A Dekameron Az Élet trilógiája összefoglaló címmel ismert Pasolini-alkotások első darabja, amely az 1971-es nyugat-berlini filmfesztiválon Ezüst Medve-díjat kapott. Pasolini tizenegy novellát filmesített meg Giovanni Boccaccio (1313–1375) azonos című, klasszikus novellafüzéréből javarészt amatőr…

A hatvanas években kibontakozott jugoszláv új hullám, az ún. „fekete film” (az elnevezés egyszerre utal a fekete-fehér nyersanyagra, amelyre az alkotók általában forgattak, és a komor tematikára) egyik legjelentősebb alkotója volt a szerb Dušan Makavejev. Már legelső mozifilmje, Az ember nem madár…

1964. november 21-én mutatták be Japánban Sindó Kaneto mesterművét, az Onibabát. Korábban már helyet kapott az egyik toplistámon, amelyben leírtam, milyen körülmények között láttam. Jelen szöveg alapjául az az írásom szolgált, melyet évekkel korábban a Wikipédián tettem közzé. Természetesen…

Az olasz Michelangelo Antonioni neve a hatvanas-hetvenes években igen jól csengett a művelt filmbarátok fülében. Mindnyájan tudták, hogy a Maestro filmjei nem hétköznapi élményt jelentenek, hanem különleges, bár nem könnyen megfejthető szellemi izgalmakkal kecsegtetik a nézőt. Talán furcsa lehet az…

A nagy zabálás című olasz–francia filmdrámához, melyet az olasz Marco Ferreri rendezett, az 1973-as cannes-i filmfesztivál legzajosabb botránya fűződik. Az öt főszereplő – Marcello Mastroianni, Philippe Noiret, Ugo Tognazzi, Michel Piccoli és Andréa Ferréol – saját keresztnevén szerepel a filmben,…

„A retusőr: A férje, mikor elvette magát, akkor özvegyember volt? Ny. néni: Elvált ember. A retusőr: És miért vált el? Ny. néni: Volt neki két lánya, egy tizenhét éves meg egy tizenhárom éves. A retusőr: Ők már férjnél vannak? Ny. néni: Nem, ennek mind a kettőnek  elvágta borotvával az asszony…

A lengyel Roman Polański az egyetemes filmtörténet egyik leghírhedtebb rendezője, aki szexuális botrányaival teljesen kompromittálta magát, és a MeToo mozgalom kibontakozása óta az első számú közellenséggé vált. A radikálisok legszívesebben egész munkásságát kitörölnék a kollektív emlékezetből, és…

Id. Alexandre Dumas A három testőr után két terjedelmes regényciklusban folytatta a testőrök kalandjait: az egyik húsz, a másik harminc évvel az első könyv cselekménye után játszódik. Az utolsó ciklus, a Bragelonne vicomte dolgozta fel a vasálarcos históriáját, amely szintén számos kalandfilm…

A filmtörténet egyik géniusza, Federico Fellini életében két város játszott központi szerepet: gyermekkorának helyszíne, Rimini, valamint ifjú- és felnőttkorának terepe, Róma. Mindkét város többször is megihlette, sőt Rómának külön filmet is szentelt, életműve egyik legvarázsosabb darabját, amelynek…

A Marnie (1964) című lélektani drámájának kudarca után Alfred Hitchcock igen nagy gonddal igyekezett kiválasztani következő, ötvenedik játékfilmje témáját. A választást megnehezítette, hogy időközben színre lépett egy új rendezőnemzedék, amely ugyan mesterének tekintette őt, képviselői azonban…