNYŰZENEI PANORÁMA – PAPER LACE ÉS CHERRY LAINE: CHICAGÓI ÉJSZAKÁK

2024. január 08. 06:00 - Field64

Az Egyesült Államok harmadik legnépesebb városáról, Chicagóról még manapság is alighanem a bűnözés jut az emberek eszébe legelőször. Köszönhető ez javarészt annak, hogy a múlt század húszas-harmincas éveiben Chicago a gengszterek egyik fellegvára volt. „Nem kevesebb, mint 1313 bandát tudtunk azonosítani Chicagóban és környékén” – írta Frederic Thrasher, a Chicagói Egyetem munkatársa a város alvilágáról szóló, 1927-ben publikált könyvében. A leghírhedtebb chicagói gengszter Al Capone volt, akit végül adócsalás miatt sikerült lekapcsolni, amint ezt Brian De Palma Aki legyőzte Al Caponét (1987) című kitűnő filmjében is láthattuk. (A direktor életműve fájó hiányosság a MovieCopson, melyet a közeljövőben igyekszünk majd orvosolni.) A hetvenes évek derekán Chicago, egész pontosan a chicagói bűnözés, a könnyűzenében is kedvelt téma volt. Példa erre a Resonance együttes 1973-as instrumentális felvétele, az OK Chicago, amely egy izgalmas autós üldözés története – zenében előadva. Idén ötvenéves a brit Paper Lace együttes egykori nagy sikere, jelen sorok írójának egyik kedvenc örökzöldje, a The Night Chicago Died (Chicago halálának éjszakája), amely egy elképzelt összecsapást énekel meg Al Capone és a rendőrök között. 1977-ben került a boltokba a jamaicai Cherry Laine diszkóklasszikusa, az A Night in Chicago (Egy éjszaka Chicagóban), amely szintén Al Capone személyét idézi fel, akinek a művésznő még egy dalt szentelt egyik kislemezén. Az alábbiakban elevenítsük fel a Paper Lace és Cherry Laine karrierjének rövid történetét!  

paper01.jpg

Tovább
komment

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY

2024. január 07. 16:14 - Field64

Kedves Látogatók!

Tájékoztatlak benneteket, hogy megszűnt a kommentelési lehetőség a MovieCopson, amelyet az utóbbi időben amúgy is csak nagyon kevesen vettek igénybe, és már jó ideje nem töltötte be azt a szerepet, amelyet szántam neki.

Köszönöm megértéseteket.

field64

 

 

 

komment

BOSSZÚVÁGY

2024. január 03. 06:00 - Field64

Ötvenéves a nagyvárosi magányos igazságosztóról szóló, vitatott széria első része

Az ötvenes-hatvanas években feltűnt macsó hollywoodi sztárok – például Steve McQueen, Yul Brynner, James Coburn, Charles Bronson vagy Burt Reynolds – közül véleményem szerint Bronson maradt meg a legjobban a magyar közönség emlékezetében. Ezzel a véleménnyel persze lehet vitatkozni, mint ahogy azzal is, hogy a felsoroltak közül tényleg ő volt-e a legjobb színész. Olyan kultuszfilmekben szerepelt, mint például A hét mesterlövész (1960), A nagy szökés (1963) és a Volt egyszer egy vadnyugat (1968). A hetvenes évektől főleg kis költségvetésű, a kor ízléséhez képest olykor erőszakosnak mondható filmek főszerepeiben láthattuk, nem egyszer önjelölt igazságosztóként. Tulajdonképpen már a Volt egyszer egy vadnyugatban is ilyen figurát játszott, de ott van még a Chato földje (1972) és a Mr. Majestyk (1974) is. A leghíresebb opusz azonban kétségtelenül az idén ötvenéves Bosszúvágy (1974), amelynek főhőse a kezdet kezdetén egyáltalán nem Bronsonnak való szerep volt, ő csak sokadikként került képbe. Miután megállapodtak vele, a figurát teljesen az ő személyiségéhez igazították. A rendezést Michael Winner vállalta, aki hat filmben dolgozott Bronsonnal, a Bosszúvágy a negyedik volt a sorban. A film jelentős közönségsikert aratott, kritikai fogadtatása viszont elég ellentmondásosnak nevezhető. A szakmai kivitelezést általában dicsérték, beleértve a Herbie Hancock által komponált hangulatos kísérőzenét is. Ellenben a mondanivaló vitákat váltott ki, mert amíg a kiindulási alapként szolgáló regény elítélte az erőszakot és az önbíráskodást, addig a film ezt nem utasította el egyértelműen. A bosszúálló építészmérnök története sorozattá fejlődött: húsz év alatt négy folytatás készült, mindegyik Bronson főszereplésével, egyre szerényebb színvonalon megvalósítva. A második rész 1982-ben, az ötödik 1994-ben került forgalomba. Utóbbi akkora bukta lett, hogy a tervezett hatodik rész leforgatásától már eltekintettek.   

FIGYELEM! Egyes illusztrációk explicit női és férfi meztelenséget, valamint erőszakot ábrázolnak. Csak az ilyesmire nem érzékeny 18 éven felüliek kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.  

deathwish01_1.jpg

Tovább
6 komment

VÉGRE PÉNTEK VAN!

2023. december 31. 08:45 - Field64

75 éve született Donna Summer

A Végre péntek van! című amerikai zenés filmet 1978-ban mutatták be, a világméretű diszkóláz tetőpontján. A fontosabb szerepeket pályájuk elején álló színészek játszották, többeknek ez volt az első mozifilmjük. A produkció sztárja a sikerei csúcsán álló Donna Summer volt, akinek ez az egyetlen filmszerepe. Színésznőként korántsem bizonyult olyan elementáris tehetségnek, mint énekesnőként, s valószínűleg ezért nem filmezett többet. Az általa előadott betétdalok egyike, a Last Dance 1979-ben megkapta a legjobb filmdalnak járó Golden Globe-ot és az Oscart is, lekörözve a világsikerű musicalből, a Grease-ből (Pomádé, 1978) nevezett dalokat. A Végre péntek van! zenéje tripla albumon jelent meg, amely kiugró kereskedelmi sikert aratott. Maga a film ugyan nem bukott meg, hiszen gyártási költségének több mint háromszorosát visszahozta (2,2 millió dollárból készült, és 7,3 milliót fialt), de ez eltörpült az előző évben bemutatott diszkószenzáció, a Szombat esti láz bevételeihez képest: a John Travolta nevével fémjelzett produkciót három és félmillióból forgatták, és több mint 237 milliós bevételt termelt. A magyar mozik annak idején egyetlen diszkófilmet sem mutattak be, többségüket évekkel a világpremier után a televízióban láthattuk először, ahogy a Végre péntek van! esetében is történt. 

FIGYELEM! A ráadásgaléria fotói női és férfi meztelenséget is ábrázolnak. Csak az ilyesmire nem érzékeny 18 éven felüliek kattintsanak a „TOVÁBB” linkre!  

friday00.jpg

Tovább
1 komment

8 ÉS ½

2023. december 28. 19:40 - Field64

Igazi és filmbeli szeretők, avagy hatvanéves Federico Fellini leghíresebb filmje

Idén volt hatvanéves Federico Fellini egyik legismertebb alkotása, az Oscar-díjas 8 és ½ (1963), amely a filmtörténet első rendezői önvallomásának számít. A Maestro alteregóját, Guido Anselmit Marcello Mastroianni személyesítette meg. A filmnek vannak ugyan önéletrajzi vonatkozásai, ezek azonban éppúgy nem pontosak és hitelesek, ahogyan a tíz évvel korábbi A bikaborjak (1953) és a tíz évvel későbbi Amarcord (1973) esetében sem voltak azok. Guido életében természetesen fontos szerepet töltenek be a nők, akik sokféle típust képviselnek, mégis mintha egyetlen – az ideális – nő különböző arcait testesítenék meg. Érdekesség, hogy az őket megformáló színésznők közül ketten, Sandra Milo és Caterina Boratto a valóságban tényleg Fellini szeretői voltak, sőt Boratto épp ennek a filmnek köszönhette visszatérését az olasz filmvilágba. A 8 és ½ Fellini utolsó fekete-fehér játékfilmje volt, amely elnyerte a Moszkvai Filmfesztivál nagydíját – igaz, a színfalak mögött kínos viták és kisstílű, ultimátumokkal megtűzdelt alkudozások zajlottak. Azt nem mondhatjuk, hogy az opusz korabeli megítélése egyöntetűen kedvező volt, ám javarészt az elismerés hangjai domináltak, és az eltelt hat évtized ellenére a 8 és ½ még mindig a filmtörténet legnagyobb klasszikusai között foglal helyet. Olyan világhírű alkotókra hatott, mint például Arthur Penn, Paul Mazursky, Rainer Werner Fassbinder, François Truffaut és Bob Fosse, de említhetjük a magyarokat is, Herskó Jánost (N. N., a halál angyala, 1970), Kovács Andrást (Labirintus, 1976) vagy Révész Györgyöt (Hanyatt-homlok, 1984). A 8 és ½ 1964. május 14-én került a magyar mozik műsorára, feliratos változatban. A szinkron a tévépremierhez készült, amely 1970. február 28-án volt. A magyar szöveget Karsai Lucia írta, a szinkront Gerhardt Pál rendezte. Fontosabb magyar hangok: Gábor Miklós (Guido), Földi Teri (Luisa), Pálos Zsuzsa (Claudia), Szegedi Erika (Carla), Káldi Nóra (Rossella), Váradi Hédi (Gloria), Tolnay Klári (Madeleine), Képessy József (Pace), Bárdy György (Mezzabotta). 

FIGYELEM! A cikk végén található ráadásgaléria explicit női meztelenséget ábrázol. Csak az ilyesmire nem érzékeny 18 éven felüliek kattintsanak a „TOVÁBB” linkre!  

nyolc_es_fel01.jpg

Tovább
1 komment

A BAGDADI TOLVAJ

2023. december 25. 06:00 - Field64

Minden idők egyik legnépszerűbb mesefilmje, A bagdadi tolvaj (1940) igen sok nehézség árán valósult meg. A szakirodalom az 1924-es némafilm remake-jeként szokta emlegetni, ám ez nem teljesen igaz. A magyar származású brit producer, Korda Sándor (Sir Alexander Korda) ugyanis csak a címhasználatot vette meg a korábbi film jogtulajdonosától, és egy teljesen új történetet íratott, persze szintén Az Ezeregyéjszaka meséi alapján. A bagdadi tolvaj megszületésének egyik legfontosabb oka az volt, hogy Korda a keleti mesemiliőben is be akarta mutatni a közönségnek új sztárját, a tizenéves indiai Sabut. A második világháború kitörése miatt a film forgatása hónapokra leállt, és mire az Egyesült Államokban újrakezdhették a munkát, Sabu észrevehetően megnőtt, emiatt több jelenetét újra fel kellett venni. A forgatást a német Ludwig Berger kezdte el, de lecserélték, mert Kordának nem tetszettek a rendező művészi elképzelései. A hivatalos változatra két másik rendező, Michael Powell és Tim Whelan neve is felkerült, rajtuk kívül azonban mások is közreműködtek a végleges változat megszületésében. A számtalan forgatási nehézség ellenére A bagdadi tolvaj világsikert aratott, három Oscar-díjat is kapott. Magyarországon néhány héttel az 1941-es premier után betiltották, mert a Nagy-Britanniával fennálló hadiállapot miatt az összes angol film tiltólistára került. Hazánkban az elmúlt évtizedekben többször felújították, a televízióban is láthattuk, DVD-n is megjelent, bár sajnos nem a restaurált változat. Noha az elmúlt bő nyolcvan évben a témából több új filmváltozat is készült, mindmáig Korda produkciója az örökzöld klasszikus.

bagdad000a_1.jpg

Tovább
6 komment

MÉDEA

2023. december 18. 06:00 - Field64

A testvér- és gyerekgyilkos szerelmes nő mítosza

Médea Pier Paolo Pasolini befejezetlenül maradt görög trilógiájának középső része. A rendező saját elképzeléseinek megfelelően értelmezte át az i. e. V. században keletkezett Euripidész-drámát. A címszerepet a legendás görög opera-énekesnő, Maria Callas vállalta, akinek ez az egyetlen játékfilmje. Nemcsak hogy énekelnie nem kellett benne, de még csak nem is a saját hangját halljuk. A forgatás 1969 nyarán zajlott törökországi, szíriai és olaszországi helyszíneken. A filmet felfokozott érdeklődéssel várta a szakma és a közönség, ennek ellenére a maga idejében csalódást keltett: Pasolini koncepcióját azok is vitatták, akik valószínűleg nem is igazán értették, és sok bírálat érte Callas alakítását is, hogy nem sikerült igazi drámaiságot vinnie a szerepbe. A Médeát az új évezredben fedezték fel a különleges filmcsemegéket kedvelők: ma már a legjelentősebb, legszuggesztívebb Pasolini-alkotások között emlegetik. Mondanivalója a „barbár” harmadik világ és a „racionális” európai kultúra sokkszerű találkozásáról napjainkban különösen aktuális, ugyanakkor az opusz meggyőzi a nézőt arról is, hogy Callas tehetsége nem korlátozódott az operaszínpadokra, és sajnálatos, hogy soha többet nem állt a kamerák elé. 

FIGYELEM! Egyes illusztrációk explicit női és férfi meztelenséget és erőszakot ábrázolnak. Csak az ilyesmire nem érzékeny 18 éven felüliek kattintsanak a „TOVÁBB” linkre!  

medea00.jpg

Tovább
3 komment
süti beállítások módosítása