Daphne (Kennethhez, Arlena jelenlétében): „Tudod, Arlena és én ugyanabban a műsorban táncoltunk. Sohasem tudtam felvenni vele a versenyt. Arlena már annak idején is mindig magasabbra tudta dobni a lábát a levegőbe, mint bármelyikünk… [Kis szünet után, félhangosan] …és szélesebbre is.”
Az 1982-ben bemutatott Nyaraló gyilkosok az igényes produkcióiról ismert brit cég, az EMI Films negyedik és egyben utolsó olyan filmje volt, amely Agatha Christie-mű alapján készült. A regény 1941-ben jelent meg először. Az EMI szériájában eredetileg a második film lett volna a Gyilkosság az Orient expresszen (1974) után, de különböző okokból évekig halasztódott a megvalósítása. A rendezésre Guy Hamiltont kérték fel, kinek nevéhez négy James Bond-film is fűződik. A film cselekménye a Földközi-tenger egyik csodaszép szigetén játszódik. A zseniális brit mesterdetektív, Hercule Poirot szerepét Peter Ustinov ezúttal másodszor játszotta el. Fontosabb partnerei: Maggie Smith, James Mason, Nicholas Clay, Jane Birkin, Diana Rigg, Sylvia Miles és Roddy McDowall. A Nyaraló gyilkosok a vártnál hűvösebb fogadtatásban részesült, aminek következményeként az EMI Films felhagyott az Agatha Christie-adaptációkkal, más cégek viszont – Ustinovot megtartva – folytatták a sorozatot. Az utókor elnézőbb Hamilton alkotásával, a hagyományos krimik egyik kései darabjának tartják, amelyet a profi rendezés, a harmincas évek illúziókeltő felidézése és a megbízható színészi játék tesznek mindmáig kellemes szórakozássá.
FIGYELEM! Egyes illusztrációk explicit női és férfi meztelenséget ábrázolnak. Csak az ilyesmire nem érzékeny 18 éven felüliek kattintsanak a „TOVÁBB” linkre. Az ismertető a cselekmény végkifejletére vonatkozó spoilereket is tartalmaz!