A kétes értékű botrányfilmek (Salon Kitty, 1976; Caligula, 1979) alkotójaként hírhedtté vált olasz Tinto Brass számára a nyolcvanas évek jelentették pályája csúcspontját. Ekkoriban készített három filmje – A kulcs (1983), a Miranda (1985) és az Erotikus fantáziák (1987) – zajos visszhangot váltott…

Mario Monicelli 1974-es tragikomédiája, az Olcsó regény mérföldkövet jelent a filmtörténetben, akarom mondani, a Field-történetben, mert ez volt az első „Csak 16 éven felülieknek!” vetített film, amelyet láttam – tizenhárom évesen. Eme emlékezetes eseményre a Bem moziban került sor, amely egyébként…

Luchino Visconti az olasz – sőt talán az egyetemes – filmművészet egyik legvitatottabb alkotója. Művész mivoltát ugyan nem szokták kétségbe vonni, de már életében sokat polemizáltak arról, vajon nincs-e nagyon túlértékelve, hiszen kései filmjeiről a személye iránt oly elfogult baloldali értelmiség…

1968-ban jelent meg Gyurkó László (1930–2007) Szerelmem, Elektra című drámája, amelyet még abban az évben bemutatott a Nemzeti Színház, majd a szerző igazgatása alatt álló 25. Színház is műsorára tűzte. A darabot még játszották, amikor Jancsó Miklós hozzálátott a megfilmesítéséhez. A forgatókönyvet…

Živko Nikolić montenegrói rendező A bűn szépsége (1986) című alkotása egyike volt a jugoszláv filmművészet utolsó nagy nemzetközi sikereinek. A történet központi konfliktusa az ősi hagyományok és a modern erkölcsök drámai ütköztetéséből adódik. Miközben Montenegró hegyi falvaiban az ősi szokások…

A Nagyítás (1966)  mellett Michelangelo Antonioni másik népszerű kultfilmje az amerikai színekben forgatott Zabriskie Point (1970) című dráma. A maga idejében nem fogadták túl jól: a kritikusok kíméletlenül levágták, a közönségsiker is elmaradt, ám az évek múlásával felértékelődött. Köszönhető ez…

A magyar irodalom tragikus sorsú tehetsége, Szerb Antal (1901–1945) 1932-ben Párizsban kezdte írni A Pendragon legenda című misztikus regényét, amely két évvel később jelent meg először. Bár az irodalomtörténészek nem ezt tartják legjobb és legjelentősebb művének, az olvasók körében mégis évtizedek…

A svéd adóhivatal zaklatásai miatt a világhírű rendező, Ingmar Bergman 1976-ban elhagyta a hazáját, és a nyugat-németországi Münchenben telepedett le. Német emigrációja idején forgatta a Kígyótojás (1977) című drámáját, amely a húszas évek fasizálódó Berlinjében játszódott. A történet alapjait még…

Jövőre lesz ötvenesztendős a nálunk főleg a hollywoodi produkcióiról ismert Paul Verhoeven harmadik holland játékfilmje, a Forró verejték (1975), amely a kilencvenes években VHS-en jutott el Magyarországra, és néhány éve párszor játszotta a néhai Filmmúzeum tévécsatorna is. A történet alapjául Neel…

Richard Fleischer 1971-ben bemutatott filmje, a Rillington Place 10. az ötvenes évek egyik leghírhedtebb gyilkosságsorozatán, az úgynevezett Evans–Christie-ügyön alapul, amelyet a brit igazságszolgáltatás egyik legnagyobb tévedéseként jegyeznek a kriminalisztika történetében. Az angol társadalom még…