„Az alkotó emberek sohasem sértődnek meg,  örülnek, ha alkotó munkatársaik vannak.” (Johannes Schaaf) A német nyelvterület egyik jelentős, Magyarországon jószerivel ismeretlen rendezőegyénisége, Johannes Schaaf 1971-ben vitte filmre a nagy osztrák író, Joseph Roth A kapucinus kripta című utolsó…

A szadizmus névadója, De Sade márki (1740–1814) az emberiség történetének egyik leghírhedtebb és legvitatottabb személyisége. Az utókor sokáig aberráltnak és pszichopatának tartotta – nem minden ok nélkül! –, a huszadik század második felétől azonban személyét árnyaltabban próbálják bemutatni a…

A hatvanas években kezdődött nyugatnémet filmes új hullám alkotói közül a magyar mozinézők Rainer Werner Fassbinder és Volker Schlöndorff életművét ismerhették meg a legalaposabban, ha nem is teljes mélységében. A többiek csupán egy-két filmjükkel bukkantak fel a hazai mozgóképes kínálatban, vagy…

Bram Stoker (1847–1912) regénye, az 1897-ben publikált Drakula a világirodalom egyik legismertebb, legnépszerűbb és leggyakrabban megfilmesített műve. Egyik leghíresebb feldolgozása a német F. W. Murnau 1922-es némafilmje, a Nosferatu – A borzalmak szimfóniája, amelyről azt is mondhatnánk,…

„Nem hallja körös-körül ezt a szörnyű üvöltést,  amit az emberek csendnek hívnak?” A német Werner Herzog 1974-ben bemutatott filmje, a Kaspar Hauser a XIX. század történelmének egyik leghíresebb rejtélyén alapul. Az igazi Kaspar tizenhat éves korában a semmiből bukkant fel Nürnberg egyik utcájában.…

A MovieCops kezdettől fogva arra törekszik, hogy bemutasson olyan filmeket is, amelyek ma már nincsenek a köztudatban, sőt talán a maguk idejében sem voltak, mégis megérdemelnek némi figyelmet. Keletnémet filmek, ha jól emlékszem, korábban csupán a Gojko Mitićről szóló életrajzomban kerültek szóba.…

Az olasz filmművészet még élő legendája, a hamarosan 85 éves Marco Bellocchio a magyar filmbarátok körében korántsem olyan közismert, mint például Francesco Rosi, Ermanno Olmi vagy a Taviani fivérek. Ennek egyik oka az lehet, hogy a művészi hírnevét megalapozó korai filmjeit nem mutatták be a magyar…

A svéd adóhivatal zaklatásai miatt a világhírű rendező, Ingmar Bergman 1976-ban elhagyta a hazáját, és a nyugat-németországi Münchenben telepedett le. Német emigrációja idején forgatta a Kígyótojás (1977) című drámáját, amely a húszas évek fasizálódó Berlinjében játszódott. A történet alapjait még…

Jennifer: Ön mit tanácsolna, doktor? Jonathan: Ne vegyél levegőt. Ugyanis ez a kór így tud fertőzni. Jennifer: Istenem! Mindnyájan meg fogunk halni. Jonathan: Az a nő hatvan százalékot mondott. Ezer ember lehet a vonaton, úgyhogy csak hatszázan. Jennifer: És hogy lehet a négyszázba bekerülni?…

A szocializmus évtizedeiben szenzációnak számított, ha egy nyugati színész Magyarországra jött forgatni, pláne egy magyar filmben! Említsük meg Philippe March és Bernadette Lafont nevét a Falak (1968, Kovács András), illetve Marina Vlady, Ewa Swann és Jacques Charrier nevét a Sirokkó (1969, Jancsó…