A lengyel Andrzej Wajda sokáig olyan volt számomra, mint az olasz Federico Fellini: filmőrültként hamar találkoztam a nevével, néhány filmjét is láttam a tévében, de mivel túl fiatal voltam még, érthető módon egyik sem tetszett különösebben. Aztán jött az a nagy áttörést jelentő film, amely után…

Bram Stoker (1847–1912) regénye, az 1897-ben publikált Drakula a világirodalom egyik legismertebb, legnépszerűbb és leggyakrabban megfilmesített műve. Egyik leghíresebb feldolgozása a német F. W. Murnau 1922-es némafilmje, a Nosferatu – A borzalmak szimfóniája, amelyről azt is mondhatnánk,…

Michelangelo Antonioni első színes filmje, a Vörös sivatag (1964) elsősorban a színekkel való kísérletezés miatt keltett a maga idejében különösen nagy érdeklődést. A mű színdramaturgiája azonban éppúgy megosztotta a kritikusokat és a közönséget, mint a film egésze. Antonioni – korábbi alkotásaitól…

Maggie Smith és Julian Sands emlékére Tolve barátomnak, aki Olaszország szerelmese, és felbecsülhetetlen  segítséget jelent számomra a blog életben tartásához Miss Bartlett: Sosem bocsátom meg magamnak. Lucy: Mindig ezt mondod, aztán úgyis megbocsátasz. A huszadik századi angol irodalom egyik…

Gyöngyössy Imre harmadik mozifilmje, a Szarvassá vált fiúk (1974) az 1944-es sátoraljaújhelyi börtönlázadás áldozatainak állít emléket költői filmballada formájában. A forgatás korabeli források szerint egy valódi börtönben (Márianosztrán), illetve a zempléni hegyek között zajlott. A rendező igazi…

A hatvanas évek nyugat-európai művészfilmjeinek egyik kulcsfogalma volt az elidegenedés. Magyarországon sokszor némi lenézéssel emlegették ezt a kifejezést, mint az „antihumánus” kapitalista társadalom szükségszerű velejáróját, amikor a polgárság felsőbb rétegei jó dolgukban már azt sem tudják, min…

„Nem hallja körös-körül ezt a szörnyű üvöltést,  amit az emberek csendnek hívnak?” A német Werner Herzog 1974-ben bemutatott filmje, a Kaspar Hauser a XIX. század történelmének egyik leghíresebb rejtélyén alapul. Az igazi Kaspar tizenhat éves korában a semmiből bukkant fel Nürnberg egyik utcájában.…

Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj sci-fije, az Aelita 1923-ban jelent meg először nyomtatásban. A kisregény egy szerelmi történet ürügyén valójában a kommunizmus kozmikus győzelmét hirdeti, így igazán alkalmasnak tűnt arra, hogy egy külföldön is forgalmazható, szovjetbarát film készüljön belőle. Az…

Luchino Visconti az olasz – sőt talán az egyetemes – filmművészet egyik legvitatottabb alkotója. Művész mivoltát ugyan nem szokták kétségbe vonni, de már életében sokat polemizáltak arról, vajon nincs-e nagyon túlértékelve, hiszen kései filmjeiről a személye iránt oly elfogult baloldali értelmiség…

1968-ban jelent meg Gyurkó László (1930–2007) Szerelmem, Elektra című drámája, amelyet még abban az évben bemutatott a Nemzeti Színház, majd a szerző igazgatása alatt álló 25. Színház is műsorára tűzte. A darabot még játszották, amikor Jancsó Miklós hozzálátott a megfilmesítéséhez. A forgatókönyvet…