Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

MovieCops

A DÜSSELDORFI VÁMPÍR

2022. október 03. - Field64

1965-ben mutatták be a neves francia színész-rendező, Robert Hossein A düsseldorfi vámpír című alkotását, amely a kriminalisztika egyik legkegyetlenebb sorozatgyilkosa, a német Peter Kürten esetén alapul. Néhány évvel azelőtt jelentek meg a mozikban azok a sorozatgyilkosos filmek – például a Kamerales vagy a Psycho (mindkettő 1960-ból) –, amelyek a rémségek bemutatásán túl a bűnügyek pszichológiai hátterét is megpróbálták felvázolni, és ma már a filmtörténet megbecsült darabjai közé tartoznak. Nézzük, Hossein opusza méltó-e nagy hírű elődjeihez!

FIGYELEM! Az alábbi blogbejegyzés egy brutális gyilkosságsorozat történetét és az arról készült filmet mutatja be. Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak. Csak 18 éven felüliek és az ilyesmire nem érzékenyek kattintsanak a „TOVÁBB” linkre!

dusseldorf00_1.jpg

Tovább

REFLEKTORFÉNYBEN: MARK LESTER – MUSICAL, KRIMI, EROTIKA

A hatvanas-hetvenes évek legnépszerűbb gyereksztárja a brit Mark Lester volt. 1964-ben kezdett filmezni. Négy évvel később vált világhírűvé az Oliver (1968) című musical címszerepében. A következő körülbelül egy évtizedben változatos műfajú filmekben játszott, melyek közül A szemtanú (1970) című izgalmas krimi és a gyerekek szerelméről szóló Melody (1971) annak idején a magyar mozikba is eljutott. Olasz filmjeiben az erotika, sőt a homoerotika motívuma is megjelent. Magyarországon forgatta a Koldus és királyfi (1977) című filmjét, melyben kettős szerepet alakított. Az opusz fogadtatása nem volt túl kedvező, és emiatt Lester karrierje lényegében véget ért. Nagykorúságát követően kézhez kapta a korábbi filmszereplései után járó gázsit, és egy időre átadta magát a léha élvezeteknek. A nyolcvanas években csontkováccsá képezte át magát. Kétszer nősült, első házasságából négy gyermeke született. Jó barátja volt Michael Jacksonnak, sőt a sztár halála után azt állította, hogy valójában ő Jackson lánya, Paris és nagyobbik fia, Prince édesapja, a család jogi képviselője azonban cáfolta a szavait. Lester kijelentette, hogy nem ragaszkodik a DNS-vizsgálathoz, mert nem akar semmilyen kellemetlenséget okozni a Jackson családnak.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női és férfi meztelenséget ábrázolnak. Csak az ilyesmire nem érzékeny 18 éven felüliek kattintsanak a „TOVÁBB” linkre! 

mark01.jpg

Tovább

ANYU A SZTÁR

Hollywood egyik legnagyobb női sztárja, Joan Crawford (1905–1977) egyszer azt nyilatkozta, ha valaha filmet forgatnának róla, nagyon örülne, ha őt Faye Dunaway játszaná, akit figyelemre méltó tehetségnek tartott. Ez a film 1981-ben el is készült, ám Crawford legrosszabb rémálmában sem gondolta volna, hogy alapjául az a botránykönyv szolgál majd, amelyet egyik örökbe fogadott lánya, Christina írt róla Mommie Dearest címmel. Az 1978-ban megjelent kötet bestsellerré vált, a belőle forgatott film viszont – bár anyagilag nem bukott meg – totális szakmai kudarcnak bizonyult: kilenc kategóriában jelölték Arany Málna-díjra, és ötben győzött is. Magyarországon csak a tévében láthattuk, illetve DVD-n is megjelent Anyu a sztár címmel. Az opusz végzetes törést okozott Faye Dunaway karrierjében, és a korábban oly sikeres Oscar-díjas színésznő a nyolcvanas években bukást bukásra halmozott. Mindazonáltal az ősbemutató óta eltelt közel negyven év alatt az Anyu a sztárból kultuszfilm vált, és egyre általánosabb az a vélemény, hogy Dunaway egyik méltánytalanul alábecsült alakításáról van szó. A film a magyar szakirodalomban A legdrágább anya és Drága anyukám címmel is előfordul.

mommie01_1.jpg

Tovább

KÖNNYŰZENEI PANORÁMA – BILLY IDOL: A SZEX, A DROGOK ÉS A ZENE BŰVÖLETÉBEN

Billy Idol (Nagy-Britannia, Middlesex, Stanmore, 1955. november 30.) angol énekes eredeti neve: William Michael Albert Broad. A hetvenes évek második felében a Generation X punkegyüttes tagjaként vált ismertté a könnyűzene világában. Az 1980-as évektől szólistaként aratott világsikert olyan dalokkal, mint például a Dancing With Myself, a Mony Mony, a White Wedding, a Hot in the City, a Catch My Fall, az Eyes Without a Face, a To Be a Lover, a Cradle of Love vagy a Shock to the System. Sikereiben nagy szerepet játszottak a slágereihez készült videóklipek, melyeknek köszönhetően a Music Televison (MTV) egyik korai sztárja lett. Ellendrukkerei szerint túlságosan sok engedményt tett a kommersz popzenének. Rendszeresen turnézik a világ különböző pontjain, 2022. szeptember 25-én például a Budapest Parkban ad koncertet.

FIGYELEM! Egyes illusztrációk férfi meztelenséget ábrázolnak. Csak az ilyesmire nem érzékeny 18 éven felüliek kattintsanak a „TOVÁBB” linkre!

A linkelt dalcímekre kattintva az ahhoz tartozó videóklip tekinthető meg. Ezek egy idő után azonban különböző okokból sajnos eltűnhetnek a YouTube-ról.

billy08.jpg

Tovább

FANTOM AZ ÉJSZAKÁBAN

Júliusban töltötte be 76. életévét az utóbbi évtizedek egyik legnépszerűbb amerikai színésze, Sylvester Stallone. 1969-ben kezdődött a filmkarrierje, de évekig semmi jele nem volt annak, hogy különösebben sokra vihetné ezen a pályán. Parányi szerepeket játszott, még egy szexfilmben is közreműködött, illetve színpadra lépett a biszexualitásról szóló provokatív darabban, a Score-ban is. Az áttörést a Rocky (1976) hozta meg számára, amely saját forgatókönyvéből készült. Komoly összeget ajánlottak neki a szkriptért, ha lemond a főszerepről, ám erre nem volt hajlandó. És igaza lett, mert a filmet tíz kategóriában jelölték Oscarra. A nagy siker ellenére sem vezetett egyenes út a csúcsra: voltak kitérők és bukások is. Slynak a nyolcvanas években sikerült tartósan megvetnie a lábát Hollywoodban, és annak ellenére is mindmáig a szupersztárok között emlegetik, hogy filmjei egy része elég rossz kritikákat kapott. Karrierjének egyik legérdekesebb és kissé alulértékelt darabja a Fantom az éjszakában (1981), amely az elsők között foglalkozott Hollywoodban a terrorizmus témájával. A forgatás sok nehézség közepette zajlott, és ne tagadjuk, hogy ezek egy része Stallone sztárallűrjeiből fakadt, ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy önmagát sem kímélve dolgozott a filmen. A mozikban bemutatott változat jelentősen eltér az eredeti verziótól, amely mindmáig nem került a közönség elé. A hányatott sorsú opusz keletkezéstörténetét azért is érdemes felidézni, mert filmgyártó cége élén Sly épp e film sorozatváltozatán dolgozik.  

FIGYELEM! Egyes illusztrációk férfi és női meztelenséget ábrázolnak. Csak az ilyesmire nem érzékeny 18 éven felüliek kattintsanak a „TOVÁBB” linkre! Ezúton is köszönöm Teakbois kolléga segítségét, aki a film készítésével kapcsolatos részhez adott igen hasznos háttéranyagokat.

nighthawks00.jpg

Tovább

KÖNNYŰZENEI PANORÁMA – BONEY M.: AZ EURODISCO KLASSZIKUSA

A nyugatnémet Boney M. az 1970-es évek egyik legsikeresebb popegyüttese és az eurodisco egyik legnagyobb sztárja volt. Nemcsak Európában, hanem az ázsiai, az afrikai és az arab országokban is nagy népszerűségnek örvendett. Az együttes szülőatyja Frank Farian zenei producer volt, aki a műfaj olyan sztárjait menedzselte még, mint Gilla, az Eruption, a La Mama, a Milli Vanilli, a La Bouche és a No Mercy. Fénykorában a Boney M. a legendás svéd popcsapat, az ABBA legnagyobb vetélytársának számított, noha a két formáció közötti különbségek nagyobbak, mint az azonosságok. Az ABBA – az egyik kislemezük B oldalán hallható egyveleget leszámítva – csak saját dalokat énekelt, a két férfi tag, Björn és Benny szerzeményeit, míg a Boney M. repertoárjának javát feldolgozások alkotják. Az ABBA visszafogott imázsa miatt „családi zenekar”-nak, minden korosztály kedvencének számított, míg a Boney M. tarkább, merészebb imázsa inkább a fiatalokat célozta meg. A diszkózene háttérbe szorulása az 1980-as évek elején a Boney M.-et is érzékenyen érintette, ennek ellenére akkoriban is többször szerepelt a sikerlistákon. A zenekar több alkalommal is fellépett Magyarországon. Legközelebb a jövő hónapban hallhatjuk a formációt az Aréna Retró Party egyik sztárvendégeként, egész pontosan a Liz Mitchell nevével fémjelzett utódegyüttest. Az új évezredben ugyanis több különböző együttes járja a világot Boney M. néven, mivel egy 1990-es bírósági ítélet szerint a klasszikus formáció mindegyik tagja jogosult a név használatára. 2010. december 30-án szentpétervári hotelszobájában holtan találták az együttes egykori „örökmozgó” táncosát, Bobby Farrellt.

A linkelt dalcímekre kattintva az ahhoz tartozó videóklip tekinthető meg. Ezek egy idő után azonban különböző okokból sajnos eltűnhetnek a YouTube-ról.

boneym06.jpg

Tovább

HÚSZÉVESNEK LENNI

„Húszéves voltam.
Ne mondja senki, hogy ez a legszebb életkor.
A szerelem, az eszmék, a család felbomlása,
a felnőttek világába illeszkedés, mindez rád szakad.
Nincs helyed a földön.”
(Paul Nizan: Aden Arabie)

Tudomásom szerint a hazai filmszínházak nem mutatták be az olasz Fernando Di Leo (1932–2003) egyetlen mozifilmjét sem. Ez persze tökéletesen érthető, ugyanis ezek a művek a hatvanas-hetvenes években jócskán próbára tették az olasz cenzorok és a nézők tűrőképességét is az erőszak és szexualitás meglehetősen érzékletes megjelenítése miatt. Egyik leghíresebb alkotása, az 1978-ban bemutatott Húszévesnek lenni különösen felkavarta a kedélyeket, hiszen a két fiatal hősnő szexuális színezetű kalandozásai a filmtörténet egyik legmegdöbbentőbb nemierőszak-jelenetébe torkolltak. Ennek forgatásán a két főszereplő – Gloria Guida és Lilli Carati – állítólag többször is rosszul lett, noha például Gloria a La Minorenne (1976) című korábbi filmjében már játszott egy olyan lányt, aki nemi erőszak áldozatául esik. A művésznő egyébként Di Leo alkotásában nemcsak színésznőként vett részt, hanem ő énekli a zenei vezérfonalnak tekinthető címadó dalt is. A brutális finálé miatt a filmet levették a műsorról, és a rendezőnek újra kellett vágnia az egészet: több jelenetet ki kellett hagynia, a megmaradt jelenetek sorrendje is változott, s a hivatalos verzió happy enddel ér véget. A Húszévesnek lenni eredeti rendezői változata 2004-ben jelent meg DVD-n. Az új évezredben kultuszfilmnek számít, akárcsak a direktor jó néhány más alkotása, melyekből maga Quentin Tarantino is szívesen kölcsönöz ötleteket.    

FIGYELEM! Az alábbi filmismertető fő témája a szexualitás és a szexuális bűncselekmények, az illusztrációk egy része mindezt explicit módon ábrázolja. Csak 18 éven felüli és az ilyesmire nem érzékeny olvasóink kattintsanak a „TOVÁBB” gombra!

avere01_1.jpg

Tovább

CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ

Accattone barátomnak

„Hajmási Péter, Hajmási Pál
A barométer esőre áll
Ne búsulj rózsám, mert az egy garast sem ér
Ne búsulj lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér
Hajmási Péter, Hajmási Pál
A barométer nem imponál
Húzatom agyba-főbe, beugrom a nagybőgőbe
Hajmási Péter-Pityke Pál”

Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettje a műfaj egyik legismertebb klasszikusa. Ősbemutatója 1915-ben volt Bécsben, a budapesti premierre egy évvel később került sor. Kálmán kifejezetten a magyar változat számára írta a „Hajmási Péter, Hajmási Pál…” kezdetű dalt, amely az operett talán legnépszerűbb slágere, legalábbis hazánkban. Az ötvenes években a Fővárosi Operettszínház a klasszikus operettek átalakított változataival állt elő, hogy visszahódítsa a közönségét. A Csárdáskirálynőt Kellér Dezső és Békeffi István dolgozta át. A változtatások egyik fő célja az volt, hogy megfelelő szerepet kreáljanak a műfaj nagyasszonya, Honthy Hanna számára, aki a címszerepre akkor már túl öreg volt. Ennek érdekében megnagyobbították Anhilte nagyhercegné szerepét, és a figurát Cecíliára keresztelték át. Az 1954-es bemutató a fiatal Szinetár Miklós rendezésében óriási sikert aratott, és a Csárdáskirálynő tizenöt évig szerepelt a színház repertoárján. Az 1971-es filmváltozatot egy nyugatnémet cég kezdeményezte. A produkcióba beszálltak az osztrákok is. A külföldi partnerek Nyugaton is jól értékesíthető filmet akartak, ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy külföldi sztárok kapják a nagyobb szerepeket. Az opera világából átrándult amerikai Anna Moffo alakította a Csárdáskirálynőt, az osztrák csillag, Dagmar Koller volt Stazi, és a Magyarországon akkor még nem túl ismert Wagner-tenor, René Kollo pedig Edvin. A nagyherceget az osztrák Karl Schönböck formálta meg. Honthy egykori szerepét Psota Irén vette át. Állítólag Honthy sosem bocsátotta meg Psotának, hogy „kifúrta” őt híres szerepéből, noha a kimerítő forgatásra az idős primadonna már nem lett volna alkalmas. A Szinetár által rendezett filmet a magyar kritikusok általában elutasítóan fogadták, a külföldi vendégművészek különösen nagy csalódást okoztak számukra. Nyugaton viszont az opuszt kedvezőbben bírálták el, ámbár a legtöbb országban csak a tévében tűzték műsorra.   

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női meztelenséget ábrázolnak. Csak az ilyesmire nem érzékeny 18 éven felüliek kattintsanak a „TOVÁBB” linkre!  

csardas01.jpg

Tovább

SHORT CUTS 1. – AKIKET FORRÓ SZENVEDÉLY HEVÍT

A blog több mint hároméves fennállása alatt sok észrevétel érkezett a posztok terjedelmére, illetve arra vonatkozóan, hogy miért nem írom meg a filmekről a személyes véleményemet is. Nos, alapvetően továbbra is marad a régi profil, vagyis kritikák helyett inkább a kiválasztott filmek keletkezéstörténetét próbálom minél alaposabban feltérképezni. A személyesség abban érvényesül, hogy a szerintem érdektelen filmekkel továbbra sem foglalkozom. Szép számmal vannak azonban olyan filmek is, melyek megérdemelnék a figyelmet, de nem tudok alapos posztot írni róluk, mert kevés hozzájuk a háttérinfóm. Így ezeknek most egy külön sorozatot indítok, hogy felhívjam rájuk a figyelmet, egyúttal kielégítsem a rövid posztok iránti igényt is, melyekben a személyes véleményem a korábbiaknál nagyobb teret kap majd. Nos, akkor vágjunk bele!

FIGYELEM! Egyes illusztrációk női és férfi meztelenséget ábrázolnak. Csak az ilyesmire nem érzékeny 18 éven felüliek kattintsanak a „TOVÁBB” linkre!  

bruciata00.jpg

Tovább

A JÉGSZIGET FOGLYAI

A repülés vágya régóta foglalkoztatja az emberiséget, elég csak a görög mitológia tragikus sorsú hősére, Ikaroszra gondolni. A reneszánsz korának zsenijét, Leonardo da Vincit is érdekelte a téma: vázlatokat, tervrajzokat készített, és hosszasan tanulmányozta a madarak röptét, mert eleinte azt gondolta, hogy ennek segítségével fejthető meg a titok. Az első gyakorlati lépéseket a francia Montgolfier fivérek tették, akik a XVIII. században fejlesztették ki a hőlégballonjukat. Üresen, majd állatokkal végrehajtott próbarepülések után 1783. október 15-én emelkedett a magasba az első olyan hőlégballon, amelynek emberi utasa is volt, maga Étienne Montgolfier. Négy nappal később Párizs mellett két utassal – Jean-François Pilâtre de Rozier és André Giroud de Villette – szállt fel a testvérek hőlégballonja. A biztonság kedvéért a ballont mindkét repülés esetében a földhöz rögzítették. A sikeres próbáknak köszönhetően a Montgolfier fivérek november 21-én egy olyan nyilvános bemutatót rendeztek, ahol a hőlégballonjukat már nem akarták rögzíteni. XVI. Lajos király óvatosságból rabokat kívánt a levegőbe küldeni, Pilâtre de Rozier és François Laurent le Vieux d'Arlandes márki azonban meggyőzték arról, hogy egy ilyen nagy jelentőségű eseményen magasabb rangú személyek számára kell biztosítani a dicsőség lehetőségét. Az uralkodó beleegyezett, hogy De Rozier és D'Arlandes szálljon be a gondolába. Ez a bemutató is eredményesen zárult: a ballon körülbelül kilenc kilométert tett meg a levegőben, nagyjából huszonöt perc alatt. (Itt emlékezzünk meg arról, hogy a vakmerő De Rozier 1785-ben egy újabb merész repülési kísérletben életét vesztette. Mindössze harmincegy éves volt.) A széljárásnak kiszolgáltatott hőlégballonokat idővel felváltották a kormányozható léghajók, majd a huszadik század elején megjelentek az első repülőgépek is. A folyamatosan fejlődő repülőeszközök lehetővé tették azt is, hogy az ember a Föld addig ismeretlen tájékait is meghódítsa, beleértve az Északi-sarkot is. Az én korosztályom még úgy tanulta, hogy azt elsőként Robert Peary amerikai felfedező érte el 1909-ben. Volt társa, Frederick Cook viszont azt állította, hogy ő már az előző esztendőben végrehajtotta ugyanezt. A vitából per lett, melyben a szakértők Peary állításait hitelesítették. Az utókor az ő elsőségét is kétségbe vonta, és ma már az a leggyakoribb álláspont, hogy Peary csupán megközelítette az Északi-sarkot, kb. öt-tíz kilométerre. A pilóták közül állítólag Richard E. Byrdöt illeti meg az elsőknek kijáró dicsőség, aki 1926-ban repült át az Északi-sark fölött. Mondani sem kéne, hogy utólag ezt is sokan megkérdőjelezték: szerintük a pontatlan navigáció miatt Byrd úgy százhatvan kilométert tévedett. Jelenleg úgy tudjuk, a Déli-sarkot is meghódító norvég Roald Amundsen Norge nevű léghajója volt az, amely valóban átrepült az Északi-sark fölött, két nappal Byrd után. A Norge kapitánya az olasz Umberto Nobile volt, aki 1928-ban az Italia léghajó parancsnokaként újból megkísérelte az Északi-sark meghódítását. Szerencsétlenül járt expedíciójáról szól az 1969-ben forgatott szovjet–olasz koprodukciós film, A jégsziget foglyai – és az alábbi írás is. 

palatka01_1.jpg

Tovább
süti beállítások módosítása