Az Egyesült Államok harmadik legnépesebb városáról, Chicagóról még manapság is alighanem a bűnözés jut az emberek eszébe legelőször. Köszönhető ez javarészt annak, hogy a múlt század húszas-harmincas éveiben Chicago a gengszterek egyik fellegvára volt. „Nem kevesebb, mint 1313 bandát tudtunk azonosítani Chicagóban és környékén” – írta Frederic Thrasher, a Chicagói Egyetem munkatársa a város alvilágáról szóló, 1927-ben publikált könyvében. A leghírhedtebb chicagói gengszter Al Capone volt, akit végül adócsalás miatt sikerült lekapcsolni, amint ezt Brian De Palma Aki legyőzte Al Caponét (1987) című kitűnő filmjében is láthattuk. (A direktor életműve fájó hiányosság a MovieCopson, melyet a közeljövőben igyekszünk majd orvosolni.) A hetvenes évek derekán Chicago, egész pontosan a chicagói bűnözés, a könnyűzenében is kedvelt téma volt. Példa erre a Resonance együttes 1973-as instrumentális felvétele, az OK Chicago, amely egy izgalmas autós üldözés története – zenében előadva. Idén ötvenéves a brit Paper Lace együttes egykori nagy sikere, jelen sorok írójának egyik kedvenc örökzöldje, a The Night Chicago Died (Chicago halálának éjszakája), amely egy elképzelt összecsapást énekel meg Al Capone és a rendőrök között. 1977-ben került a boltokba a jamaicai Cherry Laine diszkóklasszikusa, az A Night in Chicago (Egy éjszaka Chicagóban), amely szintén Al Capone személyét idézi fel, akinek a művésznő még egy dalt szentelt egyik kislemezén. Az alábbiakban elevenítsük fel a Paper Lace és Cherry Laine karrierjének rövid történetét!
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.