A 80 huszár című film egyik forrását Petőfi Sándor hazafias költeménye, a Lenkei százada jelentette, de az alkotók más huszáralakulatoknál történt eseteket is beleszőttek a cselekménybe. Sára Sándor és Csoóri Sándor eredetileg a madéfalvi veszedelemről akartak filmet készíteni, az illetékesek…

„A hatalmasok azt akarják hallani, hogy ők jóságosak, igazságosak és szépek. Ha nem mondod elég gyakran, elég hangosan, elég hosszan és a nekik oly kedves nyelven, akkor... jó eset, ha csak bolondnak tartanak és nem kötnek fel...” Puszta, lovak, köd, gyertyák, meztelen nők és értelmetlen káosz – az…

„Mert kell egy csapat!” Idén ötvenesztendős Sándor Pál negyedik egész estés mozifilmje, a Régi idők focija (1973). Ez a rendező első olyan alkotása, amelynek irodalmi háttere is van. A forgatókönyv alapjául szolgáló filmnovellát Mándy Iván (1918–1995) írta. A történet 1924-ben játszódik. Több…

175 éve tört ki az 1848-as forradalom és szabadságharc, amely több magyar mozi- és tévéfilm témájául szolgált már. Sára Sándor 80 huszár (1978) című alkotásáról korábban már részletesen beszámoltunk. Ma a téma egyik legkedveltebb feldolgozása kerül sorra, A kőszívű ember fiai. Jókai Mór regényét az…

„A retusőr: A férje, mikor elvette magát, akkor özvegyember volt? Ny. néni: Elvált ember. A retusőr: És miért vált el? Ny. néni: Volt neki két lánya, egy tizenhét éves meg egy tizenhárom éves. A retusőr: Ők már férjnél vannak? Ny. néni: Nem, ennek mind a kettőnek  elvágta borotvával az asszony…

Accattone barátomnak „Hajmási Péter, Hajmási Pál A barométer esőre áll Ne búsulj rózsám, mert az egy garast sem ér Ne búsulj lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér Hajmási Péter, Hajmási Pál A barométer nem imponál Húzatom agyba-főbe, beugrom a nagybőgőbe Hajmási Péter-Pityke Pál” Kálmán Imre…

Messziről jött ember azt mond, amit akar, mindazonáltal jómagam már akkor felfigyeltem a magyar Gyöngyössy Imre és az olasz Pier Paolo Pasolini szellemi rokonságára, amikor még mit sem tudtam arról, hogy Gyöngyössyt „a magyar Pasolini”-ként is emlegeti a szaksajtó, és ő maga is egyik mesterének…

Jancsó Miklós Csillagosok, katonák című filmje volt az első magyar–szovjet koprodukció, amely az 1917-es orosz bolsevik forradalom (akkori nevén: nagy októberi szocialista forradalom) ötvenedik évfordulójára készült. Kis híján meghiúsult, akárcsak a korábban tervezett koprodukciók, mivel a szovjet…

Mészáros Márta a magyar filmtörténet egyik legérdekesebb személyisége. Gyakran emlegetik úgy, mint az első magyar rendezőnőt, de ez a megfogalmazás nem fedi a valóságot. Az elsőség annak ellenére Tüdős Klárát illeti, hogy a Fény és árnyék (1943) az egyetlen filmje. Az viszont kétségtelen, hogy…

Huszárik Zoltán első játékfilmje Krúdy Gyula Szindbád-történeteinek felhasználásával készült. Az előkészületek már a hatvanas évek második felében elkezdődtek, a forgatókönyvet azonban az illetékesek csak többszöri átdolgozás után tartották megvalósításra alkalmasnak. A rendező először az olasz…