KÖNNYŰZENEI PANORÁMA – GOOMBAY DANCE BAND: JAMAICA, ELDORADO, MARRAKESH ÉS AZ EURODISCO

2023. június 29. 06:00 - Field64

A Boney M. nyomdokaiban: Hamburgtól Budapestig

JA Goombay Dance Band 1979-ben alakult az NSZK-ban. Tagsága az évek folyamán többször megváltozott, ám a frontember Oliver Bendt, az együttes alapító tagja maradt. A Goombay Dance Band zenéje a karibi szigetvilág forró ritmusait elegyítette az eurodisco dallamosságával. Az együttes az 1980-as évek elején volt igazán népszerű, dalait akkoriban sokat játszották a diszkókban és a rádióállomások könnyűzenei műsoraiban. Néhány az örökzöld slágerei közül: Sun of Jamaica, Aloha-Oe (Until We Meet Again), Eldorado, Rain, Marrakesh, Seven Tears. A Goombay Dance Band több alkalommal fellépett Magyarországon is, először 1982. május 15-én és 16-án a budapesti Kisstadionban. Az óriási érdeklődés miatt május 17-én egy ráadáskoncertet is adott. Oliver lánya, az 1976-ban született Yasmin K. egy 2001-es német tehetségkutató tévéműsorban vált ismertté mint énekesnő. (Egyes források szerint Yasmin 1986-ban született, de ez biztosan téves adat, hiszen egy évvel idősebb bátyja, Danny [Darnell] társaságában gyerekként már fellépett a szüleivel a nyolcvanas évek elején. Van egy öccsük is, André Joel, aki 1981-ben született.) 2016-ban Bendt nyugállományba vonult az együttesétől, amely azonban nem szűnt meg.

AZ EREDETI FELÁLLÁS

(Olivert, a feleségét és két nagyobbik gyermeküket leszámítva az internet alapján nehéz kideríteni, hogy kik voltak még a zenekar tagjai, és mettől meddig. Még az sem kizárt, hogy az alábbi listán ugyanaz a személy esetleg kétszer is szerepel, az eredeti és a művésznevén.)

* Oliver Bendt [Jörg Knoch] (Németország, Potsdam, 1946. október 29.)

* Alicia Bendt [Alicia Allain]

* Michael Philipps

* Lisbeth Boye

* Danny Bendt

* Yasmin Bendt

Később csatlakoztak:

* Barbara Codling

* Joy Welsh

* Dorothy Hellings

* Wendy Doorsen

* Mario Slijngaard

* Iwy Kyserwald

KARRIERTÖRTÉNET

Oliver!

A Goombay Dance Band alapítója és kulcsembere, Oliver Bendt alias Jörg Knoch Potsdamban született 1946. október 29-én. (A város három évvel később lett az NDK része.) Gyerekszínészként került a szórakoztatóiparba, játszott például a Königswalzer (1955) című romantikus filmben, amely Ferenc József és tragikus sorsú felesége, Sisi sokszor megfilmesített románcának egyik mozgóképes feldolgozása volt. (A témán kívül semmi köze nincs a Romy Schneider nevével fémjelzett Sisi-trilógiához, melynek első részét szintén 1955-ben mutatták be.) Egy évvel később a Weil du arm bist, musst du früher sterben (1956) című opuszban szerepelt. Ekkoriban kezdett hegedű-, zongora- és gitárleckéket venni. Tagja lett a Regensburger Domspatzen gyermekkórusának, amely a világon az egyik legrégibb és leghíresebb fiúkórus. Énektudását a Hamburgi Zene- és Színházművészeti Főiskolán fejlesztette tovább. 1967-ben a Ralf Arnie Musikverlag szerződtette, ahol a jövő egyik reménységeként tartották számon. Jörg művésznéven 1967-ben és 1968-ban több kislemeze is megjelent, de egyikkel sem aratott különösebb sikert. Annál nagyobb feltűnést keltett ismert angol slágerek német nyelvű feldolgozásaival, melyek 1971 és 1974 között jelentek meg kislemezen Oliver Bendt néven. A repertoárban szerepelt például az Is This the Way to Amarillo, a Lady Promise és az I Did What I Did for Maria. 1970-ben a híres musical, a Hair német előadásain énekelt többek között Donna Summer és Liz Mitchell társaságában. Mint köztudott, az eredeti amerikai színpadi változat több meztelen jelenetet is tartalmazott. A világháló infóiból nem derül ki, hogy a német előadások ezen a téren mennyire voltak hűségesek az eredetihez, és a későbbi popsztárok mire voltak még hajlandók az éneklésen kívül. Ami egészen biztosnak mondható, hogy Oliver a Hair próbáin ismerte meg későbbi feleségét, Aliciát. Az 1970-es évek második felében Bendt néhány évig az egyik karibi szigeten, St. Lucián élt. Itt támadt az az ötlete, hogy együttest alapít, amely a karibi szigetvilág muzsikáját párosítja az európai popzenével.

Jamaica napsugara és Karibi varázslat

Az új együttes a Goombay Dance Band nevet vette fel. A Dance Band jelentése valószínűleg nem szorul különösebb magyarázatra. A Goombay egy kis öböl neve St. Lucián, ugyanakkor goombay-nek nevezik azt a dobon alapuló zenét is, amely a Bahamákra jellemző. Egy harmadik magyarázattal maga az énekes szolgált 1982-ben: „A karib-tengeri térség néhány államában évente egyszer a brazíliaihoz hasonló nagy karnevált tartanak, ezt nevezik goombay karneválnak”. A Goombay Dance Band az NSZK-ban adta ki első kislemezét 1979 végén: a Sun of Jamaica (Ekkehard Stein és Wolfgang Jass szerzeménye) óriási slágernek bizonyult, eladási példányszáma a tízmilliót (!) is meghaladta. A dal heteken át vezette a nyugatnémet, az osztrák, a belga, a holland és a spanyol toplistát. Harmadik volt Svájcban, és ötödik helyezést ért el Svédországban. Érdekes módon a franciáknak nem tetszett annyira, náluk nem jutott tovább a 38. helynél. Az énekes a narratív részben arról beszél, hogy mióta látta az 1962-es Lázadás a Bountyn című filmet, azóta vágyik Jamaicára, és név szerint említi a film főszereplőjét, Marlon Brandót: „Long time ago, when I was a young boy / I saw that movie „Mutiny on the Bounty” / Starring my idol, Marlon Brando / And I felt a yearning for that great adventure”. A slágerből készült német, cseh, szlovák, horvát, belga és argentin nyelvű feldolgozás is. A magyar változatot Kovács Kati énekelte Napfényes álom címmel.

A sikernek köszönhetően hamar elkészült az együttes első nagylemeze, a Zauber der Karibik, amely hasonló hangvételű, slágergyanús felvételeket tartalmazott, összesen tizenkét tracket. Ennek ellenére csupán az Aloha-Oe, Until We Meet Again került még fel a toplistákra, de csak Ausztriában jutott a csúcsig. Ez legkevésbé a Magyar Rádió zenei szerkesztőin múlt, akik műsoraikban szorgalmasan játszották az album jó néhány felvételét: Fly Flamingo, Paradise of Joy, Conga Man, Island of Dreams, Take Me Home to Jamaica. A B oldalon hallható a Bang Bang Lulu, amelyet később a Boney M. is műsorára tűzött. Itt jegyezzük meg, hogy egyes vélemények szerint a Goombay Dance Band lényegében a Boney M. sikerreceptjét követte (trópusi ritmusok + eurodisco), de felülmúlni nem tudta a példaképét. A két együttes Bendt szerint nem volt különösebben jó viszonyban. Oliver azt nyilatkozta, hogy a hetvenes években még Frank Fariannel szeretett volna együttest alapítani közös megegyezéssel, ám mire hazatért St. Luciáról, már létezett a Boney M. A valóság az, hogy Olivernek még 1976-ban is jelentek meg az NSZK-ban szólókislemezei, amikor a Boney M. már létezett, így valószínűleg más oka lehetett annak, hogy a két zenész nem társult, és nem a St. Lucia-i utazás. Visszatérve az albumra, a német cím ellenére a Goombay Dance Band énekesei angol nyelven énekeltek, és a legtöbb külföldi országban Sun of Jamaica címmel forgalmazták a nagylemezt, hogy kihasználják a húzósláger reklámértékét. (Valószínűleg külföldön az eredeti német lemezcím elriasztotta volna a vásárlók egy részét. Az angolszász poppiacon ugyanis a német nyelvű popzene soha nem volt igazán kelendő: például a német nyelven éneklő Dschinghis Khan is inkább a német nyelvterületen és a Távol-Keleten örvendett kiemelkedő népszerűségnek.)

Eső, Eldorado és Vakáció a Paradicsomban

A Goombay Dance Band második nagylemeze, a szintén 1980-as Land of Gold sem okozott csalódást a rajongóknak, ámbár kereskedelmi sikere meg sem közelítette a debütáló albumét. Az NSZK-ban a 41. helyig jutott az albumlistán, míg a nagyobb európai országok albumlistáira fel sem került. Pedig ezen hallható a formáció repertoárjának két olyan erős darabja is, mint az Eldorado és a Rain. Az első dal Eldorado legendáját meséli el, az arany utáni vágyat, amely tengernyi vérrel és szenvedéssel járt együtt: „They came 500 years ago / They stole the gold of Mexico / Killed the people one by one / Only talking with their guns”. A Rain dalszövege Sierra Nevadáról szól, ahol tizennégy napja nem esett az eső, tikkasztó hőség van, és a szél által felkavart por: „Dust and wind and heat / Since fourteen days in the murdering / Sun of the Sierra Nevada / No rain, no water, no food / We are prisoners in the melting pot of hell / Oh God help us!”. A sláger mégis happy enddel zárul, mert az ég mennydörögni kezd, és zápor hull a kiszáradt földre. A Land of Gold album, akárcsak az elődje, tizenkét tracket tartalmaz, melyek közül a Magyar Rádióban ezek voltak még gyakran hallhatók: Under the Sun, Moon And Stars, Love And Tequila, Child of the Sun. Említést érdemel még a King of Peru és az Isle of Atlantis, melyeket érdekes módon több későbbi válogatásalbumon összekevertek.

1981-ben kis időre újra emelkedni kezdett a Goombay Dance Band csillaga. Harmadik albuma, a Holiday in Paradise a 17. helyezést érte el a nyugatnémet albumlistán, a Seven Tears című kislemez viszont az Egyesült Királyságban és Írországban a slágerlista élére került. Ez azért is nagy szó, mert az eurodisco sosem volt igazán népszerű Angliában, ráadásul 1981-ben kontinentális népszerűsége is már jócskán visszaesett. A Goombay Dance Band volt egyébként a harmadik német együttes, amely vezette az angol toplistát. Ez korábban kétszer sikerült a Boney M.-nek (Rivers of Babylon, Mary’s Boy Child) és egyszer a Kraftwerknek (The Model). Különös módon más kislemez nem jelent meg a GDB albumáról, pedig olyan népszerű rádiós felvételeket találhatunk rajta, mint a Marrakesh, az Ave Maria No Morro, az I Will Return, a Long Time Ago és a Reggae Nights. Szerény sikert ért el a csak kislemezen kihozott Christmas at Sea. Az 1982-ben piacra dobott Tropical Dreams igazából hibrid kiadvány, egyaránt tartalmaz korábbi slágereket és vadonatúj dalokat. Utóbbiak közé tartozik három feldolgozás, a My Bonnie, a szocialista építőtáborok elnyűhetetlen örökzöldje, a Guantanamera (amellyel jelen sorok íróját a világból ki lehetett kergetni) és a Cu-Cu-Rru-Cu-Cu Paloma, valamint a Robinson Crusoe. Róla egyébként szintén 1982-ben a Dschinghis Khan is énekelt egy popslágert.

Túl a csúcson

Az 1982-ben forgalomba került Born to Win már csak a leghűségesebb rajongókat hozta lázba. Sem az album, sem a róla kimásolt kislemezek nem kerültek számottevő pozícióba a slágerlistákon, ámbár a rádiós lemezlovasok buzgón népszerűsítették őket: Santorini Goodbye, Take Me Down to the Caribbean, Born to Win, If You Ever Fall in Love. A zenei divatok folyamatos változását a Goombay Dance Band karrierje is egyre jobban megsínylette. Bár az együttes az 1980-as évek közepéig folyamatosan jelentkezett kis- és nagylemezekkel, 1985-től már ritkábban jelent meg új felvétele. Az utolsó fellángolások közül szót érdemel a Don't You Cry, Caroline, a Marlena és a Typical Jamaican Mess. A Marlena magyar vonatkozású érdekessége, hogy élőben állítólag hazánkban hangzott el először. Az előadók a nyolcvanas évek második felétől elsősorban a világot járták korábbi slágereiken alapuló koncertjeikkel, és a régi szép időkre emlékezve főleg válogatáslemezeket adtak ki. Mivel Németországban szűk, de lelkes rajongótáboruk van, ezért 1993-as albumuknak már nemcsak a címe volt megint német (Sommer, Sonne, Strand), hanem a dalokat is német nyelven énekelték.

A Goombay Dance Band az új évezredben is aktív, noha az örökifjú Oliver mellett folyamatosan cserélődtek a táncosok és a háttérénekesek: maga az énekes 2016-ban mondott búcsút az együttesnek. A csapat 2007-ben egy újabb albumot kívánt piacra dobni, vadonatúj felvételekkel. Ez a terv – jelen sorok írójának tudomása szerint – végül nem realizálódott, 2008-ban azonban a boltokba került egy háromlemezes válogatás, amely a Rain és a Seven Tears ritkaságnak számító maxiverzióját is tartalmazza. Alapításának harmincadik évfordulója alkalmából, 2009-ben a Goombay Dance Band nevével egy újabb CD jelent meg, amelyen hallható a 2010-es labdarúgó-világbajnokságra írt Is This the Way to the World Cup című dal is. 2012-ben a Sun of Jamaica, 2013-ban az Aloha-Oe, 2014-ben pedig az Eldorado német nyelvű változatával álltak elő. Újdonságaik közé tartozott 2013-ban a Come 2 Jamaica és 2020-ban a One Love. 2022-ben az Eldorado remixével jelentkeztek.

Goombay Dance Band-koncertek Magyarországon

A Goombay Dance Band – diszkózenekarokra kevéssé jellemző módon – számos élő koncertet adott Európa-szerte: Magyarországon is többször jártak az évek folyamán, először 1982 májusában Budapesten. Eredetileg csak két koncertet adtak volna a budapesti Kisstadionban május 15-én és 16-án, de a nagy érdeklődésre való tekintettel 17-én is felléptek. A három koncertet összesen körülbelül harmincötezer ember látta. „A koncert minden látványosság nélkül egy remek színes bőrű hölggyel, Cristie-vel indult, aki két igényesebb discodalt énekelt. Majd berobbant a négytagú énekegyüttes és negyedóra alatt fél tucat világslágert énekeltek a discolistákról. Nem győztük kapkodni a fejünket az elfelejtett vagy ritkábban játszott slágerek hallatán. »Tényleg, ezt is ők játszották? Milyen jó!« – hallatszott mindenfelé a stadion küzdőterén. Valóban jó volt, amit csináltak – élőben minden playback technika nélkül” – írta Dévényi Tibor (in: Képes Újság, 1982. május 29.). Pár nappal korábban Riskó Géza így értékelte a műsort (in: Esti Hírlap, 1982. május 18.): „S még valami, ezúttal is tanúbizonyságát kaptuk, még egy ilyen diszkócsapat mögött is milyen kitűnő zenekar áll. Ilyen jó zenét ritkán hallani mifelénk. A diszkót nem mindenki szereti, az együttes előtt azonban fejet kell hajtani. Kár viszont, hogy a hangminőség nem volt a legmegfelelőbb.” Persze nem mindenki volt elragadtatva. Gyárfás Péter például így írt a Magyar Ifjúság 1982/24. számában: „Zenei hatásvadászságuk az egy panelre építő komponálásban is kifejezésre jut: némi misztika, tapsolható középrészek, egzotikum és végig pörgő ritmus a jellemzők. Ezért nem lelkesít, hanem inkább elkeserít az a siker, amit arattak. Nem irigység dolga ez. El kell ismerni a tényt: a Goombay Dance Band világsztár. De eszményeink olyan távoliak, hogy nehéz befogadnom az együttest. Különösen akkor, amikor látván a műsor harmadik részét, a limbó showt, arra voltam kénytelen gondolni, hogy ezek a cirkuszi mutatványok nem a Kisstadionba valók és nem koncertre, hanem valamelyik szórakoztatóközpontba vagy előkelőbb bárba.”

A következő találkozásra 1985-ben került sor. Mint fentebb írtam, a formáció addigra már túl volt a csúcson, így a koncertet nem a Kisstadionban, hanem a jóval kisebb befogadóképességű Erkel Színházban tartották 1985. április 1-jén. Viszont a miskolci, a debreceni és a pécsi rajongóknak már nem kellett emiatt felutazniuk a fővárosba, mert az együttes külön koncerteket adott ebben a három városban. 1986. május 25-én Nyíregyháza-Sóstón lépett fel Oliver a társaival, két nap múlva pedig a budapesti Erkel Színházban. 2006. augusztus 5-én a sárospataki rajongók hallhatták élőben a Goombay Dance Bandet, az előzenekar a Cairo együttes volt. Egy héttel később a hajdúszoboszlói strandon álltak a közönség elé. 2010. január 30-án ismét Debrecen volt a soros: a formáció a Lovardában lépett fel, közel kétezer néző előtt. A koncertet a Rádió Max szervezte. A cég tulajdonosa, Tóth Sándor így nyilatkozott: „Az, hogy sikerült meghívni Debrecenbe a Goombay Dance Bandet (GDB), igazi mérföldkövet jelent a Rádió Max és a város életében is. […] Állomásunk zenei gerincét a 80-as évek slágerei jelentik, s az egyik igazán elismert zenekar – akik még koncerteznek is –, az a Goombay Dance Band, s nagyon örülünk, hogy elfogadták a meghívásunkat.” 2012. december 30-án a GDB volt a sztárvendég a Neoton família óévbúcsúztató koncertjén a pécsi Lauber Dezső Sportcsarnokban.

VÁLOGATOTT DISZKOGRÁFIA

(Zárójelben a legmagasabb slágerlistás helyezések. Rövidítések: D = NSZK, AUT = Ausztria, SWI = Svájc, UK = Egyesült Királyság)

Kislemezek

* 1979: Sun of Jamaica / Island of Dreams (D #1, AUT #1, SWI #3, UK #50)

* 1979: Ring Ting Ting / Sunny Caribbean

* 1980: Aloha-Oe (Until We Meet Again) / Conga Man (D #5, AUT #1)

* 1980: Eldorado / Love and Tequila (D #4, AUT #14)

* 1980: Rain / King of Peru (D #9)

* 1981: Seven Tears / Mama Coco (D #13, AUT #15, UK #1)

* 1981: Christmas at Sea / Ave Maria No Morro (D #22)

* 1982: Santorini Goodbye / Carry the Load

* 1982: Robinson Crusoe / The Magician

* 1982: My Bonnie / Alice, My Love (D #50)

* 1982: Sun of Jamaica / Seven Tears / Eldorado / Aloha-Oe (Until We Meet Again)

* 1983: If You Ever Fall in Love / Jericho

* 1983: Born to Win / Caribbean Dreams

* 1984: Don't You Cry, Caroline / Storybook Lovers

* 1985: Marlena / Young Hearts

* 1985: A Typical Jamaican Mess / Canta mi lengua

* 1995: Sun of Jamaica ’95 Version (Goombay Dance Band & Cool Summer Cuts)

* 1995: I Love the Melody / Island of Dreams / Party Megamix

* 1999: Take Me Home to Jamaica (Radio Mix 2000) / Take Me Home to Jamaica (Original Version) / Take Me Home to Jamaica (Mega Mix 2000)

* 1999: Sun of Jamaica (Off Beat Radio Edit) / Sun of Jamaica (Off Beat Extended) / Sun of Jamaica (Ballinero Extended) / Sun of Jamaica (Club Extended) (MC Sol featuring Goombay Dance Band)

* 2005: Sun of Jamaica (3-féle mix) / The Spirit (Antibazz & Sunstarz featuring Goombay Dance Band)

* 2009: Over the Oceans (Radio Version) / Over the Oceans (Euro Remix) / Over the Oceans (Clubsequencer Remix)

* 2009: In My Dreams (Radio Edit) / In My Dreams (Radio Disco Mix) / In My Dreams (Boystown Classic Euro Mix) / In My Dreams (Boystown Alt. Classic Euro Mix) / In My Dreams (Disco Mix) (12-Inch) / In My Dreams (Special Disco Version)

* 2010: Is This the Way to the Worldcup (Single Version) / Is This the Way to the Worldcup (Party Version) / Is This the Way to the Worldcup (Single Version – Karaoke) / Is This the Way to the Worldcup (Party Version – Karaoke) / TV-Medley: Sun Of Jamaica – Seven Tears

* 2012: Traum von Jamaica (Sun of Jamaica) – 2012-Hit Version / Traum von Jamaica (Sun of Jamaica) – Original 2012-Version

* 2013: Aloha-Oe (Bis Wir Uns Wiedersehen) (Aloha-Oe, Until We Meet Again) – Radio Version / Aloha-Oe (Bis Wir Uns Wiedersehen) (Aloha-Oe, Until We Meet Again) – Final Disco Mix / Aloha-Oe (Bis Wir Uns Wiedersehen) (Aloha-Oe, Until We Meet Again) – Final Pre-Mix

* 2013: Come Back 2 Jamaica / Come Back 2 Jamaica (Instrumental)

* 2014: Eldorado (Deutsche Version)

* 2020: Wishing A Merry Christmas

* 2020: One Love / One Love (Karaoke)

Albumok

* 1980: Zauber der Karibik (Sun of Jamaica címmel is kiadták) (AUT #1)

* 1980: Land of Gold

* 1981: Holiday in Paradise

* 1982: Born to Win

* 1983: Happy Christmas

* 1990: Von Hawaii bis Tomé (Goombay Dance Band featuring Oliver Bendt)

* 1993: Sommer, Sonne, Strand