Az 1972-ben bemutatott Magas szőke férfi felemás cipőben a hetvenes évek egyik legsikeresebb és legemlékezetesebb francia vígjátéka. Alapötlete a rendezőtől, Yves Robert-től származik, aki egyszer találkozott a kémtörténetek szakértőjének számító Gilles Perrault újságíróval. Beszélgetésük közben…

Az Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban című szovjet–olasz filmvígjáték tulajdonképpen kényszerűségből született, mivel Dino De Laurentiis producernek egy korábbi koprodukció miatt tartozása volt a Moszfilm felé, amelyet egy újabb közös filmmel kívánt kiegyenlíteni. A szovjet elvtársak Eldar…

Legjobb barátom szülinapjára A lengyel Juliusz Machulski rendezői karrierje a nyolcvanas évek elején kezdett kibontakozni, és mindjárt első három mozifilmjével kiugró sikert ért el nemcsak hazájában, hanem a vasfüggöny többi országában is, sőt még Nyugaton is felfigyeltek rá. Az 1981-ben bemutatott…

Mario Monicelli 1974-es tragikomédiája, az Olcsó regény mérföldkövet jelent a filmtörténetben, akarom mondani, a Field-történetben, mert ez volt az első „Csak 16 éven felülieknek!” vetített film, amelyet láttam – tizenhárom évesen. Eme emlékezetes eseményre a Bem moziban került sor, amely egyébként…

A hetvenes évek elejének egyik nagy francia filmsikere volt Európában – és persze Magyarországon is – a Volt egyszer egy zsaru című bűnügyi vígjáték. Talán pontosabb lenne francia–olasz sikerről beszélni, hiszen koprodukcióról van szó, ám egyértelműen a francia részvétel volt a meghatározó: franciák…

A szocializmus évtizedeiben szenzációnak számított, ha egy nyugati színész Magyarországra jött forgatni, pláne egy magyar filmben! Említsük meg Philippe March és Bernadette Lafont nevét a Falak (1968, Kovács András), illetve Marina Vlady, Ewa Swann és Jacques Charrier nevét a Sirokkó (1969, Jancsó…

A Végre péntek van! című amerikai zenés filmet 1978-ban mutatták be, a világméretű diszkóláz tetőpontján. A fontosabb szerepeket pályájuk elején álló színészek játszották, többeknek ez volt az első mozifilmjük. A produkció sztárja a sikerei csúcsán álló Donna Summer volt, akinek ez az egyetlen…

A bolondos nagybácsi, aki a fa tetejére felkapaszkodva nőért kiabál… Az elomló bájakkal megáldott trafikos nő, aki gigászi kebleit a felajzott és meghökkent kamasz szájába tuszkolja… A gyakran perlekedő szülők, akik folyton öngyilkossággal fenyegetik egymást, amit olykor roppant színpadiasan…

Fergie: Miért akarta megölni magát? Gloria: Ki? Tony: Hát a sebhelyes. Gloria: Nem tudom. De az a gyanúm, hogy a cigaretta miatt. Tony: Egy cigarettát akart? Gloria: Nem, az egész dobozt akarta. Fergie: A kis mohó… Gloria: És az albínó is azt akarhatta. Fergie: Így aztán megölte a sebhelyest, hogy…

A Canterbury mesék Az Élet trilógiája összefoglaló címmel ismert Pasolini-alkotások középső darabja, amely az 1972-es Nyugat-berlini Filmfesztiválon megkapta a fődíjat, az Arany Medvét. A trilógia másik két részéhez, a Dekameronhoz (1971) és Az Ezeregyéjszaka virágaihoz (1974) hasonlóan javarészt…